Eredmény és kudarc az innovatív gyógyszerkutatásban

Az elmúlt hónapokban két alapvetően új támadáspontú gyógyszerről lehetett olvasni, eredményről, sikerről és kudarcról egyaránt.

A sikeres gyógyszer az ivabradin, mely szelektíven és specifikusan a szív ingerképző központjának, az ún. sinus csomó sejtjeinek működését gátolja. Az eredmény a pulzusszám csökkenése /az ingervezetést, a szív összehúzódások erejét nem befolyásolja/.
Az alacsonyabb pulzusszám a szív kisebb munkaterhelését, az oxigén igény csökkenését, a koszorú erekben viszont az áramlás javulását és az oxigén kínálat növekedését eredményezi.
Valamennyi hatása révén ideális gyógyszer a koszorúér betegség, az angina pectoris kezelésében.

Eddig is voltak gyógyszerek, melyekkel a pulzusszámot csökkenteni lehetett. Ezek a gyógyszerek azonban nem voltak pulzusszám specifikusak, vagyis számos egyéb hatással is rendelkeztek. Ezek a hatások keringési elégtelenség bizonyos eseteiben, vagy asthmás légzési elégtelenségben akadályozták alkalmazásukat, vagy csak kisebb dózisban lehetett alkalmazni őket, ami az antianginás kezelés sikerét csökkentette. A korábbi gyógyszerek mellékhatásaként lábdagadás, egyes esetekben a libido csökkenése is jelentkezett, melyekkel az ivabradin esetében nem kell számolni.

Az ivabradin hatását számos klinikai vizsgálat bizonyítja. Alkalmazása azonban nemcsak angina pectorisban, hanem ennél szélesebb körben, a koszorúér betegség egyéb formáiban /pl. acut coronaria szindrómában, keringési elégtelenségben /is indokolt lehet. Mindez a jövőben a morbiditás és a mortalitás csökkenését eredményezheti.

A kudarc, vagy legalábbis az átmeneti kudarc története a torcetrapib-hoz kötődik. Ennek a gyógyszernek főhatása a védő koleszetrin / HDL-koleszterin/ szint jelentős emelése.

Az atherosclerosis és a koleszterin anyagcsere közötti összefüggés jól ismert. A szérum összkoleszterinen belül azonban meg kell különböztetni káros / LDL/ és védő /HDL/ koleszterint. Az érelmeszesedés gátolható a káros koleszetrin csökkentésével és/vagy a védő koleszetrin szint emelésével. Az eddigi gyógyszeres lehetőségek elsősorban a káros koleszterin /LDL/ csökkentését tették lehetővé /akár 50-80%-kal is /, miközben alig tudtuk befolyásolni, növelni a védő koleszterin értékét.

A torcetrapib a HDL-koleszterin szintet emeli úgy, hogy a vérben a koleszetrin szállításában szerepet játszó fehérje /CETP – koleszterin észter transport protein/ gátlásával hat. Az LDL szintet kissé csökkenti és már 8 hét alatt kb. 40-50%-kal növeli a védő koleszterin értékét. A gyógyszer kifejlesztése 10 éves kutatás eredménye, mely azonban végső, III fázisú, klinikai vizsgálata során – úgy tűnik, egyelőre – zátonyra futott. Miközben ugyanis a HDL-cholesterint a várakozásnak megfelelően emelte, a gyógyszert szedők között nagyobb volt a halálozás, mint a placebo csoportban.

A vizsgálatot azonnal leállították, és most egyenként elemzik a lehetséges magyarázatot.

Az LDL csökkentő és HDL emelő gyógyszerek kombinációja forradalmian új lehetőséget nyitott volna az atherosclerosis kezelésében. Sajnos az álom egyelőre álom maradt…