Emlőrák a várandósság ideje alatt

A  Kutatók Éjszakája programjában a Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinikán közelebb kerülhettek az érdeklődők a modern radiológia vizsgálatokhoz, az ikerkutatás világához és sok új információval gazdagodhattak a terhességi emlőrák témakörében. Utóbbi, igen gyakori rosszindulatú megbetegedésről Dr. Székely Borbálától hallhattak az Üllői úti klinika gyakorlótermében. A Semmelweis Figyelő összefoglalója.

Mi is az a terhességi emlőrák?

A várandósság ideje alatt, illetve a szülést követő egy éven belül kialakuló rosszindulatú emlődaganatot nevezzük terhességi emlőráknak – kezdte előadását Dr. Székely Borbála, aki az előadás kezdetén kiemelte, hogy ebben az esetben nem egy időseket érintő betegségről van szó. A betegség ritka elváltozásnak számít, hozzávetőlegesen az összes emlőrák három százalékát adja. Nagyságrendileg 3000 terhességből egy érintett a terhességi emlőrákban.

A doktornő kiemelte: a betegség különlegessége abban áll, hogy hosszú idő telik el a tünetek jelentkezése és a diagnózis megszületése között, mely akár egy év is lehet. Ennek következtében a kezelés csak egy előrehaladottabb stádiumban kezdődhet meg. A késői felismerés egyik oka lehet a rosszindulatú elváltozásnak a szoptatás során megduzzadt tejmirigyekkel való összetévesztése. Az ilyen formán későn felismert daganat elsősorban a hónalji nyirokcsomókba képez áttéteket. Ha az elváltozást még a gyermek születése előtt sikerül felismerni, akkor a kezelés során különösen nagy figyelmet kell fordítani a fejlődő magzatra a terápiás terv kialakítása folyamán.

A daganatos elváltozás jellemzői

A laborvizsgálatoknak alávetett szövetminták értékeléséből kiderült, hogy a daganatot alkotó sejtek 84 százalékban alacsonyan differenciáltak, vagyis meglehetősen agresszívek. A tumor a vizsgált esetek 58 százalékában meghaladta a 2 centiméteres méretet. Fontos jellemzője továbbá az elváltozásnak, hogy a daganatot okozó sejtek tripla negatívok. Ez nem jelent mást, minthogy a sejtmembránon nem fejeződnek ki ösztrogén-, progeszteron- és HER-2 receptorok. A sejtek e tulajdonsága egyaránt jelent előnyt és hátrányt is. A fent említett receptorok hiánya miatt célzott kezelés a betegségre nem adható, mely a receptorokon keresztül blokkolná a sejteket, a kemoterápiás kezelésre ezzel szemben nagyon érzékenyek.

Terápiás lehetőségek

Az 1960-as években terhességi emlőrák esetén rutinszerű abortuszt ajánlottak, ez azonban a betegség prognózisát cseppet sem javítja. Ma a terápiában elődleges fontosságú az idő, mely meghatározza a kezelés módját. A terhességi emlőrák esetében szó lehet kemoterápiáról, sebészeti beavatkozásról, gyógyszeres kezelésről annak függvényében, hogy a beteg terhes-e, és ha igen, a magzat fejlődése mely trimeszterben jár.

Az első gyanú felmerülését követően ultrahang vizsgálattal és biopsziával állapítják meg a daganat jellemzőit, melyet egy nőgyógyászati vizsgálat követ, ha rosszindulatúnak mutatkozik. A betegség megállapítását követően, ha a magzat még az első trimeszterben van, sebészeti ellátás lehetséges. Amennyiben a magzat a második vagy harmadik trimeszterben van ún. FAC (5-fluorouracil, adriamycin, cyclophosphamid) kemoterápiás kezelésnek vethető alá az anya. Ez a gyógyszer ugyan átjut a placentán, de a magzatot nem károsítja.

A FAC kezelés maximum a 35. hétig alkalmazható. Erre az időkorlátra a magzat érdekében van szükség, hogy a vérképe rendeződhessen születése idejére. A sebészeti eljárás lehetősége a második és harmadik trimeszterben is fennáll, vagyis az egész terhesség során folyamatosan, a kemoterápiás kezelés hatékonyságának függvényében. A sugárkezelés, mint terápia csak a szülés után merülhet fel, a magzatot károsító hatásai miatt.