A láb fáradtsága és izomfájdalom is lehet a lúdtalp tünete

A lúdtalp olyan ortopédiai probléma, amelyet a laikusok is könnyen felismerhetnek, hiszen ilyenkor a talpnak nincs látható boltozata állás közben. Bár valamennyi kisbaba „lúdtalppal” születik, a gyermekkor során egészséges esetben kialakul ez a boltozat. Ha mégsem így történik, vagy valami miatt a későbbiekben formálódik át ebbe az irányba a lábak anatómiája, felnőttkori lúdtalpról lehet beszélni, amely kezeletlenül sok gondot okozhat. A megelőzés és a kezelés lehetőségeire dr. Magbade Gábor, a FájdalomKözpont ortopéd orvosa hívta fel a figyelmet.

Gyermek-, tinédzser- és felnőttkorban is kialakulhat lúdtalp

A lábban lévő csontokat rengeteg izom és szalag kapcsolja össze egy nagy anatómiai egésszé, hogy a járás és a súlyelosztás biztosítva legyen. Ezeknek az izmoknak és a szalagoknak az egészséges és aktív működése hozza létre a talpon megjelenő boltozatot, amelynek két iránya van: a hosszanti- és haránt ívű boltozat. Ez a boltozatos, íves szerkezet teszi lehetővé, hogy elkerülhető legyen a lábak túlterhelése, ugyanis ezek a képletek képesek a terhelés során megfeszülni és ellazulni – egyfajta lengéscsillapítóként. Mindez azonban egy nagyon érzékeny egyensúlyon múlik, amelynek bármely összetevője meggyengülhet, megsérülhet – és ez vezethet el a statikai deformitásokhoz, amelyek egyik leggyakoribb formája az úgynevezett lúdtalp.

Lúdtalpról akkor beszélhetünk, ha a szalagok és az izmok nem képesek fenntartani a boltozatot, így annak mértéke csökken vagy súlyosabb esetben teljesen eltűnik. A lúdtalp bármely életkorban kialakulhat, sőt, csecsemőknél még teljesen normális.

- Gyermekkorban a lúdtalp kialakulásának oka lehet, hogy a szülők nem elég türelmesek a gyermek kúszásának, mászásának kialakulásakor, és minden eszközzel siettetik az állást, járást. Ezen a folyamaton tovább ronthat a gyermekkori hanyag tartás és a túlsúly, ami tovább gyengítheti a láb teherbíró képességét. 

- A kamaszkorra jellemző lehet a hirtelen növekedés, ami megbonthatja a kialakulóban lévő statikát. Ha ezt tapasztaljuk, és a lúdtalp jelei akár csak kis mértékben is, de jelen vannak, nem halogatható tovább az ortopédiai vizsgálat, ugyanis kezeletlenül könnyen lehet a lúdtalpból olyan degeneráció, amely felnőttkori mozgásszervi problémákhoz is vezethet.

- Felnőttkorban jellemzően az elhízás, a terhesség, az ülőmunka, a lábak teljesítőképességét meghaladó igénybevétel és a nem megfelelő cipőviselet okozhat lúdtalpat – a gyermekkorból eredő kezeletlen strukturális elváltozásokon túl. Ugyanakkor bizonyos problémák fokozhatják a kialakulás kockázatát, ilyen például a cukorbetegség, agyi bénulás, Down-szindróma, Achilles-ín sérülés, rheumatoid arthritis.

Izomfájdalom és a járási fájdalom is lehet a lúdtalp tünete

A lúdtalp nem csak a látható, esztétikai okok miatt jelent problémát. Sokan olyan panasszal fordulnak orvoshoz, mint a lábgörcs, a lábszárban, a lábfejben, a bokában, a saroknál jelentkező fájdalom vagy fáradtság, a járás közbeni fájdalom és lábujj-deformitások – ismerteti a szakember – Ha pedig még ekkor sem kezdődik el valamilyen típusú kezelés, előfordulhat, hogy már olyan probléma teszi sürgetővé az ellátást, mint az ízületi gyulladás, a tyúkszem, a csontkinövések (sarkantyúk) okozta fájdalmak, a térd-, a csípő- és a derékfájdalom. A mozgás szervrendszerben ugyanis minden pont minden ponttal összefügg, ha valahol megborul az egyensúly, annak mindenhol nyoma lehet.

Nem csak a lúdtalpbetét segíthet

Magbade doktor szerint a legfontosabb lépés a pontos diagnózis, már csak azért is, hogy kiderüljön, „csupán” lúdtalpról van-e szó, vagy kialakult esetleg már valamilyen következményes probléma. Amennyiben az első eset áll fenn, személyre szabottan, a panaszoknak, az állapotnak és a lehetőségeknek megfelelően kell kezelési módszereket választani. Ha például akut gyulladás okozza a fájdalmat, azt elsősorban gyulladáscsökkentőkkel lehet megszüntetni, ha pedig a rugalmasság és a mobilitás csökkent, akkor különböző fizikoterápiás eljárásokkal nyújtani és erősíteni kell az izmokat, szalagokat. 

Érdemes minél többet természetes talajon, homokon, füvön, kavicson mezítláb járni, a csak lakásban történő mezítláb vagy zokniban járkálást azonban, mindig ki kell egészíteni „természetes” mozgásformákkal, különben a lábak nem kapják meg a megfelelő minőségű, szükséges terhelést.

Fontos lenne talp-és lábtornát végezni, napi 10-15 percben, az ortopéd orvos vagy a gyógytornász javaslata alapján. Talpbetétet csak az orvos javaslatára érdemes viselni, hiszen például gyerekeknél akadályozhatja a saját struktúrák fejlődését. Nagyon ritkán pedig, az úgynevezett merev lúdtalpnál lehet szükség három-négyhetes gipszrögzítésre, amit minden esetben aktív- és passzív gyógytorna követ.