Köhögés-kisokos: okok, tünetek, teendők

December elejével hivatalosan is kezdetét vette az influenza szezon, ami rendszerint januárban tetőzik. A hűvös, csapadékos időjárás miatt a téli időszakban gyakoribbak a megfázások és az egyéb légúti betegségek is, amelyek egyik legjellemzőbb tünete a köhögés. Ez egy reflexfolyamat, amely a torkot vagy a légutakat irritáló váladék, szennyeződés eltávolítását szolgálja. A koronavírus miatt most mindannyian azonnal összerezzenünk, ha a környezetünkben valaki elkezd köhögni, vagy épp minket kap el egy kisebb köhögőroham, de fontos, hogy a megfelelő óvintézkedések mellett mégse gondoljunk azonnal a legrosszabbra. Dr. Márk Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont pulmonológus, allergológus szakorvosa az alábbiakban összefoglalja, milyen köhögésfajták léteznek, mi alapján ismerhetjük fel ezeket, és mikor forduljunk mindenképpen orvoshoz.

A köhögés típusai

A köhögésnek számtalan oka lehet, ám leggyakrabban felső légúti fertőzések kapcsán fordul elő: többnyire vírusfertőzés váltja ki, de sokszor találkozunk bakteriális felülfertőződéssel is. Minden, ami irritálja, elzárja a légutakat, kiváltja a köhögési reflexet.

A köhögés típusa szerint lehet száraz vagy nedves. Száraz köhögés esetén nem termelődik váladék és a beteget sokszor kínozzák köhögési rohamok, ég és fáj a mellkasa. A légutak egyes gyulladásos betegségei, a tüdőfibrózis, a szív eredetű köhögések, illetve gyakran a légutak daganatai sem járnak váladéktermelődéssel. Léteznek köhögést kiváltó gyógyszerek is, mint például a vérnyomáscsökkentők egy bizonyos csoportja (ACE-gátlók), melyek általában száraz köhögési rohamokat okoznak. A láz és a fáradékonyság mellett a koronavírus egyik leggyakoribb tünete a száraz köhögés, ezért, ha ezt tapasztaljuk magunkon, feltétlenül maradjunk otthon, és ne menjünk közösségbe a tünetek megszűnését követően még legalább két napig.

Nedves köhögésnél fontos jellemző a váladék minősége. Például, ha véres a köpet, azt kiválthatja egy egyszerű gyulladás vagy egy kis ér megrepedése, de akár tüdőembólia, daganat, vagy súlyosabb gyulladás (például tüdőtályog) is állhat a háttérben. Az asztma sokszor egyetlen tünete lehet a köhögés, amely kocsonyás és színtelen váladékkal járhat, de száraz köhögés formájában is felléphet a betegség. A színes, zöld köpet bakteriális gyulladást jelez.

A köhögés fajtáit emellett időtartamuk szerint is kategorizálhatjuk. Beszélhetünk egyrészt akut köhögésről, amely 1-3 hétig tart. Ezt többnyire valamilyen légúti fertőzés okozza, vírus vagy baktérium. A légutak nyálkahártyájának gyulladása, a hörghurut és légcsőhurut, mandulagyulladás, torokgyulladás vagy a hátra csorgó orrváladék egyaránt köhögést idéz elő. A tüdőgyulladás és a mellhártyagyulladás is ezt a tünetet váltja ki, részben a mellhártya ingerlésével. A légutakba kerülő idegentest szintén azonnali köhögési rohamot vált ki, ami csak az idegentest eltávolításával szűnik meg. A gyulladás okozta köhögések gyógyszeres kezeléssel általában néhány hét alatt spontán elmúlnak, de akár anélkül is.

Ha a köhögés elhúzódik és két hónapnál tovább tart, akkor már krónikus köhögésről van szó. Ezt az állapotot mindenképpen vegyük komolyan, mert súlyosabb betegség állhat a háttérben. A krónikus köhögés leggyakrabban a dohányosoknál fordul elő, jellemzően a reggeli órákban, és váladék felköhögésével jár. Az asztmásoknál is ez az egyik legjellemzőbb tünet, kiegészülve a nehézlégzéssel, amelyet fizikai terhelés is kiválthat. A reflux esetében szintén a gyakori köhögés az egyik tünet, mivel ilyenkor a gyomor és a nyelőcső közötti záróizom gyengülése miatt a gyomortartalom – főként lefekvéskor vagy lehajláskor – visszafolyik a szájüregbe, a savas váladék pedig irritálja a nyelőcsövet. A tüdők valamilyen krónikus gyulladása (például TBC), a hörgőtágulat, a jó- és rosszindulatú daganatok, továbbá a tüdőfibrózis is tartós, makacs köhögéssel járó betegségek, csakúgy, mint a mellhártya betegségei, gyulladása, a légmell, a mellüregi folyadék. Talán kevesen tudják, de nemcsak a tüdő, hanem a szív betegségei, például a szívritmuszavar vagy a szívelégtelenség is járhatnak köhögéssel. Emellett ritkábban, de a hasi szervek – például a vese daganata vagy a petefészek betegségei is reflexes úton köhögtetnek.

Mikor forduljunk orvoshoz a köhögéssel?

„Ha a köhögés mellé egyéb súlyos tünetek társulnak, úgy, mint elhúzódó magas láz, mellkasi-háti fájdalom, véres köpet, nehézlégzés, ájulásérzés, elkékülő ajak, akkor sürgősen forduljunk orvoshoz. Ezenkívül a krónikus, elhúzódó köhögések is szakorvosi vizsgálatot igényelnek, mivel ezek hátterében sokszor valamilyen súlyosabb betegség áll. Az okot nem mindig könnyű kideríteni, ezért ennek megállapításához részletes állapotfelmérés szükséges. Ez magában foglalhatja a légzésfunkciós vizsgálatokat, allergia tesztet, a mellkas képalkotó felvételeit (röntgen és/vagy CT), hörgőtükrözést, orr-fül-gégészeti vizsgálatot, kardiológiai konzíliumot és hasi ultrahangvizsgálatot is” – hangsúlyozta a Budai Egészségközpont szakembere.