Ha tél, akkor pára – hideg vagy meleg, sok vagy kevés?

Ha a fűtési szezonban szárazabb a lakás levegője, jót tesz az egészségünknek a párásítás. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa  elmondja, mikor segít a hideg és a meleg pára, illetve a túlzott párásítás veszélyeire is felhívja a figyelmet. 

Honnan tudhatjuk, hogy elég párás-e a levegő?

A levegő páratartalmát páramérő készülékkel ellenőrizhetjük. Ezt lakásfelszerelési vagy barkácsboltokból is be tudjuk szerezni. Az ideális páratartalom 40-60% között mozog. Ha ennél alacsonyabb, vagyis túl száraz a levegő, akkor kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk. 

„A száraz levegő belélegzése az orrnyálkahártyát is kiszárítja. Torokszárazság, kaparó érzés jelentkezhet. Könnyebben megbetegedhetünk, ugyanis az orr- és a légutak nyálkahártyája, az egészséges állapotban is termelődő váladék hiányában nem tudja megakadályozni, hogy a kórokozók a szervezetünkbe bekerüljenek.” 

A túlzásba vitt párásítás következményei

Ha tehát száraz a levegő a lakásban, akkor párásítunk. A frissen mosott ruhák teregetésével vagy párásító készülékkel is növelhetjük a levegő páratartalmát. Vigyázzunk azonban, mert ha tartósan 60 százalék feletti értéket érünk el, akkor kedvező feltételeket teremtünk az allergiás, asztmás tüneteket okozó és gyakori légúti betegségekre hajlamosító penészgomba és poratka számára is. 

Hideg vagy meleg pára?

·        Ha párásítunk, akkor arra is figyelni kell, hogy mivel tesszük. Egy forró kamillateás gőzöléstől egy pollenallergiás, asztmás beteg súlyos tüneteket produkálhat.

·        Krupp esetén pedig szintén nagyon sokat árthatunk, ha a beteget forró vizes gőznek tesszük ki, ilyenkor ugyanis súlyosbodni fognak a tünetei. Nagyon gyors javulást tudunk elérni azonban hideg párával, például ha hűvös téli levegőre visszük betakarva, vagy ha a nyitott a hűtőszekrény ajtó elé ültetjük az éjszaka ugatva köhögő gyermeket.

·        Az asztmásoknak viszont épp a hideg párával kell nagyon óvatosnak lenniük. Akár rohamot is provokálhat, ha a lakás melege után hirtelen a téli hideg levegőt lélegzik be. 

A hőmérséklet is számít

A lakás páratartalma mellett a hőmérsékletre is ügyelnünk kell, ha nem szeretnénk a meleg lakásból kilépve könnyen megfázni a hidegben. A hőfok azért is fontos, mert a magas páratartalom mellett a magas hőmérséklet, a túlfűtött lakások is kedvező feltételeket teremtenek az allergének számára. 

„Az ideális nappali hőmérséklet 24 fok éjszakára érdemes egy kicsit lejjebb venni a fűtést. 18-20 fok közötti értékekre javasoljuk beállítani a szoba hőmérsékletét alváshoz. Ha ennél melegebb van, a nyálkahártya könnyen kiszáradhat, ami szintén nem előnyös.” 

A párától a penészig

A lakásban akkor is pára képződik, ha levegőt veszünk, be- és kilélegzünk. Emellett főzünk, mosunk és teregetünk, és fürdés közben is párát termelünk. Ha a szellőzés a lakásban nem megoldott, akkor a pára bent reked. Az ablakokon gyöngyöző vízcseppek jelennek meg, majd a hőhidak mentén – a a nyílászárók melletti területek, amik két nagyon különböző hőmérsékletű teret választanak el – megindul a penészesedés. Ez ellen gyakori szellőztetéssel vagy a nyílászárók cseréjével – beépített szellőzővel rendelkező nyílászárók – védekezhetünk. 

„A penész erős allergén, légúti allergiás, asztmás tüneteket is okozhat. Előfordulhat, hogy jelenlétére csak a légúti tünetek, gyakori betegségek, elhúzódó köhögés hívják fel a figyelmet, mivel a penész nem csak a sarkokban, hanem eldugott helyeken – szekrények, falvédők, ágyak mögött, szobanövények földjén - is megjelenhet.”