Az Irritábilis Bél Szindróma érzelmi hullámvasút az érintetteknek

Az irritábilis bél szindróma (IBS) az emésztőrendszer megbetegedése, ami számtalan tünetet (hasi fájdalmat, puffadást, székrekedést, hasmenést) okoz, és az érintettek életének minden területére hatással van – mondja dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász, a Gasztroenterológiai Központ szakembere. 1997 óta április hava az IFFGD (Gasztrointesztinális Rendellenességek Nemzetközi Alapítványa) kezdeményezésére világszerte az IBS tudatosság jegyében telik, hogy ily módon is felhívják a figyelmet erre a gyakran félreértett krónikus betegségre.

Április az IBS hónapja

Az IBS becslések szerint világszerte a lakosság 5-10 százalékát érinti, így ez az egyik leggyakoribb gyomor-bélrendszeri betegség. Ennek ellenére sok beteget nem diagnosztizálnak, és az érintettek közül sokan sincsenek tisztában azzal, hogy tüneteik orvosilag elismert rendellenességre utalnak – hívja fel a figyelmet az IFFGD. Az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy ez az állapot gyakran stigmatizálja az érintetteket. Sok IBS-sel élő ember küzd azért, hogy támogatást kapjon a barátoktól, a családtagoktól, a munkaadóktól, akik esetleg figyelmen kívül hagyják vagy félreértelmezik tüneteiket.

Az IBS tünetei

- Az IBS a funkcionális emésztőszervi betegségek közé tartozik, vagyis a hátterében nem mutatható ki szervi elváltozás – ismerteti dr. Pászthory Erzsébet. A betegség egyik jellegzetes komponense a kellemetlen – enyhétől a súlyosig terjedő – hasi fájdalom (feszülés, görcsök, puffadás) és/vagy diszkomfortérzés, ami a széklethabitus változásával (hasmenés, székrekedés vagy váltakozó hasmenés és székrekedés) vagy a széklet konzisztenciájának változásával társul. Az IBS oka a bél és agy között fennálló kétirányú, idegi, hormonális és immunrendszeri kommunikáció, röviden bél-agy tengely működési zavara. Multifaktoriális betegség, ugyanis kialakulásában az emésztés megváltozása, bél-mikrobiom károsodása, zsigeri érzékenység fokozódása mellett szerepe van a lelki tényezőknek, stressz-hatásoknak is. 

Az IBS egy érzelmi hullámvasút

Az IBS megértése szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy a bél-agy tengely révén agyunk hatással van a gyomor-bélrendszer általános működésére is. A hosszantartó vagy visszatérő stressz, a korai életkorban elszenvedett traumák, a szorongás mind-mind kapcsolatba hozhatók az IBS gasztrointesztinális tüneteivel, és pácienseink élettörténetében bizony gyakran találkozunk különböző típusú és súlyosságú lelki zavarokkal, depresszióval, pánikbetegséggel – magyarázza Pászthory doktornő. A betegség kettős természetére jellemző, hogy állandósulhat a tünetektől való szorongás, ami abból adódik, hogy az érintettek úgy érzik, bármikor sürgető, kellemetlen helyzetbe kerülhetnek betegségük, testi szükségleteik miatt. Ez a stressz aztán még több és még erősebb tüneteket okozhat, ami miatt az IBS-es páciens még inkább a betegségére fókuszál. Kialakul tehát az ördögi kör, és a betegek azzal szembesülnek, hogy életüket folyvást a tüneteik köré kell szervezni.

Az olyan egyszerű hétköznapi tevékenységek mint egy baráti vacsora, egy színházi előadás, az iskolai órák vagy a munkába járás, a stressz és szorongás forrásaivá válhatnak, hiszen az IBS-es beteg gondolatait jórészt az tölti ki, hogy miként reagál a teste, mikor tör rá hasmenés a legváratlanabb helyzetekben. Ráadásul ezek a tünetek rendkívül kellemetlenek számára, amelyekről gyakran még az orvosnak is nehezen beszél, nemhogy a környezetének. Ezért aztán inkább lemond a közös programokról, és igyekszik elkerülni a számára bizonytalan társasági helyzeteket. Mint dr. Pászthory Erzsébet mondja, az IBS-ben érintett betegekre jellemző, hogy fokozottan érzékenyek hasi működésükre, zsigeri érzeteik változására, tüneteik szorongással töltik el őket, ami tovább rontja a panaszokat.

Hogy kezelhető az IBS?

- Az IBS nem pusztán a fizikai tünetekről szól, hanem sokszor olyan a betegek számára, mint egy életüket megkeserítő érzelmi hullámvasút, amiből képtelenség szabadulni. A gyógyítás minden esetben személyre szabott. Az étrendi változtatások, a gyógyszeres terápia (görcsoldók, székletlazítók, gázkötő készítmények, probiotikumok alkalmazása) és testmozgás mellett a hatékony kezelési stratégia része a társuló lelki problémák felismerése, a különféle stressz-csökkentési technikák, szükség esetén pedig az antidepresszánsok alkalmazása is. Az IBS kezelésében elengedhetetlen a kiváló páciens-orvos kapcsolat és a beteg együttműködése. Ha a páciens megérti, milyen szoros kapcsolat van lelkiállapota és gyomor-bélrendszeri panaszai között, segítségére lehetünk egy harmonikusabb életforma kialakításában is – mondja dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ szakembere.