Szolnok megye: már minden ötödik fiatal drogozott

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete Társadalomkutató Osztálya kérdőíves felmérést végzett 1283 fős mintában a megye középiskolás korú, nappali tagozaton tanuló fiataljai körében a drogfogyasztásról. A megyei középiskolások családi-rokoni környezetében a rendszeres dohányzás és alkoholfogyasztás előfordulása igen gyakori. Nem elhanyagolható a gyógyszerfogyasztás sem: a családtagok, és más rokonok 11 százaléka sok nyugtatót vagy altatót szed. A tanulók 6 százalékának rokonságában már előfordult öngyilkosság, 7 százaléknál öngyilkossági kísérlet. A pszichiátriai gyógykezelés és a kábítószer fogyasztása sem ismeretlen a rokoni környezetben, a börtönviselt családtag, vagy más rokon említése is előfordult. Szembeötlő volt, hogy a felsoroltak a mezőtúri és a tiszazugi kistérségekben a leginkább elterjedtek, míg a jászberényi kistérségben kevésbé.

Az ifjúságkutatás során kiderült: a dohányzást a fiatalok 36 százaléka már kipróbálta, 38 százalékuk rendszeresen dohányzik, míg 26 százalékuk még soha nem dohányzott. Minél idősebb, és minél kevésbé kvalifikált iskolába jár a fiatal, annál nagyobb valószínűséggel gyújt rá az első szál cigarettára, és annál nagyobb valószínűséggel lesz belőle dohányos. A manapság elterjedt, a dohánytermékeken elhelyezett elrettentő feliratok egyelőre nincsenek számottevő hatással a fiatalok dohányzási szokásaira.

Az alkoholt életükben még nem próbálok aránya 6 százalék, már jóval alacsonyabb, mint a nem dohányzóké, az életük során 40 alkalomnál többször ivók aránya 28 százalék, míg ennél kevesebbszer alkoholt fogyasztó fiatalok aránya 66 százalék, mely rendkívül magas. A fiatalok leginkább égetett szeszt, sört és bort isznak, illetve ezeket együtt. Égetett szesz esetében figyelemreméltó, hogy tekintélyes mennyiséget isznak meg egy alkalommal. A diákok 33 százaléka 2,5 deciliter égetett szeszt fogyaszt el. Az első berúgás időpontja előbbre tolódott, már 14 éves korukban átesnek a „tűzkeresztségen". Kétharmaduk már legalább egyszer berúgott életében. Az alkoholfogyasztás helyszínei a szórakozóhelyek, kocsmák, illetve házibulik. Arra a kérdésre, hogy milyen okból isznak, többféle válasz érkezett. Hangulatfokozás és a probléma elfeledése a két legjellemzőbb indok, de előfordult a közösséghez tartozás érzése is a kérdésre adott válaszként. Kistérségeket tekintve 30 százalék körüli a szolnoki és a tiszazugi kistérségben azon fiatalok aránya, akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt.

A kábítószer-fogyasztás ma már nem új jelenség, a fiatalok több mint 20 százaléka már fogyasztott drogot. A drogfogyasztókat két csoportra választhatjuk: legitim (például: gyógyszerek) és illegitim (a kutatás alapján jellemzően: marihuána, hallucinogének, amphetaminok) drogfogyasztókra. Míg az első csoportot leginkább lányok alkotják, a második csoportban már inkább fiúk találhatók. Megdöbbentő, hogy a drogot fogyasztók 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzért vásárolta a számára még ismeretlen kábítószert. A drogfogyasztás nagyobb arányban fordul elő a rendszeresen dohányzó, illetve alkoholfogyasztó fiatalok között, és negatívan befolyásolja a tanulmányi eredményüket is.

Már számos drogprevenciós fórumot rendeznek szakértők bevonásával az iskolákban. A diákok sajnos már eljutottak arra a pontra, amikor az itt szerzett ismereteiket felhasználva, tudatosan, a legkevesebb egészségügyi kockázattal járó drogot választják, nem pedig a teljes elutasítást. Erre jó példa a karcagi kistérség, ahol kifejezetten jól tájékozottak a fiatalok, ugyanakkor a marihuána-fogyasztás önbevallás alapján itt a legmagasabb.

Elgondolkodtató, hogy a fiatalok 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem volt még szó a drogproblémáról az iskolai órákon. Kiderült, hogy a tiszazugi kistérségben élők tartják magukat a leginkább tájékozatlanabbnak, iskolatípusokat tekintve pedig a szakiskolások azok, akik hiányos információkkal rendelkeznek. A diákok egyöntetű véleményeként fogalmazódott meg, hogy a drogfogyasztás visszaszorítása érdekében, illetve a drogprevenciós tájékoztatásban komplex rendszer kiépítésére van szükség. Szükségesnek tartják saját maguk aktív részvétele mellett a média, a civil szervezetek, az önkormányzatok, iskolák és a szülők bekapcsolódását a programokba. Az ifjúság helyzetéről szóló tanulmány megtekinthető a megyeháza művelődési és népjóléti irodájában.