Tévhitek a zöld hályogról

A zöld hályog - azaz a glaukóma- régebben gyakori oka volt a teljes látásvesztésnek. Az orvostudomány fejlődésének hála ma már a legtöbb esetben hosszú távon is sikeresen kezelhető betegségnek számít. A glaukóma eredetű látásromlás fokozódása megállítható vagy jelentősen lassítható, ám a már kialakult károsodás nem szüntethető meg. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemorvosa, glaukóma specialistája a leggyakoribb tévhiteket oszlatja el az állapottal kapcsolatban.

Tényleg hályog alakul ki a szemen?

A zöld hályog elnevezés igencsak megtévesztő, ugyanis ekkor nem alakul ki hályog a szemen, és nem is jár a szemlencse elhomályosodásával. A glaukóma során ugyanis az idegrostok/idegsejtek pusztulnak, nem pedig egy oda nem illő képlet alakul ki, melyet műtéti úton el lehetne távolítani.

Mindig a szemnyomás emelkedésével jár a zöld hályog?

A glaukómának számos formája van, így a glaukóma (zöld hályog) összefoglaló név, ami több különböző betegségformát takar. Valóban gyakoriak a szemnyomás emelkedésével járó glaukóma típusok, ám néhány zöld hályog típusban a szemnyomás nem emelkedik meg. Például, glaukómás károsodást válthat ki a szem kóros vérellátási zavara, ilyenkor a szemnyomás gyakran a szokásos normális tartományon belül marad.

Emelkedett szemnyomás esetén biztosan kialakul a zöld hályog?

A szemnyomás mérsékelt emelkedése esetén (egyéb eltérések nélkül) glaukómás károsodás legtöbbször nem alakul ki, ám ezt előre nem lehet tudni. Az ilyen esetekben a rendszeres ellenőrzés indokolt akkor is, ha kialakult glaukómát nem látunk. A szemnyomás emelkedése egyéb glaukóma irányú kockázati tényezőkkel együtt már mindenképpen kezelést igényel. Hasonlóképpen, a szemnyomás nagymérvű emelkedése még akkor is kezelést tesz szükségessé, ha glaukómás károsodás az észlelés idejében még nem áll fenn. Ne feledjük azonban, hogy normális szemnyomás mellett is kialakulhat a zöld hályog - mondja Prof. Dr. Holló Gábora.

A zöld hályognak mindig vannak tünetei?

Sajnos nem. Ez egy igen gyakori és veszélyes tévhit. A glaukóma legtöbb típusa kezdetben nem okoz figyelemfelhívó tüneteket (ez igaz a nyitott és krónikusan zárt csarnokzugú glaukómák többségére). A panaszok lassan, fokozatosan alakulnak ki, így az érintett csak akkor veszi észre, hogy baj van, amikor már a látása jelentősen károsodott. Mivel a már kialakult látáskárosodás nem fordítható vissza, panaszmentes állapotban is szükség van rendszeres glaukóma irányú időszakos vizsgálatokra. Különösen azoknak fontos ez, akik hajlamosak a zöld hályogra, azaz ilyen irányú kockázati tényezőik vannak (pl. akiknek családjában előfordult már glaukóma, akik rövidlátók, 40 évesnél idősebbek, illetve akiknek magasabb a szemnyomásuk). Fontos tudni, hogy a glaukómás látásromlás nem is középen, az éles látás helyén keletkezik, hanem a látótér oldalán vagy a középpont melletti részeken, és csak súlyosabb esetben terjed át középre. Emiatt a beteg nem veszi korai állapotban észre a problémát, így, ha nem jár időszakos szemészeti vizsgálatra, és emiatt betegsége nem derül ki időben, állapota kezelés hiányában egyre csak romlik. Sajnos, a már kialakult látásromlást visszafordítani már nem lehet. Vagyis az illető olyan stádiumú látásromlással kell, hogy éljen, amilyen állapotban megkezdődött a hatékony terápia.

Csak az időseket érinti a zöld hályog?

A zöld hályog bármely korosztályt érintheti, sőt, akár csecsemőkorban is előfordulhat (veleszületett glaukóma), sőt, kiválthatja egyéb betegség vagy sérülés is (másodlagos glaukómák csoportja). Ám a leggyakoribb típusok valóban 40 éves kor felett fordulnak elő. Az idősödéssel a gyakoriság meredeken növekszik, és 80 éves kor körül már minden tízedik személynek van glaukómája!