Tartalomjegyzék.

Napjainkban, a cardiologiai korszerű diagnosztika a panaszok helyes értelmezése mellett a műszeres vizsgálatok alkalmazásának, valamint amegfelelő terápia ismeretét is igényli. E helyen található a teljes tartalomjegyzék, a fejezetenkénti átlátható bontás folyamatosan készül.

A szívelégtelenség patomechanizmusa és stádiumai, valamint kezelési elvei fontos információt jelentenek a napi gyakorlat számára.

TARTALOMJEGYZÉK
1. Szívbetegek panaszai:
1.1. Mellkasi fájdalom - angina pectoris típusú
1.2. Nehézlégzés
1.3. Szabálytalan szívverés
1.4. Nycturia

2. Szívbetegek fizikális vizsgálata
2.1. Megtekintés
2.2. Tapintás
2.3. Hallgatózás
2.3.1. Szívhangok
2.3.2. Szívzörejek

3. Functionalis beosztások
3.1. NYHA (New York Heart Association)
3.2. CCS (Canadian Cardiovascular Society)

4. Műszeres vizsgálatok
4.l. Nyugalmi EKG
4.1.3.„Szőrös" EKG görbe, alapvonal ingadozások, műtermékek
4.1.4. Automatikus értékelőprogramok hibái: nem adnak oki diagnózist
4.1.5. A nyugalmi EKG értéke a diagnosztikában
4.1.6.A mellkas rtg értéke az echokardiográfia korában
4.2.Mellkasi CT
4.3.Mellkasi MRI
4. 4. Echokardiográfia
4.4.1. M-mód, kétdimenziós, Doppler, színkódolt Doppler echokardiográfia
4.4.2. Az echokardiográfiás lelet értékelése
4.4.3. Az echokardiográfia jelentősége a beteg követésében
4.4.4. Transoesophagealis echokardiográfia (TEE)
4.4.5. Kontraszt echokardiográfia
4.4.6. Intravascularis ultrahang (IVUS)
4.4.7. Szöveti Doppler echokardiográfia (TDI)
4.4.8. Terheléses echokardiográfia
4.5. Nukleáris kardiológia
5. Invaziv katéteres diagnosztika
6. Szívelégtelenség
6.1. A szívelégtelenség epidemiológiája
6.2. A szívelégtelenség definiciója
6.3 A szívelégtelenség etiológiája gyakorisági sorrendben
6.4. A szívelégtelenség patofiziológiája
6.4.1.Cellularis alapjai
6.4.2. A béta adrenerg reguláció megváltpzás szívelégtelenségben
6.4.3. Kompenzáló mechanizmusok
6.4.3.1. Bal kamra dilatatio, Frank-Starling mechanizmus
6.4.3.2 Bal kamra hypertrophia
6.4.3.3. Renin angiotenzin-aldoszteron rendszer
6.4.3.4. Neuro-endokrin aktiváció
6.4.3.5. Fokozott arginin-vazopresszin és pitvari natriuretikus peptid termelés
6.5. A szívelégtelenség fő hemodinamikai okai
6.6. A szívelégtelenség formái szerint
6.7 A szívelégtelenség tünetei szerint
6.8. A szívelégtelenség a beteg panaszai szerint
6.8.1. Mellkasi
6.8.2. Pulmonalis
6.8.3. Általános
6.8.4. Renalis
6.8.5.Gastro-intestinalis
6.8.6.Neurológiai
6.9. Bal szívfél elégtelenség
6.10. Jobb szívfél elégtelenség
6.11. A diasztolés szívelégtelenség
6.11.1. A diasztolés diszfunkció
6.11.2. A diasztolés szívelégtelenség gyakorisága
6.11.3. Okai
6.11.4. Patomechanizmusa
6.11.5. Diasztolés szívelégtelenséghez vezető betegségek
6.11.6. A diasztolés szívelégtelenség diagnózisa
6.12 A szívelégtelenség kezelése
6.12.1 A szívelégtelenség stádiumai szerint
6.12.2 Általános javaslatok
6.12.3 Gyógyszeres kezelés
6.12.3.1. Diuretikumok
6.12.3.2. Angiotenzin konvertáló enzim (ACE)gátlók
6.12.3.3. Angiotenzin II receptor blokkolók
6.12.3.4. Béta receptor blokkolók
6.12.3.5. Digitálisz
6.12.3.6. Vazodilatátorok
6.12.3.7. Ca antagonista szerek
6.12.3.8. NYHA szerinti kezelési algoritmus
7.0 Iszkémiás szívbetegség
7.1 Az endothel diszfunkció
7.1.1. Az endothel szerepe
7.1.1.1. Az erek tónusának szabályozása
7.1.1.2. Az atheromás plakkhoz vezető út
7.1.1.3.Az endothel diszfunkció kezelése
7.2. A szívizom iszkémia kórélettani alapjai
7.2.1 A szívizom iszkémia meghatározása
7.2.2. A szívizom iszkémia kórélettana
7.2.2.1 Az iszkémiás kaszkád
7.2.2.2. Kábult myokardium
7.2.2.3.Hibernált myokardium
7.2.2.4 Prekondicionált myokardium
7.3. Koronária léziók
7.4. Az iszkémiás szívbetegség primer és szekunder prevenciója
7.4.1. Primer prevenció
7.4.2. Szekunder prevenció
7.5. Az iszkémiás szívbetegség kórformái
7.5.1. Stabil angina pectoris
7.5.1.1. Stabil angina pectoris diagnózisa
7.5.1.2. Stabil angina pectoris kezelése
7.5.1.2.1 Nitrátok
7.5.1.2.2. Béta blokkolók
7.5.1.2.3. Kalcium antagonista szerek
7.5.1.2.4. ACE gátlók
7.5.1.2.5. Metabolikus szerek
7.5.2 Akut koronária szindróma
7.5.2.1. Akut koronária szindróma meghatározása
7.5.2.2 Az akut koronária szindróma új klinikai klasszifikációja és kapcsolódása a korábbiakkal
7.5.2.3. Akut koronária szindróma diagnosztikus algoritmusa
7.5.2.4. Instabil angina pectoris
7.5.2.5 Teendők a háziorvosi gyakorlatban angina pectoris gyanúja esetén
7.5.2.6 Az akut myokardialias infarktus új definiciója
7.5.2.7 Akut myokardialis infarktus tünetei
7.5.2.8 A mellkasi fájdalom differenciál diagnosztikája
7.5.2.9. Tennivalók a háziorvosi gyakorlatban myokardialis infarktus esetén
7.5.3. Vazospasticus angina pectoris
7.5.4. Prinzmetal(variáns) angina pectoris
7.5.5. Mikrovaszkuláris angina pectoris
7.5.6. Iszkémiás szívelégtelenség
7.6. A szív eredetű hirtelen halál
7.6.1. Meghatározása, oka
7.6.2. A szív eredetű hirtelen halál diagnosztikus problémái
7.6.3. A hirtelen szívhalál kórképei megjelenési formák szerint
7.7. A szív eredetű eszméletvesztések (syncopék) a háziorvosi gyakorlatban
7.8. Iszkémiás szívbetegek gondozása a háziorvosi gyakorlatban
7.8.1. Elsődleges megelőzés
7.8.2. Másodlagos megelőzés
7.8.3. Harmadlagos megelőzés
7.8.3.1. Betegek, akikben IszB klinikai tünetei és/vagy EKG gyanújelei észlelhetőek
7.8.3.2. Myokardialis infarktuson túlesett betegek
7.8.3.3. Az invazív terápiás bevatkozáson, szívműtéten átesett iszkémiás szívbetegek gondozása
8.0. A szív gyulladásos betegségei
8.1. Perikarditisek
8.1.1.Akut perikarditis
8.2.A reumás láz kardialis vonatkozásai
8.3.Myokarditisek
8.3.1. Infekciós eredetűek
8.3.2. Gyógyszer indukálta (hypeszenzitiv mechanizmus)
8.3.3. Toxikus kémia behatások
8.3.4. Fizikai behatások
8.3.5. Myokarditisek diagnózisa
8.3.6. Myokarditisek kezelése
8.4. Infektív endokarditis
8.4.1. Meghatározása
8.4.2. Oka
8.4.3. Hajlamosító tényezők
8.4.4. Klinikai tünetek
8.4.5. Diagnózisa
8.4.6. Kezelése
8.4.7. Endokarditis profilaxis
8.4.8 Szívbetegségk rizikó szerint csoportosítva
8.4.9. Ajánlott gyógyszeres prevenció
9.0. Kardiomyopátiák
10.0.Hypertonia
10.1.A vérnyomás szabályozása
10.2. A szimpatikus idegrendszer szerepe a vérnyomás szabályozásában
10.3. A renin angiotenzin rendszer és a hypertonia
10.3.1.A RAS összetétele
10.3.2.Az angiotenzin konvertáló enzim szerepe a hypertoniában
10.4.A viszcerális obezitás szerepe a hypertoniában
10.5. Az inzulinrezisztencia szerepe a hypertoniában
10.6.Hypertoniában észlelt fibrinolitikus eltérések
10.6.Hypertoniában észlelt fibrinolitikus eltérések
10.7.Trombocita eltérések
10.8.Az erek részvétele a hypertoniában
10.8.1. Az ér simaizomsejtjeinek növekedését fokozó anyagok
10.8.2. Gátló tényezők
10.8.3. Az erek szerkezetének és működésének változása
10.8.4. Az erek tónusát befolyásoló neurohumoralis faktorok
10.8.4.1. Endotelin
10.8.4.2. A nitrogénoxis szerepe
10.8.4.3. A natriuretikus peptidek
10.8.4.4. A kallikrein-kinin rendszer
10.9. A vérnyomás mérése
10.10.A hypertonia betegség meghatározása
10.11. Az echokardiográfia szerepe a hypertonia diagnózisában és kezelésében
10.11.1. morfológiai adatok
10.11.2. funkcionális adatok
10.11.3. A hypertoniás kardiomypátia echokardiográfiás besorolása
10.11.4. Az echokardiográfia szerepe a terápiás döntésekben
10.11.5 A hypertoniás kardiomyopátiás beteg követése echokardiográfiával
10.12 A szívfrekvencia és vérnyomás variabilitás
10.13 A fehérköpeny jelenség és a fehérköpeny hypertonia
10.13.1. A fehérköpeny jelenség
10.13.2. A fehérköpeny hypertonia
10.14. Az ambulans 24 órás vérnyomás monitorozás (ABPM)
10.14.1. Módszer és technika
10.14.2.A mérési eredmények értékelése
10.14.3.Az ABPM javallatai
10.14.4.Az ABPM vizsgálat értékelése
10.14.5.ABPM illusztrációk
10.15 Az otthoni vérnyomás ellenőrzés, mérés
10.15.1. Az otthoni vérnyomásmérés előnyei
10.15.2. Az otthoni vérnyomásmérés hátrányai
10.15.3. Az otthoni vérnyomásmérés gyakorisága
10.15.4.Az otthoni vérnyomásmérés dokumentálása
10.16 Szekunder hypertoniák
10.16.1 Meghatározás, gyakoriság
10.16.2. Milyen esetben valószinű szekunder hypertonia
10.16.3.A másodlagos hypertoniát kiváltó okok
10.16.4. Renalis hypertonia
10.16.4.1. Renovaszkuláris hypertonia
10.16.4.2. Renoparenchymás hypertonia
10.16.5. Szekunder hypertoniára utaló adatok
10.17 Alvási apnoe szindróma
10.18 Az endokrin eredetű hypertoniák
10.18.1. Kortikoszteroid túlprodukció okozta hypertoniák
10.18.2. Katecholamin túlprodukción alapuló hypertoniák
10.18.3. Renin-angiotenzin túlprodukció okozta hypertoniák
10.18.4. Pajzsmirigy működési zavarok okozta hypertoniák
10.18.4.1.Hypertireózis
10.18.4.2. Hypotireózis
10.18.5.Ösztrogén indukálta hypertonia
10.19 A hypertonia kezelése
10.19.1 A hypertonia kezelésének fő céljai
10.19.2. A hypertonia nem gyógyszeres kezelése
10.19.2.1. Mikor javasolt a nem gyógyszeres kezelés?
10.19.2.2.A nem gyógyszeres kezelés elvei
10.19.3 A hypertonia gyógyszeres kezelése
10.19.3.1. Béta receptor blokkolók
10.19.3.2. Az ACE gátlók a hypertonia kezelésében
10.19.3.3. Az angiotenzin II receptor blokkolóka hypertonia kezelésében
10.19.3.4. Diuretikumok a hypertonia kezelésében
10.19.3.5. Az alfa1 blokkolók a hypertonia kezelésében
10.19.3.6. A kalciumantagonista gyógyszerek a hypertonia kezelésében
10.19.3.7. Direkt vazodilatátorok a hypertonia kezelésében
10.19.3.8. Centrális támadáspontú anthypertenziv szerek
10.19.4. A terápia rezisztens hypertonia
10.19.5. A hypertoniás beteg gondozása a háziorvosi gyakorlatban
10.19.6 Célszerv károsodások hypertoniában
10.19.7 A hypertonia ellátás sürgősségi állapotokban
10.19.8. Izolált szisztolés hypertonia és kezelése
10.19.9. Időskori hypertonia és kezelése
10.19.10 A terhesség és hypertonia
10.19.11 Általános javaslatok gyógyszercsoportok szerint a hypertonia gyógyszeres kezelésére