Fáj a térde? Ízületi UH segíthet kideríteni az okát

A térd sérülése, illetve fájdalma gyakori jelenség, és érdemes utánajárni, mi is okozza a panaszt. A megfelelő szakorvosi vizsgálatot (traumatológus, ortopédus, reumatológus) követően a diagnózis felállításában a képalkotó diagnosztikának kulcsszerepe van. A térd lágyrészeinek (szalagok, ínak, porc, meniscusok) diagnosztikájában nagy szerepet játszik az ultrahang vizsgálat.  Hogy mit érdemes róla tudni, azt dr. Kreiss Ádám, az Ultrahangközpont radiológusa mondta el. 

A térdízületi panaszok meglehetősen gyakoriak, hiszen egyrészt igen igénybevett testrészünkről van szó, másrészt bonyolult felépítésének köszönhetően számtalan problémája adódhat. A térdfájdalom sok embernek okoz panaszt (főleg a középkorúak, idősebbek és a sportolók körében).

Gyakori panasz a térd kattogása

A térdek kattogása sok mindent jelenthet. Amennyiben nem jár fájdalommal, úgy legtöbbször anatómiai okok állnak a háttérben és már egészen fiatalon fellép a panasz. Ilyenkor a térdkalács túl nagy, nem illeszkedik megfelelően a helyére- a kattogás ekkor jellemzően guggoláskor, futás, kocogás közben jelentkezik. Ezen kívül a térdízületben lévő gázbuborékok kipukkadása is okozhatja, mely egy természetes folyamat, csakúgy, mint az, hogy az itt lévő szalagok kissé megnyúlnak, elmozdulnak a helyükről, majd kattanás kíséretében ismét a helyükre kerülnek. Baj akkor van, ha fájdalmat is tapasztal- ilyen esetekben mindenképp orvoshoz kell fordulni, mivel kezelést igénylő állapotokra is utalhat! Gyakran porcsérülés, porckopás áll a probléma hátterében, de előfordulhat még ízületi gyulladás (pl. rheumatoid arthritis) is- ekkor a gyulladás miatt olyan enzimek termelődnek, amelyek károsíthatják a porc- és lágyrészeket, valamint a csontokat. Porckopás esetén a párnaként funkcionáló porc elvékonyodik, így mozgás során az ízületet alkotó csontok felszíne közvetlenül érintkezhet egymással.

A térd ultrahang vizsgálata

A térdízület négy fő alkotórészből áll: csontokból, porcból (üvegporc és meniscus), szalagokból és inakból. Három csont találkozik, hogy kialakítsa a térdízületet: a combcsont, a sípcsont és a térdkalács.

Az ízület stabilitásában és mozgásában fontos szerepet játszanak az oldal- és keresztszalagok, melyek nagy része ultrahanggal vizsgálható mélységben helyezkedik el. A térdben két darab úgy nevezett meniscus (C-alakú porc) is segít a combcsont és sípcsont közti mozgásban, melyek jelentős része szintén ultrahanggal elérhető mélységben van.

Az ultrahang egy nem invazív, sugárterheléssel nem járó képalkotó módszer, amelyet a térdízület vizsgálatára is használnak. Hasznos információkat nyújt a térdízületet érintő kóros állapotok széles skálájáról (ízületi folyadék, főbb ínak és szalagok állapota, meniscus degeneráció stb).

Az ultrahangvizsgálat segít a bursitis (nyáktömlő gyulladás) és Baker cysta diagnózisának felállításában is - ezek az állapotok mind okozhatnak térdfájdalmat a térdízületben. Ezen kívül megállapítható, van-e bevérzés az ízületi üregben, illetve bizonyos szalagszakadások, meniscus sérülések is látótérbe hozhatók - ezek gyakran fordulnak elő sportsérülések következtében.

“A térdízületi ultrahang egy fájdalommal, illetve sugárterheléssel nem járó, könnyen elérhető képalkotó modalitás, amellyel nagy pontossággal megítélhető a traumás vagy egyéb eredetű ízületi folyadék, illetve Baker cysta jelenléte, mérhető a combcsont porcvastagsága, illetve bizonyos szalagokról, inakról fontos információk nyerhetők. Segít az úgynevezett meniscus sérülések diagnózisában”- mondja az Ultrahangközpont radiológusa, dr. Kreiss Ádám. Az ultrahang különösen előnyös más képalkotó modalitásokkal szemben (például röntgen, CT, MR), egyrészt, azért, mert a radiológus orvos dinamikusan, akár mozgás során is vizsgálhatja az ízületet, másrészt az ultrahang jóval olcsóbb, teljesen biztonságos, gyorsabban elvégezhető és bármikor megismételhető. Ugyanakkor érdemes megjegyezni a módszer korlátait is: nem helyettesíti a szakorvosi (traumatológus, ortopédus, reumatológus) vizsgálatot, a csontok megítélésére egyéb képalkotó módszerek (röntgen, CT, MR) alkalmasak, illetve az ízület egészéről (csontok és lágyrészek: porc, meniscus, szalagok, inak) az MR szolgál a legpontosabb információval.