Az emberi erőforrás terén most a szakdolgozók kerülnek előtérbe.
Nagy várakozás előzte meg az Egészségügy 5 Dimenzióban konferencia utolsó előadását, a három hónapja kinevezett egészségügyi államtitkár felszólalását, ugyanis dr. Nagy Anikó megbízása óta először lépett nagy plénum elé. Az államtitkár azonban első mondatával kissé lehűtötte a kedélyeket, mint mondta, nagyon tiszteli azokat, akik itt abban a hitben élnek, hogy tud valamit mondani. Természetesen a félórás előadásban sok minden elhangzott, de az is igaz, hogy sok újdonságról nem esett szó, inkább egyfajta összefoglalása volt az új egészségügyi kormányzat eddig már részleteiben megjelent terveinek és céljainak.
Nagy Anikó elmondta, hogy az egészségügyi államtitkárság struktúrája megváltozott. A korábbihoz képest nagyobb hangsúlyt kap a gazdálkodás, a pénzügyi felügyelet, a szabályozottság ellenőrzése, ezért ezt a területet külön helyettes államtitkár irányítja. Csakúgy mint a fejlesztéseket, hiszen az egészségügy változatlanul kiemelt jelentőségű terület az európai programokban, és a digitális átállítás sem zárult le. Az államtitkár most is elmondta: tervük, hogy az országos tisztifőorvosi pozíció funkcióit, hatáskörét megerősítsék, az államtitkárság struktúráját e téren is átalakítják. A háttérintézményeknél is lesz változás, többek között a kórházfenntartó ÁEEK-nál egyszerűsítés történt, és nagyobb, összetettebb feladatot kaptak a térségi igazgatók.
Az emberi erőforrás miniszterrel közösen az államtitkárság egy olyan egészségügyi stratégiai koncepciót készített, amelynek középpontjában az áll, hogy növekedjen az egészségben eltöltött évek száma. Az emberek túl korán betegszenek meg, holott prevencióval, korai diagnózissal, a lakosság egészségtudatosságának növelésével ezek a betegségek elkerülhetőek, illetve eredményesen gyógyíthatóak lennének - mondta az államtitkár, aki példát is hozott: Finnországban, ahol súlyos volt a helyzet a szív-, érrendszeri halálozás terén, a '70-es években egészségügyi programokkal, a finn lakosság életmód-változtatásával 8 év alatt jelentősen csökkenteni tudták a mortalitást.
Az új egészségügyi kormányzat valami hasonlót szeretne elérni, ezért is készítették el az országos intézetek szakmai vezetői a már korábban több helyen ismertetett öt nagy nemzeti egészségügyi programot. Az öt program lefedi a magyar lakosságot sújtó népbetegségek 90 százalékát, így komplex programokat tartalmaz a keringési, a daganatos, a mozgásszervi, a gyermekkori betegségek, valamint a mentális zavarok megelőzéséről és kezeléséről. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezek a programok is arra fókuszálnak, hogyan lehet egy-egy betegséget megelőzéssel, az emberek egészségképzésével elkerülni, illetve elérni, hogy a betegek minél előbb bekerüljenek az ellátórendszerbe, a hatékonyabb, minőségi kezelés érdekében. Nagy Anikó hozzátette, hogy mind az öt programhoz elkezdték már a cselekvési és akciótervek kidolgozását, amelyeket szeptember végéig, október elejéig az érintett szakmai csoportokkal is egyeztetnek.
Nagy Anikó az államtitkárságra háruló rendkívüli feladatokról is beszélt. Mint mondta, nem véletlenül irányítja külön helyettes államtitkár a gazdálkodási, pénzügyi, finanszírozási területet, hiszen egyik ilyen rendhagyó missziójuk, hogy gyors és mélyreható vizsgálatokat folytassanak le az egészségügyi intézményeknél. Hangsúlyozta: sok ellenőrzés már megtörtént, de még az idén minden kórháznál elkezdik ezeket a vizsgálatokat. Áttekintik majd a fekvőbeteg intézmények szabályozottságát, valamint a gazdálkodásukat, a pénzügyi folyamataikat. A vizsgálat kiterjed majd a kórházak térségi kapcsolataira is, arra, hogyan lehet ezekkel a kapcsolatokkal a hatékonyságot növelni, illetve arra, hogy hol vannak ezekben a térségekben esetleg felesleges, illetve hol hiányzó funkciók. Ezek a vizsgálatok adnak majd választ arra, mik azok a teendők, amelyekkel jobbá tehető az ellátás, hatékonyabbá válhat a források felhasználása. Az államtitkár számítása szerint e téren körülbelül 1,5-2 év múlva lesznek látható, számszerű, rendszerszintű eredmények.
Az emberi erőforrás terén most nem az orvosok, hanem a szakdolgozók kerülnek előtérbe. Mint az államtitkár elmondta, egyik legfontosabb céljuknak tartják, hogy nőjön az ápolók társadalmi megbecsültsége, javuljanak a munkakörülményeik, közérzetük, lakhatásuk, motiváltságuk. Ennek mikéntjéről számos egyeztetés zajlott és zajlik napi, heti szinten a szakdolgozókat képviselő szervezetekkel, és már körvonalazódnak az ezzel kapcsolatos elképzelések.
Az államtitkárságot számos kritika érte, hogy még mindig nem hozta nyilvánosságra a kórházi fertőzésekről szóló adatokat. Nagy Anikó szerint ennek az az oka, hogy a jelenlegi struktúrájában az adatokból felismerhetőek lennének a betegek, tehát jogi aggályok merültek fel. Ezért megvárják a kúria döntését arról, hogy ebben a formában vagy esetleg másképp közöljék majd a statisztikákat. Az államtitkár azért azt megjegyezte, hogy európai szinten nem állunk olyan rosszul a kórházi fertőzésekkel. Természetesen a cél, hogy csökkentsék a számukat, ezért is készült el az a miniszteri rendelettervezet, amelyet minden kórházban szeretnének bevezetni. A tervezet lényege, hogy minden kórházba érkező betegnél készítenének egy kockázatelemzést, de meghatároznák a kórházak fertőtlenítési szabályait, módszertanát és az ehhez szükséges forrásokat is. Az egész folyamatot egy országos szakértői testület segíti, ellenőrzi majd.
Az államtitkár elmondta, a sürgősségi ellátás problémáit is igyekeznek orvosolni, szeptemberre készül el erről a program. De szakpolitikai feladatok is napirenden vannak, így például Nagy Anikó csak érintőlegesen említette, a HBCS felülvizsgálat elindítását, és azoknak a finanszírozási technikáknak az áttekintését, amelyek a fenti céljaik elérését szolgálhatják.
Az államtitkárnak kérdéseket is fel lehetett tenni. A sort a Magyar Orvosi Kamara elnöke nyitotta meg. Dr. Éger Istvánt a rezidensek sorsa érdekelt, azoké, akik teljes bizonytalanságban várják, hogy megoldódjon az a jogi anomália, ami miatt nem tudják elkezdeni a munkát a kórházakban. A közszférában érvényes létszámstop ugyanis a rezidensekre is vonatkozik, ezért hiába jelentkeztek a szakorvosjelöltek a képzésükre kinézett kórházakba, se képzési helyüket nem foglalhatták el, se a nekik járó ösztöndíjat nem kaphatták még meg. A MOK elnöke a konferencián azt mondta, hiába jelent meg a sajtóban, hogy a felvételzárlat már a múlté, csütörtökön is kapott rezidensektől jelzéseket, hogy továbbra is akadályokba ütköznek, nem tudnak belépni a korábban leszervezett munkahelyükre. Nagy Anikó viszont állította, a technikai akadályok elhárultak, a rezidensek felvehetők, első körben 241 szerződés már ki is ment, és a többit is készítik elő. "Ezzel a dologgal már nem lesz probléma" - mondta az államtitkár.
A Honvédkórház önkéntes túlmunkát felmondó orvosaival kapcsolatban is kapott kérdést az államtitkár. Dr. Albert Istvánt a kórház andrológusát az érdekelte, hogy a sürgősségi ellátásban gondot okozó helyzetben az államtitkárság tud-e valamilyen segítséget nyújtani az intézménynek annak ellenére, hogy a fenntartó nem az EMMI, hanem a Honvédelmi Minisztérium. Nagy Anikó válaszában elmondta, hogy szakmai, belső szervezeti, ellátás-szervezési javaslatokat adhatnak, ő maga is ellátogat ismét - két hete már ott járt - a kórházba, ha ez segít. De valóban az intézmény nem hozzájuk tartozik - szögezte le.
A lakosság egészségtudatos magatartásának erősítéséről is elhangzott egy kérdés, tehát arról, hogy vajon lesz-e kötelező egészségtan-oktatás az iskolákban. Az államtitkár megerősítette, hogy készülnek ezen a téren is programok, nemcsak az egészségtan beépítéséről van szó a tananyagba, hanem a cél eléréséhez olyan eszközöket is szeretnének felhasználni, ami a gyerekeknél hatásos lehet. Arra a kérdésre is pozitív választ adott Nagy Anikó, hogy figyelembe veszik-e a megelőzés módszertanának kidolgozásánál a szociális különbségeket, hiszen a különböző társadalmi csoportoknál, különböző prevenciós technikák hatékonyak.
Végül a konferencián többször is szóba kerülő hálapénzről faggatták az államtitkárt. Magyarán arról, hogy van-e akarat, kormányzati szándék a rendszerből való kivezetésére. Nagy Anikó igennel felelt, megemlítette azt is, hogy ezzel kapcsolatban szerinte az orvosi kamara álláspontja a helyes. Az emberi erőforrás miniszterre utalva azt mondta, bíznak abban, hogy ha letisztul, átláthatóvá válik a rendszer, az egészségügyben dolgozók megbecsültsége nő, négy év múlva nemcsak szigetek lesznek, ahol azt mondják no paraszolvencia, hanem talán az egész ország ilyen terület lesz.
Több dimenzióban szóltak az egészségügyről - előadások a konferencián.
"Senki sem szereti, ha hülyének nézik" - Éger István és Rácz Jenő a konferencián.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!