Tudatosan készüljünk az alvásra, a tervezett elalvás előtt kapcsoljuk ki a tévét, számítógépet.
A hetekig tartó kánikulában az éjszakák is nehezek lehetnek, sokan úgy érezhetik, hogy teljesen kimerültek, ám mégis csak forgolódni tudnak éjszaka. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológusa arról beszélt, mikor gyanakodhatunk alvászavarra, és mit tehetünk a pihentető alvásért.
A meleg és a hideg frontok is megzavarhatják az alvást
Az időjárási folyamatokra a legtöbb ember kisebb-nagyobb mértékben érzékenyen reagál, különösen azok szenvedhetik meg a frontokat, akik szív-érrendszeri betegséggel küzdenek, túlsúlyosak, a menopauza időszakánál tartanak és/vagy idősebbek. Ennek az az oka, minél idősebbek vagyunk, annál lassabban tud a szervezetünk alkalmazkodni a változásokhoz, és egy-egy időjárási front vagy éppen az enyhülés nélküli, tartós meleg bizony nagy tehertétel még az egészséges fiataloknak is. Ilyenkor olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a kimerültség, az idegesség, a szédülés, a szív- és érrendszeri problémák és az alvászavar. Ez utóbbi ellen magunk is sokat tehetünk.
Alvássegítő tippek kánikula idején
Tudatosan készüljünk az alvásra! A tervezett elalvás előtt kapcsoljuk ki a tévét, számítógépet, mert bár a villódzásra, vibrálásra talán könnyebb elszunyókálni, de egyrészt éppen ez ébreszthet fel minket egy rövid alvás után, másrészt a tévézéssel nem engedjük lecsendesedni a gondolatainkat. Sokkal eredményesebb, ha olvasgatunk vagy éppen relaxálunk az ágyban. Fontos, hogy megfelelő, lehetőleg jó minőségű matracon és párnám feküdjünk.
Késő délután már ne kávézzunk, teázzunk! A túl későn elkortyolt kávé, erős tea, energiaitalok, sőt még a dohányzás is erős stimuláló hatást váltanak ki és részben megnehezítik az elalvást, részben pedig az éjszakai pihentető álmot is megszakíthatják. Mivel a függőségek miatt a szervezet éjszaka is küzd az elvonási tünetekkel, ezért a káros szenvedélyekről való lemondás sokszor önmagában is rendezi az alvászavart.
Optimalizáljuk a körülményeket! Éjszakára sötétítsük el teljesen a hálószobát, még a világító számlapok, monitorok is megzavarhatják a nyugodt alvást. Ugyanez igaz a zajokra is, minél teljesebb a csend, annál nagyobb az esély a pihentető álomra. Ebből a szempontból a horkolás nem csak annál okozhat alvászavart, aki horkol, de annál is, aki hallgatja. Éppen ezért, a család érdekében is érdemes szomnológus segítségét kérni a horkolás rendezéséhez. Fontos tudni, hogy a horkolás megszüntethető, és ezzel nem csak az egészségi kockázatok csökkennek jelentősen (például az alvási apnoé megszűnésével), de az életminőség is határozottan javul.
A hőmérséklet döntő jelentőségű a kánikulában. Lehet, hogy az egyébként javasolt 18-20 fokos hálószoba ilyenkor kicsit hidegnek tűnik, ne ragaszkodjunk hozzá! Élvezzük inkább az éjszakai hűvös huzatot, ha van rá lehetőségünk és alkalmazzunk néhány hűtést szolgáló trükköt. Aludjunk nyitott ablaknál (míg napközben csukott ablakkal és leengedett redőnnyel védekezzünk a szoba túlmelegedése ellen), lefekvés előtt ventillátorral hűtsük le kissé a levegőt, és akár egy vizes lepedőt is akaszthatunk az ablakra.
Forduljunk szakemberhez!
Ha az alvásproblémák a kánikula napjain túl is fennmaradnak, esetleg állandósulni látszanak, forduljunk orvoshoz a probléma kezeléséhez! Figyelemfelkeltő jel lehet, ha elkezdünk félni az elalvástól, ha szorongunk, ha úgy érezzük, egész éjszaka jár az agyunk, ha nem tudjuk elengedni a zavaró gondolatokat, ha nappal nehezen koncentrálunk, ingerlékenyek, fáradékonyak vagyunk, ha romlik a teljesítményünk. Szomnológus foglalkozik az alvási apnoé (légzéskimaradás) és a horkolás kezelésével is. .
Bármilyen alvászavarról, vagy alváshoz kapcsolódó problémáról van szó, elsősorban ki kell deríteni, milyen okok vannak a háttérben. Az orvosi kivizsgálás során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy egyéb – belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai – eltérésekre, melyek kezelésével az álmatlanság is megszüntethető – hangsúlyozza a szomnológus. - Az álmatlanságot kiváltó okok felderítése után a kezelőorvos feladata annak meghatározása, hogy a kezelés a továbbiakban gyógyszeres, vagy esetleg pszichoterápiás módszerek segítségével történjen.