• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A COPD első tünetei: hova forduljak?

Egészségmagazin 2023.02.03 Forrás: Tüdőközpont
A COPD első tünetei: hova forduljak?

A COPD nem gyógyítható, de légzésfunkciós vizsgálattal kimutatható, és időben kezelve a tünetek súlyosbodása lelassítható.

A COPD nem gyógyítható, de légzésfunkciós vizsgálattal kimutatható, és ha időben kezdődik a kezelése, a tünetek súlyosbodása lelassítható. A betegség első tüneteiről és kivizsgálásáról kérdeztük dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát.

Köhögés és nehézlégzés az első tünet

A szerzett betegség első tünetei jellemzően 40-45 éves kor felett jelennek meg, rendszerint fokozatosan. A folyamat kezdetén a légúti gyulladás tünetei uralják a képet: ebben a stádiumban jellemző a köhögés, a változó intenzitású köpetürítés. A panaszok kezdetben csak reggelente, később egyre gyakrabban, napközben is jellemzőek.

Igaz, hogy a COPD-s betegek közel 90%-a dohányzik vagy dohányzott korábban, de a betegség kialakulásában emellett döntő szerepet játszik a környezetszennyezés, a városi szmog, lehet munkahelyi ártalom és okozhatja genetikai eltérés – az alfa-1-antitripszin fehérje hiánya – is.

Így csökken a légzőfelület

A tüdőben a gázcsere a kis léghólyagocskák hajszálerekkel gazdagon átszőtt falában történik. Oda az egyre vékonyodó hörgőkön, hörgőcskéken jut az oxigéndús levegő, majd kilégzéskor a széndioxiddal keveredett levegő ezeken keresztül távozik. COPD-ben az említett külső hatásokra a hörgők nyálkahártyájában tartós gyulladás alakul ki. Emiatt a nyálkahártya megduzzad, sok váladék termelődik, a hörgők falában levő izmok összehúzódnak: ez a 3 tényező eredményezi a hörgőszűkületet, ami miatt sípoló légzés, nehézlégzés alakul ki.

Nagyon súlyos esetben a hörgők akár le is záródhatnak, ekkor a léghólyagocskák vékony fala elszakad és a szőlőfürtszerűen elhelyezkedő léghólyagocskák egymásba szakadnak, ezáltal nagyobb közös légtér, de csökkenő légzőfelület alakul ki.  Ilyenkor beszélünk tüdőtágulásról. Ugyanakkor a tartós gyulladás hatására a hörgőfal szerkezete is fokozatosan átépül, kötőszövet szaporodik fel, emiatt veszít a tüdő a rugalmasságából és kialakul a maradandó hörgőszűkület.

Ezért fontos a korai felismerés és kezelés

Mindezek következménye a légzőfelület fokozatos csökkenése és ezzel arányosan a légszomj megjelenése. Az eleinte csak nagyobb terhelésre – például lépcsőzésnél - jelentkező nehézlégzés a folyamatok előrehaladásával fokozatosan súlyosbodik, rontva a betegek életminőségét, szűkítve az életterüket. Előrehaladott állapotban oxigén adására is szükség lehet.

A COPD nem gyógyítható, de légzésfunkciós vizsgálattal kimutatható, és ha időben kezdődik a kezelése, a tünetek súlyosbodása lelassítható. Emellett fontos a dohányzás elhagyása, ezzel jelentősen javítani lehet a hörgők krónikus gyulladásán.