Szívinfarktus után gyakori az alvászavar

A szívinfarktus után lábadozó páciensek érhető módon gyakran szoronganak, érzelmileg fel kell dolgozniuk a történteket. Nem véletlenül született meg az infarktus utáni depresszió leírása sem, amely a depresszió egy speciális fajtája, viszont számos ehhez kapcsolódó tünetet hordoz magában, így igen gyakran az alvászavart is. Az alvás minősége azonban erősen kihat a felépülésre, az életminőségre. Dr. Müller Gábor, a Kardioközpont kardiológusa éppen ezért arra hívta fel a figyelmet, milyen fontos a hosszú távú kardiológiai gondozás és életmód orvoslás keretében az alvásproblémákkal is foglalkozni ebben az élethelyzetben.

Kiket érint leginkább a szívinfarktus utáni alvászavar?

Az alvászavarok igen gyakoriak a szívinfarktuson átesett páciensek körében, különösen, ha társbetegségek is jelen vannak náluk, és/vagy ha infarktus utáni depresszióval is küzdenek. Ugyanakkor ennek megelőzése, és ha már kialakult, a kezelése elengedhetetlen a szív-érrendszeri betegségek és különösen a szívinfarktus utáni halálozás és betegségek csökkentése érdekében. Különösen igaz ez, ha a hasonló háttérrel kialakult cukorbetegség, elhízás és más társbetegségek is jelen vannak.

- Az infarktus utáni alvászavarok kezelése döntő jelentőségű, hiszen a jó minőségű, pihentető alvás önmagában gyógyító erejű. Éppen ezért a hosszú távú kardiológiai gondozásnak ez külön részét kell, hogy képezze, akár szomnológus bevonásával. A rehabilitáció részeként az orvosi csapattal dolgozva meg kell találnunk a hatékony segítséget, legyen az gyógyszeres kezelés, pszichoterápia, vagy a kettő kombinációja a páciens helyzetéhez és igényeihez szabva. A célzott kezelés ugyanis nem csak a gyógyulási esélyeket és az életminőséget javítja, de a második szív-érrendszeri esemény bekövetkeztének kockázatát is csökkenti. Sőt, ha sikerül megelőzni vagy kezelni az alvászavart, az az infarktus utáni depresszió ellen is pozitívan hat – hangsúlyozza Müller doktor.

Így hathat a szervezetre az alvászavar

Az alvászavarok nem csak nyilvánvaló fáradtságot okoznak, de jellemző a distressz érzése, a szorongás, az ingerlékenység és a nappali teljesítmény csökkenése is. Emellett kevésbé köztudott, de a rossz alvás számos betegség kialakulásának kockázatát is növeli.

Ezen betegségek kockázata nőhet meg a rossz alvás miatt:

-        Agyi -és szív-érbetegségek

A nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás megemelheti a vérnyomást, ami elősegíti az érelmeszesedést és számos egyéb szövődménnyel jár. Ez különösen veszélyes lehet a szívinfarktuson átesett páciensek szempontjából.

-        Elhízás 

A hosszú távon fennálló rossz alvás felboríthatja a hormonális egyensúlyt, így az étvágy nehezebben kontrollálhatóvá, az anyagcsere lassabbá válhat. Jellemző, hogy az alvászavar miatti napközbeni fáradtság és alacsony energiaszint hatására a fizikai aktivitás is csökken – így pedig igazán nehéz lehet a testsúlycsökkentés, ami elhízott pácienseknél nagyon fontos a szív-érrendszer egészsége szempontjából is. 

-        Cukorbetegség

A rosszul alvóknál gyakoribb a 2-es típusú cukorbetegség. 

-        Hangulatzavarok, szorongás, depresszió 

Az alvás minőségének vagy mennyiségnek romlása memóriazavarokhoz, a koncentrálási képesség zavarához, lassult reakcióidőhöz, akár napközbeni aluszékonysághoz vezet és fokozza az infarktus utáni depresszió rizikóját is. 

-        Gyengülő immunvédekezés 

Mivel számos olyan anyag termelődik alvás közben, amely alapvető az immunrendszer hatékony működéséhez, a rossz alvás hatására gyengül az immunrendszer, ami növeli a fertőzések és bizonyos rosszindulatú daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. 

Mit foglal magában a hosszú távú kardiológiai gondozás?

- A kardiológiai gondozás, rehabilitáció akkor nyer hatalmas jelentőséget, ha valaki szerencsésen túlesett egy szívinfarktuson, valamilyen típusú szívműtéten, esetleg szívelégtelenséggel él – mondja dr. Müller Gábor, a Kardioközpont kardiológusa. - A kórházból kikerülve nem lehet ugyanazt az életet folytatni, amit a betegség előtt, hiszen az vezetett a problémáig. De hogyan tovább? E tekintetben sokan elbizonytalanodnak, hiszen egyrészt szeretnének biztonságban lenni, különösen, hogy az első szív-érrendszeri esemény komolyan képes megnövelni a második esemény bekövetkeztének esélyét, másrészt viszont nem szeretnék beteg státuszban tölteni a mindennapjaikat. Az új, egészséges életmód felépítésében segíthet a hosszú távú kardiológiai gondozás, ami messze túlmutat a gyógyszerfelíráson, ugyanis az alábbi alapokra épül:

- Életmód támogatás

Nagy szív-érrendszeri események után elengedhetetlen, hogy fizikailag is megerősítsük a szívet és kialakítsunk egy szívbarát életmódot. Ebben játszik döntő szerepet a rendszeres mozgás, azonban nem mindegy, milyen fizikai állapotból kell kiindulni, milyen mozgástípus, milyen intenzitás és gyakoriság az optimális. Emellett érdemes átnézni és szükség esetén megreformálni az étrendet is, és nem csak nagy vonalakban beállítani például a mediterrán diétát, hanem személyre szabottan, ízléshez, célokhoz és esetlegesen érzékenységekhez szabni az étrendet. Mozgásterapeuta és dietetikus irányítja a folyamatot, a kardiológus útmutatásával.

- Edukáció

Ahhoz, hogy valaki megértse, miért kell gyógyszereket szednie, miért fontos rendszeresen részt vennie a kontroll vizsgálatokon, melyek az őt fenyegető rizikófaktorok, miért érdemes leszoknia a dohányzásról, miért fontos a mozgás, a táplálkozás, elengedhetetlen, hogy megfelelő információt kapjon.

- Stresszkezelés

A kardiológiai gondozás igen fontos összetevője lehet a pszichológussal, mentálhigiénés szakemberrel végzett munka, amelynek célja a hatékony stresszkezelés módszereinek elsajátítása. Már csak azért is kardinális ez, mert a stressz bizonyítottan önálló rizikófaktora a szív-érrendszeri betegségeknek.

- Társbetegségek kezelése

Legyen szó társuló cukorbetegségről, elhízásról vagy éppen a sokakat érintő alvászavarról, a kardiológiai rehabilitációban részt kell, hogy kapjon az adott szakorvosi kezelés, hogy a szervezet egésze kerülhessen a lehető legjobb állapotba.