Hematológiai megbetegedésre is utalhatnak a bőr elváltozásai

A bőrön lévő elváltozások szerencsére a legtöbb esetben nem hematológiai betegségre utalnak, ám nem árt figyelemmel kísérni őket.

Bőrproblémákkal a legtöbben bőrgyógyászhoz fordulnak, ám előfordulhat, hogy súlyos hematológiai megbetegedésre, pl. leukémiára hívják fel a figyelmet. Hogy milyen bőrelváltozások miért jelennek meg bizonyos hematológiai megbetegedések során, azt dr. Kárpáti Ágnestől, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusától kérdeztük meg.

Leukémia- a rosszindulatú hematológiai daganatok egyike

A leukémia a rosszindulatú hematológiai daganatok egyike, melynek során kóros fehérvérsejtek abnormális mennyiségben vannak jelen (ezért nevezik fehérvérűségnek is). A leukémia hatására a fehérvérsejtek nagyon gyorsan szaporodnak, a kelleténél tovább élnek, és a csontvelőben kiszorítják az egészséges sejteket. Az állapotnak több típusa is ismert, melyek más tünetekkel, más prognózissal bírnak, valamint más korcsoportot érintenek. A leukémia bizonyos formái nem okoznak különösebb panaszokat, ám előfordulhat, hogy a tünetek a bőrön jelentkeznek.

Melyek az állapot bőrtünetei?

Sápadt bőr

A leukémia pl .- ahogy az összes rosszindulatú daganat- vérszegénységet generál. Az állapot egyik jele a fakó, sápadt bőr, melyet fáradékonyság, szapora légzés és a gyakori fejfájás kísérhet. Vérszegénység esetén a sápadtság nem csak a bőrön, hanem a nyálkahártyán is észrevehető (pl. fogíny).

Petechia, purpurák

A petechia tűszúrásnyi piros (esetleg lila, barna) foltok jelenléte a bőrön. A vérlemezkék segítik a vérrögképződést, így megakadályozzák, hogy nagy mennyiségű vér távozzon a töröttsérült kapillárisból. Ha a vérlemezkeszám csökkent, az zavart okoz a véralvadásban, így a károsodott érből a vér kijut, ami apró véraláfutásokat eredményez. A petechia-t több más bőrproblémával is könnyű összekeverni, ám jellemzője, hogy a színét nyomás hatására is megtartja. Természetesen még ekkor sem biztos a hematológiai betegség fennállása, hiszen egyéb betegségek, sőt, gyógyszerek is eredményezhetik ezeket a foltokat.

Kék-zöld foltok

Szintén a vérlemezkék hiányára vezethető vissza, hogy szerte a testen véraláfutások, kék- zöld foltok alakulnak ki, látszólag mindenféle előzetes ok nélkül. Ezek a foltok normál esetben is előfordulhatnak (pl. nem emlékszik rá, hogy beütötte magát), ám hematológiai betegség esetén általában több ilyen foltot talál az illető a testén, ráadásul olykor szokatlan területeken fedezi fel.

Vörösesbarna dudorok, csomók

Bizonyos leukémia, illetve lymphoma típusoknál bőrelváltozások jelenhetnek meg a testen. Ekkor a bőrön fájdalmatlan dudorok, csomók keletkeznek, melyek főleg vörösesbarna színűek. Leggyakrabban a törzsön, a karokon és a lábakon fordulnak elő- mondja dr. Kárpáti Ágnes.

Fontos az alapos kivizsgálás

A bőrön lévő elváltozások szerencsére a legtöbb esetben nem hematológiai betegségre utalnak, ám nem árt figyelemmel kísérni őket. Ha nem múlnak, vissza-visszatérnek, és egyéb okot nem találnak mögötte, érdemes hematológushoz fordulni, aki gyanú esetén különböző vizsgálatokkal kizárja vagy megerősíti a vérképzőszervi megbetegedés diagnózisát (vérvétel, csontvelő biopszia, képalkotó vizsgálatok,szükség esetén bőrbiopszia). Amennyiben bebizonyosodik a megléte, úgy a hematológiai megbetegedés típusától függően különböző terápiák jöhetnek számításba (például csontvelő átültetés, sugárterápia, kemoterápia, biológiai terápia).