A gyógyszer vizsgálatát úgy tervezték meg, ami lényegében garantálja, hogy semmilyen használható információ ne derülhessen ki.
Nemrégiben megkezdődött az egyik legígéretesebb koronavírus elleni gyógyszer, a remdesivir hazai gyógyszervizsgálata. Ez hatalmas, nemzetközi szinten is említésre méltó eredmény – nem csak a gyógyszer hazai legyártása, de önmagában a klinikai vizsgálat is. A tervek szerint kétezer beteget vonnak be a kutatásba. Érzékeltetni is nehéz ennek a súlyát: a világ egyik legnagyobb tekintélyű orvosi folyóiratában, a New England Journal of Medicine-ben pár héttel ezelőtt megjelent remdesivir-vizsgálat végleges eredménye, ami már most az egyik alapvető forrása az erről szóló tudásunknak, összesen 1062 alanyt vont be. A magyar vizsgálat ennek kétszeresét célozza meg - kezdi elemzését a telexen dr. Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetem habilitált egyetemi docense.
Ennek megvalósítása rendkívüli siker lenne a hazai egészségügynek, és a magyar orvosi kutatásoknak is. Minden pátosz nélkül mondhatom, egy ilyen vizsgálat sikeres végrehajtása nem csak a kutatók, de érdeklődő laikusok százmilliói számára rakná fel Magyarországot a térképre. Szeretném, ha az olvasó megértené, hogy itt annál sokkal többről van szó, mint hogy a magyar betegek kezeléséhez jobb információnk lesz (pedig már ez is hatalmas eredmény): egy ilyen vizsgálat érdemben hozzájárulhatna az emberiség orvosi tudásához, mégpedig egy példátlan népegészségügyi jelentőségű kérdésben, és a mindennapi gyakorlatban közvetlenül hasznosítható módon. Nem tudom, ilyet magyar földön végrehajtott vizsgálat kapcsán milyen sűrűn lehet leírni.
Mindezek fényében különösen sajnálatos, hogy a vizsgálatot olyan módon tervezték meg, ami lényegében garantálja, hogy semmilyen használható információ ne derülhessen ki azokról a kérdésekről, amik a legfontosabbak lennének a remdesivir kapcsán. Ez elég sokkolóan hangozhat első olvasásra, de ha ez így van, akkor kritikusan fontos, hogy erről a magyar közvélemény értesüljön.
A véleményem megfogalmazásához az európai gyógyszerhatóság kutatás-regiszterébe leadott rövid összefoglalót használtam. Hogy miért csak ezt a minimálisan kötelező közlendőt, és nem valamilyen részletesebb leírást? Nos, ezzel el is érkeztünk a problémák kezdetéhez…
Nulladik probléma: a 100%-ban közpénzből finanszírozott vizsgálat protokollja nem nyilvános
...
Első probléma: a vizsgálatban nincs kontrollcsoport
...
Második probléma: a kutatás azt vizsgálja elsősorban, amit eleve is tudunk, és azt csak másodsorban, ami a legérdekesebb lenne
További részletek a cikkben.
Válasz dr. Ferenci Tamásnak - reakció a fenti cikkre