Közel másfél millió magyar küzd idült vesebetegséggel

Becslések szerint közel 850 millió ember szenved világszerte csökkent veseműködéstől és annak szövődményeitől, és minden jel arra mutat, hogy ez lesz az egyik legfenyegetőbb népbetegség a jövőben. Hazánkban mintegy másfél millió embert érinthet az idült vesebetegség (CKD), mely sokáig nem okoz a páciensek által észlelhető tüneteket, így a kifejezetten alattomos, aluldiagnosztizált kórképek közé tartozik, miközben az előrehaladottság függvényében akár 14-szeresére is növelheti a szív-érrendszeri károsodás kockázatát. A CKD korai felismerése és kezelése a betegek és a társadalom közös érdeke, ezért a Magyar Nephrologiai Társaság széles körű ismeretterjesztő mozgalmat hirdet, melyhez az AstraZeneca is csatlakozik stratégiai partnerként. A cél: ismerjük meg és küzdjük le együtt az idült vesebetegséget! 

Az idült vesebetegség (CKD) szinte észrevétlenül a legveszélyesebb és a leggyakoribb népbetegségek közé került, az érintettek száma nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban is meredeken emelkedik. Az előrejelzések szerint 2030-ra mintegy 5 millió embernek lesz majd szüksége vesepótló kezelésre (RRT), vagyis az erre szoruló páciensek száma közel megduplázódik a jelenlegihez képest. Az ugrásszerű emelkedésben az életmódunkat és az egészségi állapotunkat számos területen befolyásoló civilizációs jelenségek állnak: a társadalmak elöregedése globális probléma, ahogy egyre több a magas vérnyomással, illetve a cukorbetegséggel élő ember is – utóbbi pedig az összes CKD-s eset több mint 50 százalékáért felelős. Az idült vesebetegség ráadásul komoly szövődményekkel fenyeget, az előrehaladottság függvényében többszörösére emelheti a szív-érrendszeri károsodások előfordulását és a halálozás kockázatát. Sajnos azonban a lakosság körében továbbra is egy viszonylag ismeretlen betegségről beszélünk, így a kór gyakran úgy rombolja az érintettek szervezetét, hogy észre sem veszik. 

A korai diagnózis életeket ment 

A CKD elleni küzdelmet nagyban megnehezíti, hogy viszonylag sokáig nem okoz olyan tünetet, mely felhívná a beteg figyelmét arra, hogy idült vesebetegségben szenved. Az életminőség jelentősen romlik a CKD előrehaladtával: a páciensek kétszer akkora eséllyel kerülnek kórházba más betegségekkel összefüggésben és a halálozás kockázata is meredeken emelkedik. Az idült vesebetegség esetében kifejezetten nagy jelentősége van a korai felismerésnek. Pedig a betegség könnyen igazolható lenne, mert akinek a laboratóriumi vérvételi eredményén a vese működését jellemző ún. bGFR értéke 60 alatti, annál fennáll a betegség. 

A problémát és az edukáció jelentőségét felismerve indítja el össztársadalmi ismeretterjesztő mozgalmát a Magyar Nephrologiai Társaság, hogy hazánkban is felhívja a figyelmet az idült vesebetegséggel kapcsolatos össztársadalmi párbeszéd, a megelőzés, illetve a társszakmák bevonásának fontosságára. „Sajnos továbbra is azt látjuk, hogy a lakosság nagy része egyáltalán nem ismeri a betegséget, és ha elkezdi érzékelni a tüneteket, arra a legritkább esetben gondol, hogy a veséjével lehet probléma. A korai diagnózis azonban létfontosságú a CKD-s páciensek esetében, így kulcskérdés, hogy minél többen tisztában legyenek a betegség kockázataival és tudatosan vigyázzanak a veséjük egészségére. Szeretnénk, ha hazánkban is széles körben megismernék például a bGFR fogalmát, mely ugyanolyan fontos egészségügyi kockázati mérőszám, mint a vérnyomás vagy a koleszterin érték. Érdemes ezt rendszeresen ellenőrizni, hiszen a betegség laboratóriumi vizsgálattal könnyen igazolható” – magyarázza prof. dr. Rosivall László, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke. 

„Fontos megjegyezni, hogy a betegség megelőzésére és a romlás lassítására életmódkezelés és gyógyszeres beavatkozás is létezik. Számos lehetőség kínálkozik tehát a páciensek állapotának kontrollálására, illetve javítására, de ehhez mindenekelőtt fel kell ismerni a betegség fennállását. A betegség könnyen igazolható, aki a laboratóriumi vérvételi eredményén a vese működését jellemző ún. bGFR értéknél 60 alatti* eredményt lát, annál fennáll a betegség. Nekünk, vesegyógyászoknak ezért is szakmai és erkölcsi kötelességünk a CKD-t övező információhiány feloldása” – teszi hozzá prof. dr. Wittmann István, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke. 

Közös küzdelem: jelentős össztársadalmi probléma a CKD

A későn felfedezett idült vesebetegség azon kórképek közé tartozik, melyek jelentősen befolyásolják az érintettek mindennapjait és életminőségét, így közvetetten a páciensek családtagjainak is óriási kihívást jelent a diagnózis. Ezen túlmenően azonban a CKD komoly népegészségügyi probléma, mely az ellátórendszerre és a társadalom egészére is hatalmas terhet helyez. A korai stádiumú idült vesebetegség kezelése relatíve olcsó, viszont az előrehaladott vesebetegségben szenvedők kezelése és gondozása a legdrágább egészségügyi szolgáltatások közé tartozik, különösen, ha tekintetbe vesszük a CKD-val összefüggésben nem ritkán szükségessé váló vesepótló kezelést és a szövődményként fellépő kardiovaszkuláris betegségeket is. A végstádiumú páciensek ellátása a fejlett országok éves egészségügyi költségvetésének több mint 2-3 százalékát teszi ki, a kevésbé előrehaladott állapotú betegek gyógyítása, nagy számuk miatt, pedig ennek az összegnek a kétszeresét is elérheti.