Eltérő kezelések hipertóniásoknak

Mi a normális vérnyomás, és van-e különbség az értékekben fiatal és idős korban?

A kérdést Prof. Dr. Koller Ákosnak, a Magyar Hipertónia Társaság december elején megrendezendő kongresszusának elnökének tettük fel.

- A megfelelő vérnyomás igen fontos a szervezet működésének fenntartásához, hisz a keringő vér szállítja az életet adó oxigént és tápanyagokat a szövetekhez és szállítja el a végtermékeket. Ezért nyugalomban a vérnyomásunk alacsonyabb, míg fokozott fizikai aktivitásnál magasabb, az igényeknek megfelelően. Érthető ezért, hogy a vérnyomást több különböző, egymással szoros kapcsolatban lévő rendszer irányításával szabályozza az idegrendszer a hormonális rendszer és az érfalában lévő lokális mechanizmusok. A baj akkor van, ha már nyugalomban is a normálisnál magasabb a vérnyomás. Ma úgy gondoljuk, hogy egy felnőtt egészséges embernek nyugalomban a normális vérnyomása 140/90 Hgmm vagy az alatt kell lennie. Csecsemő és fiatalabb korban ennél alacsonyabb érték a normális, míg idősebb korban gyakran mérünk magasabb értéket. Mivel a magas vérnyomás növeli a stroke (agyvérzés) és a szívelégtelenség kockázatát, vigyázni kell, hogy ne emelkedjen idős korban sem magasra a vérnyomás. Hipertónia kezelésére gyakran használunk úgynevezett ACE gátlókat és AT1 receptor blokkolókat.

- Ha megmagyarázná ennek működését, zavarának következményét…!

- A szisztémás renin-angiotenzin-rendszer (RAS) fontosságát már régóta felismerték a vérkeringés szabályozásában, ugyanis fokozott működése gyakran hipertóniához vezet. Ez a rendszer akkor aktiválódik, ha a vese vérkeringése csökken. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer úgy a rövid, mint a hosszú távú vérnyomás-szabályozásban meghatározó szerepet játszik. A renin-angiotenzin-rendszer kulcsmolekulája az angiotenzin II, ami a főbb hatások a közvetítője az úgynevezett AT1 receptorokon keresztül. Ennek elsődleges hatása, hogy gyorsan kialakuló, rövid ideig tartó vérnyomás-emelkedést okoz, ezért az angiotenzin II termelésének blokkolása úgynevezett ACE gátlókkal és/vagy az AT1 receptor blokkolókkal csökkenti a vérnyomást.

- Mi váltja ki a rendszer aktivizálódását?

- Azt még tudni kell, hogy az angiotenzin II hosszú távú vérnyomás-emelő hatása szintén a veséken keresztül jön létre. Az aldoszteron nevű hormon felszabadulását stimulálja, hatására a nátrium-kiválasztás és ennek következtében a vízürítés csökken, ami miatt a vérnyomás emelkedik. A vérnövekvő nátrium-tartalma a renin-angiotenzin-rendszernek visszajelezi, hogy a kívánt hatás létrejött, s így az angiotenzin II szintje csökken.

- Ez elég logikusnak és egyszerűnek hangzik, valóban ilyen egyszerű folyamat?

- Természetesen nem, mert akkor nem lenne dolgunk ez irányban kutatni. Az utóbbi évtizedben ismertük fel, hogy az érfalban is van renin- angiotensin-rendszer és az is dinamikusan változik. Például, az emelkedett vérnyomás aktiválja az AT1 receptorokat, amire az angiotenzin II hat.

- Mit jelent ez?

- Azt, hogy normális körülmények között, amikor az AT1 receptorokhoz az angiotenzin II odakötődik, akkor a receptor bekerül a sejtbe és egy darabig nem aktiválható újra. Ezzel megakadályozódik az erek túlzott összehúzódása, ami a magas vérnyomáshoz vezethet. Legújabb kutatások szerint azonban, amikor a vérnyomás valamilyen oknál fogva tartósan magas, akkor ezek a receptorok továbbra is a felszínen maradnak es tartósan aktiválhatok. Ezt valószínű a magas vérnyomás okozta oxidative stressz hozza létre.

- Mi a helyzet a cukorbetegekkel? Tudjuk, hogy ezen betegek erei is sérülnek?

- Igen érdekes, hogy a magas vércukorszintet szintén növeli az oxidative stressz, ami ennek megfelelően ismert. Az AT1 receptorok működését fokozza, nem csoda hát, ha a diabéteszes betegeknél a vaszkuláris renin-angiotenzin-rendszer működése nagyban megnő. Ezek egyébként új elképzelések, amiket állatkísérletek igazolták már, továbbá azt a klinikai gyakorlatot is alátámasztják, hogy a cukorbetegeknek már korábban olyan gyógyszereket adnak, amelyek RAS működését gátolják. Fontos, hogy sikerüljön legalább 130-135 Hgmm körül tartani a beteg szisztolés vérnyomását így védeni a kardiovaszkuláris rendszert.

- Miért van erre szükség?

- Azért, hogy az erek működése védett legyen, hiszen az angiotenzin II nemcsak az erek összehúzódásáért felelős, hanem azok strukturális épségéért is. Az angiotenzin II fokozott jelenléte az erek struktúrájának rossz irányba való változását okozzák az úgynevezett remodelling-et. ami növeli az érfal vastagságát és szűkíti a lument.

- Fentebb újabb kutatásokat említett. Van-e adat arra nézve, hogy az életkor fontos tényező?

- Állatkísérletek kimutatták, hogy a korral a vaszkuláris RAS működése változik. Míg fiatalabb korban a RAS az erekben nagyon alacsony szinten működik, az évek előrehaladtával ez jócskán megváltozik. Az ifjú és középkorban intenzívebb, majd időskorra ismét lecsökken. Ennek a felismerésnek komoly jelentősége van, hiszen bizonyos, hogy az idős, meg a még idősebb korban másként kell a hipertóniában szenvedőket kezelni, mint például a középkorú sorstársaikat. 

- A RAS csökkenése és az évek múlása mivel magyarázható?

- A csökkenés oka ugyan ma még nem ismert, de vélhetően a genetikai információ így kódolt, es mint emlitettem a RAS főmolekulája az angiotensin II nemcsak az átmérőjére hat, hanem egyben fontos növekedési hormon. Nos, ez lehet a folyamat magyarázata. Egyelőre ezt a megfigyelést a klinikusok még nem veszik/vehetik figyelembe, de minden bizonnyal, ha ez az elmélet igaz akkor hamarosan a mindennapok gyógyító gyakorlatában is teret nyer.

- Vagyis, a gyakorló orvosnak e tudás birtokában az idős és a nagyon időskorú magas vérnyomásos pácienseit az eddigiektől eltérő dozírozással kell majd kezelnie?

- Én nem vagyok klinikus, azonban az biztos, hogy a gerontológia és a geriátria területére, az oda tartozó betegekre az eddigieknél sokkal jobban oda kellene figyelni. A jó klinikus már meg is teszi. A magyar lakosság elöregszik, az emberek mind hosszabb ideig élnek. Ugyanakkor a fokozott szociális és társadalmi stressz már fiatalabb korban is elősegíti a hipertónia kialakulását. Továbbá, sajnos nő a lakosság testsúlya (udvariasan fogalmazva), ami cukorbetegséghez vezet, s még egy további teher a vérkeringésre. Mindezek miatt nagyon fontos, hogy tudjuk mennyi a vérnyomásunk!!

- Mindezekben milyen szerepet vállal a Magyar Hipertónia Társaság?

- Nagy jelentőségűnek tartom a folyamatos nyitottságát a legújabb tudományos kutatási eredmények iránt, és azon állandó törekvését, hogy tudatosítsa az emberekben es a társadalmi vezető szervezeteiben (hisz egy stroke-os beteg ápolása igen sok pénzbe kerül!) a megfelelő vérnyomás fontosságát az egészségünk megtartása szempontjából. Fontosnak tartom továbbá, hogy az életkorra szabott kezelést is tervez kidolgozni, mely irányelveket azután a gyakorló, meg a jövő orvosaink a fiatalabbak es idősebbek kezelésénél, gondozásánál felhasználhatnak.