EU-ügyész az újracsomagolásról

Eleanor Sharpson, az Európai Bíróság főügyésze állásfoglalást adott ki, amelyben a gyógyszer-újracsomagolás elvi szabályozását követeli.

Ugyanekkor nemtetszésének ad hangot a bíróságon kezdeményezett párhuzamosimport-ügyek nagy száma miatt.

Válaszában, amelyet a brit fellebbviteli bíróságnak az EU-bírósághoz intézett kérdéseire reagál, kijelentette: „Úgy vélem, hogy miután harminc esztendeje az esetjog eszközeivel szabályozzák a gyógyszeripari termékek újracsomagolását, lehetséges volna megfelelő [általános] elvek kidolgozása, melyek alapján a helyi bíróságok alkalmazni tudnák a törvényt a gyártók és a párhuzamos importőrök közötti újra és újra lefolytatott perekben."

E nézetnek Sharpson nem elsőként ad hangot. A brit fellebbviteli bíróság főbírája, Jacob, aki némileg vonakodva terjesztette fel a kérdéseket az EU-fórumhoz, korábban kijelentette: „Néha úgy érzem, hogy a jog ezen a területen elveszíti realitásérzékét – nekünk végül is csak azt kellene mérlegelnünk, hogy a tulajdonos védjegyét kifogástalanul használják-e termékeihez. Azt hiszem, az átlagos fogyasztót megdöbbenne, ha tudná, micsoda csávába került az igazságszolgáltatás."

A főügyészhez intézett kérdések annak a pereskedésnek az újabb fejezetét jelentik, amely már hat esztendeje folyik a Boehringer Ingelheim, a GlaxoSmithKline és más cégek, valamint két párhuzamos importőr, a Swingward és a Dowelhurst közt. Az előbbi csoport tagjai nehezményezik, hogy párhuzamos importőrök nem tűntetik fel a márkatulajdonosok védjegyeit az új csomagolásokon („márkátlanítják őket"), illetve olykor azokkal együtt a magukéit is alkalmazzák. A gyógyszeripari cégek szerint a gyártmányaik ilyetén való kezelése kimeríti a védjegy megsértésének tényállását.

Brit bíróság először 2000-ben intézett kérdéseket Brüsszelhez: ezek arra vonatkoztak, védjegyjogai alapján milyen körülmények közt akadályozhatja meg a márkatulajdonos termékeinek átcsomagolását. Az EU-bíróság állásfoglalása nyomán egy angol bíróság 2003-ban leszögezte, hogy a márkátlanítás és a járulékos védjegyhasználat egyaránt sérti a védjegytulajdonos jogait.

Az alperesek fellebbviteli bírósághoz fordultak, amely úgy döntött, hogy a márkátlanítás bizonyos esetekben valóban okoz jogsérelmet, az adott ügy azonban nem ilyen, a párhuzamos védjegyhasználat ezúttal nem okozott kárt a felpereseknek és márkáiknak. Az említett Jacob bíró mindenesetre úgy vélte, jól teszi, ha állásfoglalást kér az Európai Bíróságtól azon kérdésekben, amelyekben nézetei nem esnek egybe más országok gyakorlatával.

Sharpston főügyész mostani állásfoglalása szerint a jelenlegi gyakorlat elviselhetetlen terhet ró a nemzeti bíróságokra, amelyeknek olykor lényegtelen apróságokkal kell vesződniük. Az Európai Gyógyszerkereskedők Brit Szövetsége a brit párhuzamos importőrök képviseletében bejelentette: Sharpston válasza „egyértelművé teszi, hogy a gyártóknak bizonyítaniuk kell, hogy az újracsomagolás súlyosan ártott reputációjuknak".