A cigi nem csak káros, öregít is

A dohányzás párszáz éves múltra tekint vissza, tömeges elterjedésére azonban csak a 20. században került sor. Elsősorban a férfiak szenvedélye, bár az utolsó évtizedekben a rászokás már a nők /különösen a fiatal nők/ körében mutat gyors propagációt. Magyarországon a férfiak 41, a nők 28 százaléka dohányzik. Valóban igazi szenvedély, mely a kábitószerekhez hasonlóan hozzászokást, addikciót okoz.

A kialakult addikció mértéke különböző lehet. Elegendő figyelembe venni a reggeli ébredés és az első rágyújtás közötti időt. Erős függőség esetén kevesebb, mint 30 perc telik el, sőt már az ébredés utáni első mozdulat is keresheti a cigarettát, míg az addikció enyhébb esetében több mint 30 perc is eltelik az első cigaretta elszivásáig.

Ma már azt is tudjuk, hogy a dohányzás során beszívott nikotin – az első „slukk" – a tüdőn keresztül a keringésbe-, majd innen már 7-12 másodperc alatt az agyba jut és a közti agyban lévő receptorokhoz kötődik. Mint „kulcs a zárba" illeszkedik a nikotin molekula ezekbe a receptorokba, melyek dopamint kezdenek termelni. A dopamin a sympathico-adrenalis rendszer hormonja, ún. stressz hormon, mely hatására a pulzusszám és a vérnyomás emelkedik, a pupilla kitágul, az izomzat és az agy több vért kap /a zsigerek kevesebbet/, az anyagcsere gyorsul, a figyelemkoncentráció-, és a stresszhelyzetből való menekülés fiziológiai feltételei javulnak.

Mindemellett azonban a dopamin felszabadulás átmeneti örömforrás is, melynek ismétlődése, gyors és gyakori megerősítés révén erősíti a nikotin függőséget, elmaradása-, hiánya pedig dyscomfort érzéssel jár. Ezen a dyscomfort érzésen tud a dohányos /7-12 másodperc alatt!/ segíteni az ismételt rágyújtással. A rövid távú hatás, a pozitív élmény tehát újabb és újabb cigarettával ismételhető.

A hosszú távú hatások, következmények azonban nem maradnak el. A dohányosok között elsősorban a légzőrendszer betegsége jelentkezik: tüdőrák, krónikus obstruktiv tüdőbetegség,
asthma bronchiale. A keringési rendszer betegségei is kialakulnak: több a szívinfarktus, stroke, alsóvégtagi érbetegség, amputáció. Harmadszor: számolni kell a korai öregedéssel is. Nemcsak a tüdő és keringési rendszer betegségei miatt, hanem a sympathico-adrenalis rendszer folyamatos izgalmi állapota is progeriát, korai öregedést okoz.

Napjainkban a leszokás új lehetősége született meg. Ez a lehetőség egy gyógyszer /variniklin/, mely „becsapja" a nikotin receptorokat. Ha a nikotin a kulcs, akkor a variniklin a kulcs másolata a receptorokhoz, vagyis a zárhoz. Maga is képes megkeresni és elhelyezkedni a receptorokban és ezzel onnan kiszorítja a nikotint – hiszen egy zárba sem lehet még egy kulcsot behelyezni, ha már egy benne van.

A variniklin nem blokkolja a receptorokat, sőt igen enyhe mértékben izgatja azokat. Ugyanúgy hat tehát, mint a nikotin, csak sokkal kisebb dopamin felszabadulást, sokkal enyhébb sympathico-adrenalis aktivációt okoz. Nem vesz el mindent a nikotin okozta élményből, de jelentősen csökkenti az addikciót.

Tapasztalatok szerint 3 hónapi kezelés során a leszokási arány eléri a 44 százalékot és 22 százalék még egy év után sem dohányzik. Hat hónapos kezelés esetén a leszokási arány 70 , egy év után pedig 24 százalék. A korábbi készítményekkel ilyen eredményt nem sikerült elérni. A variniklin új lehetőség az egészségesebb és hosszabb – ha tetszik teljesebb - élet számára.