Modell értékűvé válhat a gyermekek, laikusok oktatására alapozó és a betegek értékelésével záruló sürgősségi ellátás.
 |
A több, mint félezer intézeti, alap-és szakellátó rendszerben tevékenykedő orvos, valamint szakdolgozó részvételével megrendezett két napos siófoki kongresszusnak ugyanis az egyik legaktuálisabb, legizgalmasabb témája a napjainkban újraformálódó sürgősségi ellátás volt.
A felvillantott, teljes egészében digitalizált amerikai sürgősségi ellátó rendszerben még az sem okoz meglepetést, hogy a központban végzett CT és MR vizsgálatok eredményének értékelését egy órán belül a legnagyobb hatékonyságot biztosító Ausztráliában végzik és onnan küldik vissza Amerikába. A sürgősségi tudat és az akut betegeket fogadó, olykor motorbiciklin, máskor kerékpáron közlekedő paramedikusok éppúgy részei a rendszernek, mint a fehér köpenyének zsebeit játékokkal teletömő, gyermekeket oktató professzor, aki szemléletesen azt ígéri a kis látogatóknak, ha nem játszanak elég körültekintően az egyik zsebében lévő játékaikkal és baleset éri őket, akkor a másik zsebében megbúvó, saját „játékaival lesz kénytelen meggyógyítani őket.
Szemléletváltást sürgősséggel
 |
| Székely Tamás |
Ezt sürgeti az európai uniós jogharmonizáció, s ezt erősítette meg dr. Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgató helyettese is, amikor előadásában többek között a sürgősségi ellátórendszer több szintű – laikus, alap- és regionális szakellátási, valamint intézeti – fejlesztése és jobb szervezése mellett, szemléletváltást is szorgalmazott.
A rendszer változatlanul hagyása mellett ugyanis hazánkban 4-6 ezer új orvosra, s számos magasan képzett szakdolgozóra lenne szükség, amit intenzív orvosképzéssel is legfeljebb csak részben és 10 év múlva tudnának biztosítani. Az átalakítást követő jobb szervezéssel viszont csökkenhet a létszámigény, hiszen az sem lenne ritka, hogy az osztályos ügyeletes egyúttal a kórházi ügyeletet is ellátná.
A 30 perces elérhetőség biztosítása mellett a jelenlegi mintegy 160 helyett 50-60, korszerűen felszerelt intézetben működnének a sürgősségi fogadóhelyek, ahol pedig nincs fekvőbeteg ellátó intézet, ott a járóbeteg-ambulanciák végeznék el a feladatot. Ambuláns sürgősségi szakellátás hazánkban mindössze Kisbéren működik. A speciális sürgősségi eseteket pedig – ilyenek az égési sérültek – országos központokban látnák el. Mindehhez új elemek - fix kiegészítő finanszírozás és normatív fix-díj – is megjelennek a rendszerben.
Székely Tamás bejelentette: november 1-jén tizenkilenc új kórházi sürgősségi betegellátó osztály (sbo) tendernyertes kihirdetése várható. A mintegy félszáz kórházi központban 25, míg a 17 regionális centrumban 50 perces elérhetőséggel számolnak. Ez az időintervallum még belefér az akut betegek sürgősségi ellátásában kritikus határt jelentő úgynevezett aranyórába.
Ennek az időkeretnek a tartását segítheti az Országos Mentőszolgálat is, melynek szervezettsége a legjobb Európában, ám járműparkja oly mértékben amortizálódott, hogy teljes cserére szorul, miközben új mentőállomásokat is kell építeni, a régieket pedig fel kell újítani.
A légimentő bázis telephelyeinek átcsoportosításával az ország egyenletes lefedettségét igyekeznek elérni, miközben az éjszakai repülés is megoldásra vár. A tervek szerint az egyik pécsi légibázis a somogyi Taszárra , egy szegedi Nyíregyházára, míg a balatonfüredi Pápára kerülne át.
Megújuló géppark, ingyenes szervízszolgáltatás
 |
| Rácz Jenő |
Tervezik továbbá, hogy a következő 2 évben a szervizszolgáltatást is a központi költségvetésből finanszírozzák.
Bár az orvoshiány, s a túlterheltség nem oldódik meg, bizonyos értelemben mégis nyugvópontra juthat az uniós ügyeleti és készenléti rendszerrel kapcsolatos viszály, miután dr. Rácz Jenő egészségügyi miniszter bejelentette: az európai és magyar bírósági ítéletek sem vonatkoznak a munkaszervezésre közvetlen hatással lévő kártérítésre. Az Európai Bizottság és Parlament nem hozott közös döntést ez ügyben, ezért nincs direktíva, nincs közös szabályozás, tehát nincs is mit átvenni. A sajátos, kevésbé orvosbarát megoldásokkal operáló, ugyancsak uniós tagország Nagy Britannia és Ausztria példáját említve bejelentette: ha az esetleges további perek nyomán felmerül a kártérítés igénye, az ehhez szükséges összeget a költségvetésnek az országgyűlés által egészségügyre megszavazott összegéből tudnák csak fedezni. Ez pedig senkinek sem lenne jó…
Elmondta azt is: a világon sehol sem működik olyan társadalombiztosítási rendszer, amely megengedné, hogy a vele nem szerződött magánorvos gyakorolja az utalványozási jogát. Számolni kell tehát azzal, hogy az OEP az államháztartási törvény értelmében ellenőrizni fogja a közpénzek ilyetén történő felhasználását.
Döntés született továbbá a 3 szintű ellátási rendszeren nyugvó, egységes szolidaritás-elvű társadalombiztosításról. Ennek lényege, hogy csak az részesedhet a támogatott ellátásban, aki fizeti a járulékot.
A biztonságosabb gazdálkodásért
- Ahhoz, hogy az egészségügy a jelenlegi helyzetéből kilábaljon és az érdemi fejlődés megindulhasson, lényeges és igazi projektekre van szükség. Ez szükséges az európai uniós fejlesztési programok elnyeréséhez is – hangsúlyozta a miniszter hozzátéve: a 21 lépés programjával markáns változást kezdeményeztek az egészségügyben is. Elfogadták a 2007-2013-ig terjedő időszak egészségfejlesztési koncepcióját, melyet csak a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) minősített alkalmatlannak.
Bejelentette: a Nemzeti Fejlesztési Terv II kapcsán sikerült elérni, hogy az uniós tagországok közül egyedül hazánkban kapjon prioritást az egészségügy. A tervezett programok megvalósítása esetén 2007 és 2013 között mintegy 700 milliárd fejlesztési forrás áll majd rendelkezésükre.
A finanszírozás megváltoztatásáról folyik a költségvetési vita; a 2002. évi bázishoz képest több, mint 400 milliárd forinttal költhetnek többet az egészségbiztosítási alap és a minisztérium fejezetében.
A hiánygazdálkodás megszüntetése érdekében már a tervezésnél 303 milliárd forintot különítettek el a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a jogosultsággal nem rendelkezők ellátására. Ennek megfelelően a 2006-ra tervezett hiány 350 milliárdról 31 milliárdra csökken.
Megszűnik továbbá az önálló fekvő-, és járóbetegkassza; az összevonás nyomán az OEP és a minisztérium gazdálkodik ezzel az összeggel.
Dinamikuabbá válhat az érdekeltségi alapon átalakításra kerülő gyógyszerkassza, mely az egészségbiztosítási alapnak már mintegy a 30 százalékát teszi ki. Dr. Rácz Jenő hangsúlyozta: a kasszára fordított 300 milliárd forint sorsa ezen túl az utalványozó orvosok kezében lesz. Amennyiben jól gazdálkodnak a részben a háziorvosi, részben a szakellátás érdekeltségébe elkülönített 8,4 milliárd forinttal, ez az összeg a rendszerben marad. Kevésbé jó utalványozásnál azonban ez is a gyógyszerkasszát gyarapítja.
Hosszabb, de betegségben töltött élet
 |
| Bujdosó László |
A nagymértékben megszaporodó szájüregi daganatok szűrését azonban a fogorvoson kívül valamennyi orvos-beteg találkozónál el lehetne végezni, míg a vastagbélrák korai felismerése érdekében 2 éve 180 ezer lakosnál végzett szűrést ajánlatos lenne a teljes lakosságra kiterjeszteni – hangsúlyozta. A Dél-Dunántúlon a kenet levétel révén a védőnőket is bevonnák a rendkívül alacsony, 4,3 százalékos részvétellel zajló méhnyakrák szűrésbe, bár ezt a szakma várhatóan ellenezni fogja.
Bár az emlőrák halálozása a négy éve tartó szűrés révén az első helyről a harmdikra szorult vissza, a megbetegedések száma nem csökkent, s a részvételi arány is elmarad a várttól.
Az országos tiszti főorvos a kongresszus valamennyi résztvevőjétől hathatós segítséget vár a népegészségügyi program sikeres végrehajtásához. Szerinte ennek egyik fontos tényezője a hatékony kommunikáció lehet.
Elmondta: hiába nőtt a születéskor várható élettartam, az így nyert néhány évet betegségben tölti a magyar ember. Ezért is van nagy jelentősége a primér prevenciónak, mely életmódváltással, az egészséges környezet megteremtésével segíti az egészség megőrzését.
A sikertörténetként elkönyvelt közegészségügy átalakítását.
szorgalmazva azt mondta: a bürokratikus és papírszagú ügyintézésről át kell térni az engedélycentrikusra, s ki kell alakítani a bizalmi alapon nyugvó felügyeleti típusú hatóságot is, mely, ha szükséges, csak az utólagos ellenőrzést követően szankcionál.
A vándormadarak nem kérnek vízumot
A madárinfluenza-veszéllyel kacsolatban dr. Rácz Jenő elmondta: bár valóban állategészségügyi problémáról van szó, a megelőzésben mégis van feladata a humán egészségügynek is. A kór már a velünk határos országokban is okozott szárnyas pusztulást, amiből arra lehet következtetni, hogy a fertőzés nem áll meg a határoknál, tehát – minden eddigi bagatellizáló nyilatkozat ellenére – fel kell rá készülni.
Szerencsére a világon egyedül hazánkban sikerült ezelőtt negyven éve Takácsy doktornak előállítani egy olyan szérumot, mely hatékonynak bizonyult a humán influenza-vírus ellen és ennek a technológiája nyomán most előállíthatják azt a vakcinát is, melynek beadását követően a szervezetben megjelennek a H5N1 vírus elleni védettséget igazoló antitestek.
Nem véletlen, hogy legutóbb az arab államokból 40 millió adag védőoltásra érkezett hazánkba megrendelés, de érdeklődnek a szomszédos Csehországból és Szlovákiából, Indiából, Kínából és Japánból, s az Egyesült Államok is több milliárd dollárt különített el az oltóanyagra, melynek jelenleg még nincs a világon gyártáskapacitása.
A hazánkban folyó tudományos kutatás magas színvonalát dicséri, hogy az influenzavírus elleni védőoltás előállítására hajdan kidolgozott metódussal napjainkban 10 hét alatt olyan oltóanyagot lehet előállítani, mely már az új, a humán és a madárinfluenza-vírus találkozásával létrejövő mutáns ellen is védettséget nyújthat – hangsúlyozta a miniszter.
Bizalomra építő egészségügy
 |
| Varga Ferenc |
 |
| Gyenesei István |
Dr. Repa Imre professzor, a Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója azt mondta: a Somogyi Egészségügyi Napok a tradíció és a megújulás szellemében szerveződtek, az előadások professzionális szinten reprezentálják a tudományos és a gyakorlati munkát. A rendezvény értéknövelő momentumaként említette, hogy az ország egészségügyi vezetése jelenlétével is megtisztelte a kongresszus résztvevőit. Az egészségügyben elodázhatatlan változások ellenzőit ugyanakkor arra kérte, ne dolgozzanak azok ellen, akik tenni akarnak az egészségügy jobbításáért.
Ki a Balaton vizét issza…
S, hogy talán mégsem hiábavaló a kis lépésekkel beindult változtatás gondolata, azt dr. Farkas Sándor, Siófok város képviselő testületének küldötte erősítette meg tapasztalatával
Mint mondta: 1982-ben egy katamarán fedélzetén tett balatoni úton habzó olajfoltos vízen hajóztak. Akkor úgy gondolták: itt a vég.
Napjainkban azonban ugyancsak egy vízi úton, fejfájás miatt, ráfanyalodott a Balaton vízére. Ez az ital azonban áttetszően tiszta, ivásra is alkalmas volt, ami azt bizonyította: jelene és jövője is van a Balatonnak.
Dr. Repa Imre, több évtizedes eredményes és tisztességes muukájáért Kaposi Mór Emléklappal tüntette ki dr. Gáspár Ferencet, a kórház nyugalmazott szájsebész osztályvezető főorvosát, akinek- mint mondta – továbbra is számít a szakfőorvosi munkájára.
Ugyancsak Kaposi Mór Emléklapot nyújtott át dr. Repa Imre professzor Dobrovóczky Pál intézeti főgyógyszerésznek, aki 40 éven át biztosította a kórház zavartalan gyógyszerellátását, s akinek kiváló gyógyszerészi munkájára nyugdíjazását követően is számítanak.
A két napos kongresszus záróakkordjaként került sor a Kaposi Mór Oktató Kórház által felajánlott külön-díjak átadására. A résztvevők szavazata alapján a Legjobb Előadás Díját az orvosi és a szakdolgozói kategóriában vehette át a szakma által arra legérdemesebbnek ítélt két előadó.
Dr. Varga Ferenc, a siófoki kórház főigazgató főorvosa dr. Horváth-Pacsirta Krisztina rezidensnek, A vastagbél endoscopos eseteink 2002-2004 címmel, dr. Rumi György belgyógyász osztályvezető főorvossal, dr. Sülle Csaba belgyógyász főorvossal és dr. Viski Annával, a patológia osztályvezető főorvosával közösen készített tudományos dolgozatának előadásáért adta át az orvosi kategóriában, a legjobb előadásért járó díjat, a kórház által adományozott nettó 200 ezer forint jutalommal.
Szabó Gyuláné, a Kaposi Mór Oktató Kórház ápolási igazgatója pedig Kiss Évának, a siófoki kórház ápolási igazgatójának A szembesülés a rákkal címmel, saját élményen nyugvó előadásáért nyújthatta át a szakdolgozói tudományos ülésen elhangzott legjobb előadásért járó elismerést, valamint ugyancsak a kaposvári kórház által adományozott nettó 150 ezer forint jutalmat.
Kiss Éva, a Siófoki Városi Kórház ápolási igazgatója Az Év Asszisztense címet adományozta Takács Lászlóné fizioterápiás szakasszisztensnek, aki 26 éve mutatott példát szakmai tudásával és emberségével a fiatal generációnak.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!