Meg kell újítani a helyi protokollokat

Kipipálásért „gyártják" a legtöbb helyi protokollt az intézményekben, holott azoknak a jelenlegi ellátási rendszerben különösen nagy jelentősége lenne mind az orvosok, mind pedig a betegek biztonságának szempontjából, számol be a XXI. Betegbiztonsági Fórumról az Elitmed portálja. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szakemberei olyan módszertani lépések kidolgozásán gondolkodnak, amelyek segítséget adhatnak a helyi ellátási rendek összeállításában.

Most az ír protokollt az intézményekben, akit „el tudnak kapni", hogy két szót papírra vessen – mondta dr. Kis Erika, a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályának módszertani szakértője. Ennek az is oka lehet, hogy nincs mire támaszkodni, hiszen a jelenleg érvényben lévő, több mint 370 szakmai irányelv többsége az azt használók véleménye szerint is elavult, nagyrészük 2008-2011-ben lejárt, 36 duplikátum található közöttük, de a tüdőrák kezeléséről például három van érvényben.

Az új irányelvekben a döntési pontokra fókuszáltak, megadva az alternatív választás lehetőségét. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) dönt majd arról, hogy egy-egy szakmai irányelven belüli ajánlások közül melyikre költi el az adóforintokat, s a közfinanszírozott ellátásban ezek alapján kell majd eljárni. Ettől eltekintve azonban az irányelvek szektorsemlegesek lesznek, azokat minden ellátási formában alkalmazni kell.

Bár a helyi protokollok elkészítésére más országokban sincsenek előírások, a Minőségügyi Főosztályon úgy vélik, bizonyos lépések követése fontos lenne az eljárási szabályzat kidolgozásánál. Az intézményeken belüli protokoll a szakmai irányelvek ajánlásait bontja ki, azok gyakorlati alkalmazását segíti elő. Megírásakor támaszkodni kellene mindazokra a szakemberekre, akik a folyamatokban részt vesznek, hiszen sok esetben az ugyanazon folyamatban résztvevő szakemberek nem ismerik egymás tevékenységét sem.