Időskori halálstatisztika: nem csak a betegség öl

Bár naponta esik szó az időskori krónikus betegségekről és azok mortalitási adatairól, ám méltatlanul szorulnak háttérbe azok a balesetek, amelyek következménye számos esetben végzetes lehet. Egy most elkészült hazai felmérés szerint az unió huszonöt országa közül a legrosszabb helyen Magyarország áll. Mutatóink tízszer rosszabbak mint az első helyen álló Görögországé. A nemzetközi projekt - amely mögött az EUNESE elnevezés alatt futó uniós cselekvési program áll - nem csak a balesetek számát, de az okokon kívül a megelőzés lehetőségét is vizsgálta.

Az Országos Közegészségügyi Központ által két éven át végzett kutatás tapasztalatait Dr. Bényi Mária, a projekt koordinátora ismertette Pécsett.

A hazai kutatás első állomása a Dél-Dunántúl volt, a munkában a pécsi egyetem szociológiai hallgatói kérdezőbiztosi feladatot vállaltak. E felmérési szakaszban 266 nő és 48 férfi vett részt. A kérdőíveken adott válaszokból kiderült, hogy a vizsgált populáció 37 százaléka az elmúlt három hónapban valamilyen ok miatt - szédülés, rosszullét, botlás - már egyszer elesett. Közülük 13-an ennél többször szenvedtek esés miatti balesetet. Az eséseknek kevesebb mint a fele végződött szerencsésen.

A projekt vizsgálta az időskorban gyakorta előforduló esések mögöttes okait is. Sikerült megállapítani, hogy a háttérben a már meglévő krónikus betegségeken kívül a rendszeres gyógyszerszedés áll, ami a legtöbb esetben legalább napi 3-4 féle készítmény együttes szedését jelenti.

A balesetek szempontjából meghatározó rizikófaktor lehet még az altatók szedése, amelyek a nappali éberséget, figyelmet illetve a megfelelő koncentráló képességet befolyásolják. Emellett szintén kockázatot jelent a romló látás, a csökkent hallás.

A program vizsgálta azt is: az időseket körbevevő fizikai környezet vajon mennyire befolyásolja a balesetek számát. Ebből kiderült, hogy a legveszélyesebb helyiség a fürdőszoba és a konyha, de komoly kockázatot jelentenek a lakásban lefektetett kábelek, a kicsi, de csúszós szőnyegek, a felpöndörödő, kiálló padlószőnyegek, a magasabb küszöbök is.

A vizsgálat kiterjedt a szociális otthonokban élők által elszenvedett balesetekre, illetve az ott lakók sérüléseinek epidemiológiájára. A szakemberek többsége úgy véli, hogy a bentlakásos , állandó egészségügyi felügyeletet biztosító intézményekben lakó idős emberek védettebb körülmények között nagyobb biztonságban élik hétköznapjaikat, ám az elvégzett kutatás ennek az ellenkezőjére jutott.

Kiderült, hogy ezeken a helyeken mintegy háromszor nagyobb az esések valószínűsége, mint az egyedül élők körében. Az okokat a kutatók azzal magyarázták, hogy ezek az idős emberek már többnyire védtelenebbek, csontjaik törékenyebbek. Kevésbé aktívak, mint az átlagos kinti körülmények között élő sorstársaik. Többször fordulnak elő náluk például érzékelési, konginatív problémák. Körükben az esések gyakorisága eléri a 30-50 százalékot.

Ebben persze közrejátszik, hogy a hazai szociális intézmények túlnyomó része még mindig több szintes, egyharmadukban nincs lift. E gondokat az intézmények már érzékelik, ezért az elmúlt néhány évben elvégzett rekonstrukciók során már több helyen fordítottak gondot az akadálymentesítésre, illetve a liftek beszerelésére.

A felmérés felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai szociális otthonok lakói közül 8000 embert ért valamilyen sérülés, a körülmények javításával viszont ez kétezerrel csökkenthető lenne.