Honnan tudhatom, hogy inzulinrezisztens vagyok? Tünetek, vizsgálatok

Az inzulinrezisztencia nagyon gyakran okoz tüneteket. Ha ezen tünetek tudatában vagyunk, akkor hamarabb gondolhatunk rá, és hamarabb kezdhetünk el ellene dolgozni. Ezen tünetek közé tartozhat például a férfiaknál 102 cm-nél, nőknél 89 cm-nél magasabb derékbőség, a magas vérnyomás, a cukor utáni sóvárgás, a falási roham vagy az ingerültség. Dr. Borus Hajnal, a Cukorbetegközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus hívta fel a figyelmet arra, mikor szükséges orvoshoz fordulni.

Ezek lehetnek a korai inzulinrezisztencia tünetei

Az inzulinrezisztencia (IR) hátterében általában összetett életmódbeli probléma húzódik. Ide tartozik a rossz táplálkozás: túl sok gyorsan felszívódó szénhidrát, ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása, ill. a túl gyakori táplálkozás, nassolás. Komoly probléma még a mozgásszegény életmód és a stresszes élet. Az alább felsoroltak a leggyakoribb tünetek/jelek, amikre jó, ha odafigyelünk, ugyanis a vércukorszint kiegyensúlyozatlanságára utalhatnak:

- sóvárgás a cukor, a szénhidrát után,

- evés utáni és a nap közepén jelentkező erős álmosság,

- fejfájás,

- ingerlékenység,

- röviddel az étkezés utáni újra jelentkező erős éhség,

- alvásproblémák,

- fáradtság, ami étkezés után elmúlik,

- leizzadás, szédelgés, remegés.

Mi a szerepe az inzulinnak a szervezetben?

Az inzulin nagyon fontos szerepet tölt be szervezetünkben. Ezért is vannak bajban az 1-es típusú diabéteszben szenvedők. A teljes inzulinhiány hosszú távon nem összeegyeztethető az élettel. Az inzulin elsődleges feladata, hogy „kinyissa” a sejtet a cukor befogadására. Az inzulin másfelől egy raktározó hormon is. Gondoskodik a szénhidrátok raktározásáról. Először is feltölti a glikogén raktárakat (ezek a májban és az izomban található cukorraktárak), a feleslegként megmaradt szénhidrátot meg zsír formájában raktározza és ún. centrális hízáshoz vezet. Főleg a hasi terület érintett. Vannak vékony testalkatú emberek, akiknek sejtjei rezisztensek az inzulinra. Ilyenkor az emberek nem túlsúlyosak, de a belső szervek elzsírosodása náluk is sokszor jelentkezik.

De mi az az egyszerű szénhidrát?

A szénhidrátok két kategóriába sorolhatók: az egyszerű és az összetett szénhidrátok. Az egyszerű szénhidrátok egy vagy két cukormolekulából állnak (mono- vagy disacharidok). Ide tartozik a glükóz, fruktóz, szacharóz, laktóz. Ezek nagyon gyorsan fel tudnak szívódni a véráramba. Összetett szénhidrátoknak nevezzük a több cukormolekulából (poliszacharidok) álló szénhidrátokat. Ide tartoznak a keményítők, amik glükóz láncokból épülnek fel. Ezek is aránylag gyorsan fel tudnak szívódni az amiláz enzim hatására. Az összetett szénhidrátok csoportjába tartoznak a növényi cellulózok is, azaz a rostok, amiknek szervezetünkben nincsenek bontó enzimei, így sértetlenül juthatnak el a vastagbélbe, ahol a mi jó bélbaktérumaink táplálékául szolgálnak.

Milyen vizsgálatok mutatják ki az inzulinrezisztenciát?

Az inzulinrezisztencia kivizsgálása vércukor- és inzulinszint mérésével történik, általában cukorterheléses vizsgálat során. Ez a vizsgálat megmutatja, hogy a szervezet hogyan reagál a glükózra, és segít diagnosztizálni az IR-t.

- Ehhez a kivizsgáláshoz bizonyos előkészületekre is szükség van – mondja dr. Borus Hajnal. – A vizsgálat előtt 3 napig ajánlott naponta 150 gramm szénhidrátot fogyasztani. A vizsgálatra éhgyomorral kell érkezni úgy, hogy előtte 10 – 12 órán át csak vizet fogyasztottunk. Vizet viszont fogyasszunk, mert így a vérvétel is könnyebb! Ezek után először éhgyomri vérvétel történik a vércukorszint és az inzulinszint méréséhez. Ha ez megfelelő, a páciens egy cukoroldatot iszik meg, és ezt követően meghatározott időközönként (általában 60 és 120 perc múlva) ismételten vért veszünk a vércukorszint és az inzulinszint változásának követésére. A görbéket jó, ha ebben jártas diabetológus / endokrinológus értékeli ki, mert a laborban megadott referenciatartományok általában egyáltalán nem az egészséges szinthez igazodnak.

Az inzulinrezisztencia mérőszámának szokták nevezni az ún. HOMA (HOmeostasis Model Assessment) indexet. Itt azonban tudnunk kell, hogy ez egy számított érték, ami csak az éhgyomri glükóz és inzulin értékeket veszi figyelembe.  A HOMA-index magas pozitív prediktív értékkel rendelkezik. Ami azt jelenti, hogyha a HOMA-index jelez (>2), akkor biztos, hogy van probléma a szénhidrát anyagcserével. Ekkor akár nem is fontos elvégezni a terheléses vércukorvizsgálatot. Biztos, hogy valamilyen szinten életmódváltoztatásra van szükség. Ha azonban a HOMA-index < 2, attól még nyugodtan lehet probléma, hiszen ez csak azt mutatja, hogy az éhgyomri értékek jók, de arról nem kapunk felvilágosítást, hogy hogyan reagál a szervezetünk egy nagyobb mennyiségű gyorsan felszívódó szénhidrátra. Ilyenkor, ha vannak tünetek, mindenképpen érdemes elvégeztetni a vércukorterheléses vizsgálatot.