Tabutéma a férfimeddőség, pedig gyakran orvosolható

A férfimeddőség mögött húzódó egészségügyi problémák időben felismerve jórészt kezelhetők, ezzel pedig családok ezrei kaphatják vissza az esélyt a gyermekvállalásra – állapították meg az Egyházi Kórházak Egyesülése által szervezett virtuális kerekasztalbeszélgetés résztvevői. A rendhagyó rendezvényen az is kiderült, hogy az alultájékozottság miatt továbbra is számos előítélet és tévhit uralja ezt a kérdéskört.

Akár hormonális rendellenesség, akár szervi vagy ivarsejtbeli okok, akár lelki tényezők állnak mögötte, a terméketlenség „arat” Magyarországon, hiszen a felmérések szerint minden hetedik nemzőképes korú pár fogamzásképtelen. Dermesztő szám, főleg a közismert demográfiai folyamatok ismeretében, az pedig talán meglepő, hogy a probléma egyaránt sújtja a 150 ezer érintett párt: a fogantatás 40 százalékban a nő, 40 százalékban a férfi, 20 százalékban pedig valamilyen közös probléma miatt nem jön össze.

Pedig a megoldás sosem volt annyira kézzelfogható közelségben, mint 2019 decembere óta: akkortól – egy kormányzati döntésnek köszönhetően – az államilag finanszírozott meddőségi centrumok földrajzilag teljes mértékben lefedik Magyarország területét. „Ráadásul valamennyi meddő párnak az állam finanszírozza a szükséges kivizsgálást és terápiát, beleértve az orvosi beavatkozásokat és a gyógyszeres kezelést” – mondta dr. Toldy-Schedel Emil, az Egyházi Kórházak Egyesülésének (EKE) elnöke a szövetség virtuális rendezvényén, amelynek témája a férfimeddőség volt. A szakember szerint a párok sokszor már eleve megkésett biológiai helyzetben jutnak el a gyerekvállalás gondolatáig, amikor annak már nagyon kicsi az esélye.

„Mindkét nem számára komoly identitáskrízist jelenthet megélni a termékenységgel kapcsolatos problémákat, ezért is fontos, hogy az érintettek beszéljenek erről és felülemelkedjenek rajta annak érdekben, hogy megoldást találjanak a gondjaikra” – fogalmazott Szél Dávid pszichológus. Úgy vélte, érzékenyen kell hozzáállni ehhez a problémához, mert ez párkapcsolati és önismereti kérdés is egyben. Ráadásul az infertilitás nagyon erős tabu a magyar társadalomban. A német Merck Kft. és Nézőpont Intézet tavalyi, célirányos kutatásában megkérdezettek közel egyharmada úgy érzi, a párjával sem, több mint fele orvosával sem, több mint kétharmaduk pedig családtagjaival sem tudná ezt megbeszélni. A férfiak ugyanakkor zárkózottabbak, szignifikánsan magasabb náluk a válaszmegtagadás, mint a nőknél, de az is jól mutatja a bizonytalanságukat és ódzkodásukat, hogy közülük sokkal többen keresnek választ az interneten, mint a nők közül.

Ez a fajta kettőség másutt is megmutatkozik: a felmérésből jól kivehető, míg a nők 92 százaléka fordulna orvoshoz meddőségi probléma esetén, addig a férfiak lényegesen kisebb arányban, 76 százalékban. Ráadásul a nők 79 százaléka jelezte, hogy első körben, nőgyógyászát keresné fel, a férfiaknak viszont kevesebb mint a fele igyekezne csak urológus szakemberhez. Amikor pedig a válaszadók csak egyet jelölhettek meg a meddőség mögötti okok közül, akkor a nők 12 százaléka gondolta, hogy elsősorban kezelhető, de rosszul vagy egyáltalán nem kezelt egészségügyi probléma lehet a háttérben, míg a férfiaknál csupán 6 százalék vélekedett így.

Pedig a Budai Irgalmasrendi Kórház andrológiai szakambulanciáját vezető dr. Balogh István szavaiból az derült ki, hogy a helyzet többnyire nem teljesen reménytelen, ha időben gondolunk a gyerekvállalásra. A szakember úgy fogalmazott: „a férfiak nem viszik sírba a termékenységüket, csak a spermatermelő képességüket, viszont a spermiumok minősége 35 év fölött egyre csak romlik.” Ugyanígy igaz, hogy szakorvoshoz is minél korábban kell fordulni az eredményességhez, ám ez a fajta felismerés azonban egyelőre messze nem számít általánosnak: a Merck Kft. egy korábbi, az EKE megbízásából készített kutatásában például az olvasható, hogy a magyar fiatalok 82 százaléka nem gondolja, hogy egészségügyi akadályai lehetnek a családalapításnak. A megkérdezettek 78 százaléka nem tartja fontosnak az esetleges kezelhető meddőség megállapítására szolgáló szűrővizsgálatokat. Ezek alapján az sem meglepő, hogy a kutatás szerint a gyermekvállalással sikertelenül próbálkozó párok több mint harmada, 36 százaléka számára ismeretlen marad a meddőség oka.

Az alultájékozottság a Nézőpont Intézettel közös felmérésben megkérdezettek körében is előkelő helyen szerepelt az infertilitáshoz vezető okok között: ezek közül a legtöbben a kései vagy kitolódó gyermekvállalást jelölték meg elsőként, ezt követte a meddőséggel kapcsolatos információhiány. A virtuális beszélgetésen saját családjának történetét is bemutató Kaszás Géza színész-producer szintén úgy vélte: ha az emberek többet tudnának a kérdéskörről, feltehetően többen csinálnák végig a procedúrát. „Ha valaki szembenéz a problémával, majd végig is csinálja, egymás támogatva a párjával, egy életre szóló kötődést alakíthat ki a társával és a gyerekekkel egyaránt – nem is kérdés, hogy ez megéri-e” – fogalmazott a színművész.