Meddig kell a fájdalmat tűrnie a sportolónak?

A fájdalom bizonyos fokig a sport része, a fájdalomtűrő képesség a siker egyik záloga. Ugyanakkor dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos arra figyelmeztet, hogy a sportolóknak ismerniük kell a testük jelzéseit és egy bizonyos pontnál segítséget kell kérniük.

Milyen fájdalmak vannak?

A sportban az eredményességnek számos kritériuma van, az egyik a sportoló saját testének, reakcióinak, határainak pontos ismerete. A fájdalommal kapcsolatban is tudni kell, mi az a pont, ami még az edzés, a verseny velejárója és segíti a teljesítményt és mi az, amikor már orvoshoz kell fordulni. Ehhez érdemes elkülöníteni a fájdalom típusait.

- Fáradtság és diszkomfort érzet

Ezeket az érzéseket nyilvánvalóan az erőkifejtés, az edzésmunka szüli, de nem elég erősek ahhoz, hogy fájdalomnak lehessen nevezni őket. A sportolóknak meg kell tanulniuk „kényelmesen érezni magukat a kényelmetlenségben”, és folyamatosan tágítaniuk kell a határaikat.

- Edzéssel járó pozitív fájdalom

Állóképességi edzések alkalmával természetesnek tekinthető az izomfájdalom, a tüdőben, a szívben megjelenő kényelmetlenség. Ezek a jelek tulajdonképpen a fejlődésre utalnak, csupán annyit kell tudni róluk, hogy az edzésmunka intenzitásának változtatásával befolyásolhatók.

- Edzéssel járó negatív fájdalom

Ha nem sérülésről van szó, ez a fajta fájdalom többnyire a nem megfelelően felépített edzés és a túledzettség számlájára írható, és az egyik tulajdonsága, hogy napokig nem múlik el.

- Figyelmeztető fájdalom

Amikor a negatív fájdalom mellé egy másik, figyelmeztető elem is társul, például egy olyan fájdalomérzet, amit a sportoló még nem tapasztalt. Jellemzően fokozatosan alakul ki, így lehetővé válik a sportoló számára, hogy megfelelően reagáljon rá.

 - Jelentős akut fájdalom

Ez egy intenzív és hirtelen kialakuló fájdalom, ami gyakran sérülés köveztében lép fel és jellemzően egy testrészre lokalizálódik.

- Érzéskiesés, zsibbadás

Komoly jel lehet, ha a sportoló nem érez semmit a végtagjaiban, amikor fájdalmat, fáradtságot kellene éreznie. Az érzéketlenség komoly sérülés vagy a fizikai határok jelentős áthágásának jele lehet.

Hogyan kell reagálni a fájdalomra?

Amennyiben sportsérülés történik, az egyértelmű eset, és nyilvánvalóan kezelést, de legalábbis diagnózist igényel. A sportártalom már más kérdés, és sokszor komoly gondot okoz, hogy valóban szembesüljön vele a sportoló. Utóbbi probléma ismételt behatásra keletkezik, vagyis nincs körülhatárolt traumás epizód. A kiváltó tényező gyakran túlterhelés, de ok lehet még egy rosszul használt sportszer, az ellenfél tevékenysége vagy egy nem kontrollált izom. Mivel azonban nem jár akut fájdalommal vagy külsérelmi nyommal, sok elszánt sportoló hajlamos legyinteni rá. Sőt, sokan még egyfajta bizonyítéknak is tekintik a fájdalmat, hogy hatékonyan edzettek. Holott hosszútávon a nem kezelt sportártalom egyértelműen visszavetheti a fejlődést, a teljesítményt – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán. – Az első és legfontosabb teendő, hogy a sportolónak és az edzőjének be kell látnia, hogy egy pontnál tovább nem szabad tűrni és szükséges az orvosi segítség, elsősorban pedig egy diagnózis. A diagnózis felállításánál pedig a jó orvos sosem csak a fájdalmas testrészt, hanem az egész embert vizsgálja. Fontos a holisztikus szemlélet, hiszen bár természetesen nélkülözhetetlenek a klinikai vizsgálatok, a különböző képalkotó eljárások, a CT, az MRI, az ultrahang, a legjobb vizsgálómódszerek közé tartozik az orvos keze is.

Mit lehet tenni?

Páll doktortól tudható, hogy a sportsérülések és sportártalmak terápiájában a rizikófaktorok kiküszöbölésére is koncentrálni kell. Ilyen például a túledzettség, a szorongás, az alvászavar, a nem megfelelő edzésmódszer és akár sportszer – ez utóbbin belül kiemelten fontos a sportcipő alapos megválasztása. A megelőzés és a kezelés részeként a rendellenes anatómiai szituációkat (pl. lúdtalp, tartási rendellenesség, stb.) is korrigálni kell. A kezelések megválasztásakor is vannak alternatívák. A konzervatív kezelések között alkalmazható gyógyszeres kezelés (pl. fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők) és strukturális kezelés (pl. hialuronsav injekcióval, orvosi kollagén injekcióval) is. A szakember arra is figyelmeztet, hogy a sportsérülések, ártalmak kezelésekor nem csak a sérült struktúrát kell helyreállítani, de foglalkozni kell a sérült sportoló pszichéjével és szociális környezetével is.