Hasnyálmirigyrák: miért nincs áttörés?

A hasnyálmirigyráknak a daganatok közül a legrosszabb a túlélési rátája: szinte mindig megkésett a diagnózis. November 13-án, a Hasnyálmirigyrák Világnapján az a cél, hogy többen tisztában legyenek a betegség korai tüneteivel, többeknek legyen esélye a korai diagnózisra és ezzel a gyógyulásra, s világszerte követeljék a kutatások felgyorsítását - áll a Gyógyulj Velünk Egyesület világnapi köleményében.

– A hasnyálmirigyrák az onkológia fekete báránya: miközben más daganattípusok ma már legyőzhetők, az elmúlt negyven évben gyakorlatilag nem sikerült érdemben előrelépni a hasnyálmirigyrák gyógyításában, a betegek a diagnózis után átlagosan 4 és fél hónapig élnek. A statisztikai átlagtól természetesen nagy eltérések is előfordulhatnak, ezért a betegség diagnosztizálásakor sem szabad feladni a reményt – idézi Lakos István, a daganatos betegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke az Európai Parlament kezdeményezésére életre hívott nemzetközi szakmai platform által közreadott adatokat, s egyben azzal próbál kapaszkodót nyújtani, hogy az idehaza évente felfedezett 2500-3000 beteg közül bárki lehet a ritka kivétel.

A gyomor mögött húzódó mirigyes szerv, a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatának a legrosszabb a túlélési rátája az összes daganat közül: a betegeknek nagyon kis része van életben a diagnózis után egy évvel. Ma a hasnyálmirigyrák Európában a negyedik legtöbb áldozatot szedő daganattípus, ám ha nem történik semmi változás a diagnózis és gyógyítás terén, várhatóan akár a második helyre is előreléphet.

Amint prof. dr. Bodoky György, az Európai Parlament szakmai munkacsoportjában is résztvevő, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiai centrumát vezető főorvos magyarázza, onkológiai kezeléssel ugyan átmenetileg fel lehet tartóztatni a betegséget, ám a tumor a legtöbb esetben hamar ellenállóvá válik a ma elérhető gyógyszerekkel szemben.

A tragikus statisztikán akkor lehetne javítani, ha több páciens kerülne műthető állapotban orvoshoz, illetve ha a hasnyálmirigyrákban is lennének olyan hosszú túlélést biztosítani képes célzott terápiák, amelyek olyan eredményeket hozhatnának, mint más daganattípusban ez már megtörtént. Ehhez azonban sokkal intenzívebb kutatásokra van szükség – ennek ösztönzését is célozza a nemzetközi összefogás.

A betegség nőknél és férfiaknál egyaránt előfordul. A kockázat 45 év felett kezd nőni, a veszélyeztetettséget növeli a dohányzás, a hosszú időn át tartó, rendszeres alkoholfogyasztás, a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, kétszeres a kockázata a cukorbetegeknek, s akiknek a családjában már fordult elő a betegség, továbbá az elhízás is növeli a rák veszélyét. A hasnyálmirigyrákra nincs célzott szűrővizsgálat, a kockázati csoportba tartozóknak a háziorvosukhoz érdemes fordulni, hogy átbeszéljék a lehetséges teendőket és szakmailag indokolt vizsgálatokat.

Figyelmeztető tünet lehet a hastáji vagy derékfájdalom, a sárgaság, a hányinger, az ok nélkülinek tűnő súlyvesztés, a székelési szokások megváltozása, a hasmenés, a nyákos széklet, a mélyvénás trombózis. Tünet lehet a homályos látás, az extrém fáradékonyság, a lassú sebgyógyulás, az állandó szomjúság vagy éhségérzet. Bár ezek a panaszok mást is rejthetnek, indokolt az időveszteség nélküli kivizsgálás. A hasnyálmirigyrák legyőzésének ma egyedüli reménye a korai diagnózis és a műtéti beavatkozás.