Mi alapján válasszunk iskolatáskát?

Az iskolatáska beszerzése az egyik legfontosabb és bizonyos szempontból legvitatottabb feladat a családokban, hiszen gyermek és szülő más szempontok alapján választana. Bármennyire nehéz azonban, a szülőnek kell magabiztosabbnak, és ha kell, erélyesnek lenni, hiszen gyermeke egészsége miatt nem mindegy, mit választanak. Az ortopéd szakorvos szerint az iskolatáska kialakítása és annak szimmetrikus viselése a legfontosabb, hiszen a gerinc megterhelése hosszabb távon jelentős mozgásszervi panaszokhoz vezethet.

„Az a legfontosabb, hogy az iskolatáska szimmetrikusan feküdjön a hátra, és a lapockától a medencelapát felső részéig érjen. Így elkerülhető, hogy a táska túl nagy legyen, illetve hogy megterhelje a gyermek hátát. Sok idehaza kapható iskolatáska nem felel meg ezeknek a feltételeknek. Pedig ha belegondolunk, hogy egy 30-60 kiló közötti gyermeknek legtöbb esetben akár 10 kilót is kell vinnie minden nap a tanszerek, a tízórai, a technika vagy rajz-, illetve a tornafelszerelés miatt, így nem árt a táska önsúlyára is odafigyelni" – vélekedik dr. Molnár Szabolcs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd főorvosa.

Mint mondja, több országban bevett, népszerű megoldás, hogy a gyerekek gurulós, húzható táskában viszik a holmijukat, de Magyarországon ez a lehetőség szinte ismeretlen a szülők körében. Hozzátette, a felnőtteknek kell segíteni, hogy ne a gyermek gerincét terhelje meg a táska viselése, hiszen nekik egy majdnem 10 kilós táska olyan, mint amikor egy felnőtt 20 kg-mal próbál egyensúlyozni. Az ortopéd szakorvos szerint – ahogy a repülőgépek esetében is a bőröndök súlyánál -, általános iskola alsó négy osztályában meg kellene mérni és maximálni kellene, mekkora súlyt cipelhet egy gyermek az iskolatáskájában. Azt tanácsolja, amit csak lehet, hagyjon bent a gyermek az intézményben.

„A vázrendszer lányoknál 15-16, fiúknál 17-18 éves korig alakítható például fűzőkezeléssel gerincferdülés esetén, majd a húszas évek elején áll meg a fejlődés az izomtömeg és a magasság kialakulásával. A nehéz iskolatáska eleinte rossz testtartáshoz, fájdalomhoz, hosszabb távon pedig mozgásszervi panaszok megjelenéséhez vezethet. Ronthatja a hanyag tartást, a Scheuermann kórt vagy a gerincferdülést, csontérettség után pedig ágyéki gerincproblémákat okozhat"– mondja a szakember.

Fontos, hogy a kötelező iskolai testnevelésórán kívül a gyermek rendszeresen mozogjon, válasszon olyan sportot, amelyben örömét leli. Az ortopéd szakorvos a gerinc egyenletes terhelése miatt az úszást, a lovaglást és az egyre népszerűbb falmászást ajánlotta. A legfontosabb azonban az aktív, szervezett keretek között végzett kontrollált mozgás, amikor kívülről (pl. edző segítségével) korrigálni lehet a terhelés arányait és szimmetrikus voltát.

Szerinte az a legjobb, ha a szülő is példát mutat és ő is rendszeresen sportol, persze előfordulhat, hogy ez nem fér bele a hétköznapokba. Ilyenkor, mozgásszervi szempontból majdnem ugyanolyan hatékony, ha a család együtt választja a testedzést hétvégén. Ha ez sem kivitelezhető, akkor az is mérlegelendő, ha egy gyógytornász segítségével megtanulunk olyan gyakorlatokat, amelyeket otthon is bármikor elvégezhetünk: felfrissíthetjük a gerincünket, de az egész testünket és így elkerülhetjük a későbbi fájdalmakat.

Mikor, mit néznek a gyermekortopédiai szűrővizsgálaton?
A gyermek…

• 1 hetes, majd 3 hetes és 4 hónapos korában: a csípő fejlettségi szintjét, esetleges elváltozásokat. Ezt 6-8 hetes korban csípő ultrahang vizsgálattal egészítik ki.
• 1 éves kora körül, miután járni kezdett: a láb, az alsó végtagok és a gerinc állapotát.
• 3-4 éves korában: a lábboltozatok és az alsó végtagi tengelyek esetleges elváltozásait.
• 7-9 éves kor: lábboltozatok, mozgásharmónia, egyensúly, koordináció. Sportolás előtti ortopédiai vizsgálat. Ez igazolt sportolók esetében a későbbi rendszeres sportorvosi vizsgálat részét is képezi 6-12 havonta.
• növekedés kezdetekor (lányoknál 10-12 év, fiúknál 13-14 év), vagyis serdülő korában: hanyag testtartás, mellkasi deformitás, gerincferdülés, Scheuermann kór.