• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészeti központ létesítése kezdődik Velencén

      Egynapos sebészeti központ létesítése kezdődik Velencén

    • Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

      Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

Helyzetváltoztatáskor megszédül? Mikor kell a neurológus?

Egészségmagazin 2021.11.18 Forrás: Neurológiai Központ
Helyzetváltoztatáskor megszédül? Mikor kell a neurológus?

Bár a BBPV általában jóindulatú betegség, a kapcsolódó tünetek, a panasz gyakori előfordulása miatt érdemes részt venni egy kivizsgáláson.

Szédül felálláskor, leüléskor, a fej forgatásakor? Ez valószínűleg a helyzetváltoztatással összefüggő szédülés (BBPV), ami bár a legtöbb esetben jóindulatú jelenség, mégis vannak helyzetek, amikor fontos az orvosi kivizsgálás. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa ezekre hívta fel a figyelmet.

Milyen okai lehetnek a szédülésnek?

A helyzetváltoztatással összefüggő szédülést gyakran egy betűszóval jelölik: BBPV. Ez egy angol megnevezésre utal: benign paroxysmal positional vertigo. Ez magyarul jóindulatú, rohamokban jelentkező, a fej helyzet változtatásával összefüggő forgó szédülésnek fordítható, aminek számos oka lehet. Ezek közé tartozik az akár banális fejsérülés, belsőfül betegség, hosszú ideig tartó fekvés, csontritkulás, cukorbetegség, fülműtétek, de az esetek nagyobb részében a közvetlen ok homályban marad.

A BBPV-nek nevezett szédülés oka, hogy a belső fülben elhelyezkedő, az egyensúlyozásért felelős félkörös ívjáratokban rakódnak le olyan kristályok, amelyek az egyensúlyozó szerv kóros ingerelhetőségét okozzák. Fejmozgásra, helyzetváltoztatáskor ezek olyan erős izgalmi állapotot hoznak létre, ami rövid, heves forgó szédülést okoz. A szédülés – a részecske nagyságától, az ülepedés sebességétől, a kórkép fennállásának idejétől, és feltehetően számos más tényezőtől függően – az igen enyhétől az „ijesztő” erősségűig terjedhet.

Én forgok vagy a környezet?

A BBPV leggyakrabban olyan érzéssel jár, mintha a világ forogna körülöttünk. Ha a belső fül a tünet forrása, gyakran társul a szédüléshez ún. nystagmus is, vagyis olyan állapot, amikor a szemek kontrollálatlanul mozognak, a kiváltó októl függően meghatározott irányban. A forgó, örvénylő érzés hasonlíthat arra, mintha most szálltunk volna le egy körhintáról, de olyan is lehet, mintha a talaj mozogna alattunk, akárcsak egy hajón lennénk. Előfordul, hogy a páciens úgy érzi például az ágyból való felkeléskor, mintha visszazuhanna, vagy lefekvéskor, mintha átesne az ágyon. A BBPV tehát döntően olyan mozdulatokhoz, mozgáshoz kapcsolódik, ami a fej helyzetváltoztatásával jár – a gravitációval összefüggésben. Tipikusan ilyen lehet a lefekvés, felkelés, ágyban való megfordulás, lehajlás, felnézés, és más gyors fejmozdulat.

Ez a fajta szédülés általában kevesebb, mint két percig tart, és két esemény közt jellemzően tünetmentes a páciens, bár előfordul olyan állapot is, amikor valaki többnyire úgy érzi, felborult az egyensúly-érzéke. A szédülés mellé olyan tünetek is csatlakozhatnak, mint a zavartság, a hányinger, hányás, járási és mozgási nehézség, ritkábban fejfájás, látási-, hallási problémák, ájulás érzés, zsibbadás, végtaggyengeség, beszédzavarok.

Bár a BBPV általában jóindulatú betegség, éppen a kapcsolódó tünetek, valamint a panasz gyakori előfordulása az, ami miatt érdemes részt venni egy kivizsgáláson – hangsúlyozza dr. Mező Anita.

A diagnózishoz több szakorvosra is szükség lehet

A részletes anamnézis az esetek legnagyobb részében felveti a diagnózst , majd általános neurológiai vizsgálattal és provokációs teszttel (Dix-Hallpike manőver) tudunk közelebb jutni hozzá. Ilyenkor a szubjektív panaszok mellett megfigyelhetjük például az akaratlan szemmozgatást is – tudjuk meg Mező doktornőtől. - A kivizsgálás során az is felmerülhet, hogy képalkotó diagnosztikára és más szakorvosok vizsgálatára is szükség van, például fül-orr-gégészére, kardiológuséra, akár ortopéd orvoséra. Amennyiben a BBPV diagnózist állítjuk fel, akkor a kezelés legfontosabb része az egyensúly torna, mely az egyensúlyozásért felelős félkörös ívjáratokban lerakódott kristályokat különböző manőverekkel visszatereli a helyükre. Ezek a manőverek, leggyakrabban az Epley manőver, egy mozgássort jelentenek, amit a neurológus tud megtanítani. A mozgássorozatokkal a kóros ingerelhetőség kiküszöbölhető, ami a szédülés megszűnését eredményezheti.

Legolvasottabb cikkeink