Dr. Erőss György: a fejlett diagnosztika a jobb ellátás kulcsa lehet

Az elmúlt hetekben többször is szó esett a magyar egészségügyben alkalmazott technológiai eszközök nem megfelelő földrajzi elhelyezéséről és felhasználásáról. Önöknek mi a véleménye erről?
A Philips is fontosnak tartja, hogy a rendelkezésre álló források ne folyjanak szét a magyar egészségügyben. Sokan úgy gondolják, hogy ezért nem szabad a legmodernebb technológiára költeni, hanem középszerű berendezésekre van szükség. Pedig inkább arról van szó, hogy ésszerűen és hatékonyan kell elkölteni a forrásokat. Ez van, ahol high-tech berendezést jelent, és van ahol a legolcsóbb megoldást.

Válsághelyzetben mi a követendő irány?
A párbeszéd. A technológia fejlődés eredményeképpen a legtöbb esetben lehet, hogy öt röntgen helyett kettő vagy három is elég egy adott intézményben. Ehhez viszont a döntéshozóknak konzultálnia kell a műszaki szakemberekkel, velünk, beszállítókkal, hogy közösen találjuk meg a leghatékonyabb, legmodernebb és a konkrét elvárásoknak legjobban megfelelő megoldást. Az ilyen párbeszédre kiváló példa a békéscsabai kórház, amelyben pár éve három hagyományos röntgent cseréltek le egyetlen, nagyteljesítményű digitális röntgenre, és azóta naponta sokkal több beteget vizsgálnak meg.

Mennyire igényli a magyar egészségügy a legmagasabb színvonalú technológiát?
Bár tényleg súlyos a magyar egészségügy finanszírozásában kialakult helyzet, az elmúlt egy évben több ügyfelünk is a világszínvonalú diagnosztika iránt elkötelezett döntést hozott. A betegségek korai felismerésével olcsóbb és eredményesebb kezeléseket lehet elérni. A székesfehérvári megyei kórházban, egy magánbefektető olyan 64-szeletes CT-berendezést vásárolt, ami kardiológiai vizsgálatokra is kiválóan alkalmassá tehető. A szombathelyi megyei kórházban pedig onkológiai diagnosztikára is alkalmas, legmodernebb, 3 tesla térerejű MR-berendezésünket telepítettük az elmúlt év végén.

Mit éreznek ebből a betegek?
Remélem, hogy a vizsgálatok során megtapasztalják a Philips filozófiáját is. Mi már régóta nem tévé- és borotvagyártó vállalat vagyunk. 1892 óta, amikor elkezdünk fényforrásokat gyártani, azzal foglalkozunk, amit ügyfeleink, a fogyasztók igényelnek. A nyolcvanas-kilencvenes években ez világszerte a szórakozás volt, ám ma már egyre több helyen, így Magyarországon is fontossá válik, hogy a fogyasztó, a beteg a saját bőrében is jól érezze magát.

Ezért vásároltak fel az elmúlt években diagnosztikai vállalatokat, az otthoni egészségügy, az otthoni ellátás és az újraélesztés területén járatos cégeket?
Az embereknek eddig az volt fontos, hogy jó zenét hallgassanak, most pedig szeretnének sokáig élni, és el szeretnék elérni, hogy ne fájjon. Ezt az igényt követi a Philips, szerintem a diagnosztikai vizsgálatokban is tetten érhető módon. Filozófiánk szerint minél hatékonyabban, minél gyorsabban, minél kevesebb veszélynek kitéve a pácienst, minél eredményesebben. Mi nagyon jól ismerjük a fogyasztói igényeket, tehát nem csak az orvosi berendezéseket felhasználó szakemberekre, hanem a betegek kényelmére is koncentrálunk. A gyors berendezés, a nagy szeletszám, a nagy térerő hatékonyságot jelent, a kevesebb sugárzás, gyógyszer és kontrasztanyag nagyobb biztonságot és kényelmet.

Mitől lesz jobb a betegnek?
Ha a szükségleteknek megfelelő, modern diagnosztikai eszköz megfelelően kialakított környezetben működik az általa választott kórházban, kevesebb lehet a várakozási idő, a páciens nem érzi, hogy lopják az idejét, vizsgálat közben nem egy büdös, zajos, kattogó berendezést érzékel, hanem pont az ellenkezőjét. Ha hatékony a rendszer, reggel nyolcra megyek vizsgálatra, és negyed kilenckor már bent fekszem a berendezésben. Csak hárman várnak a váróteremben, és minden üzemszerűen működik. Jó a világítás, szól a zene, kényelmes, nyugodt a környezet. Ha pedig kényelmes környezetet tudunk teremteni, már ettől is javulhat a beteg állapota, és még csak a diagnosztikán van túl.

Mennyire jellemző ez a hozzáállás Magyarországon?
Az elmúlt években több intézményi partnerünknél is külön kérés volt, hogy komoly hangsúlyt helyezzünk a megfelelő környezet kialakítására is. A megrendelő és mi is fontosnak tartottuk, hogy olyan legyen a környezet, ami az ügyfeleknek: a betegeknek leginkább megfelel. Ilyen diagnosztikai munkahelyek szerte az országban találhatóak, például Székesfehérváron, Szombathelyen, Mátészalkán és Budapesten több helyszínen is.

A megfelelő környezet kiterjed az orvosok számára kialakított munkakörnyezetre is?
Az orvosban egyszerre látjuk műszaki vállalatként a professzionális szakembert és szórakoztató elektronikai vállalatként az embert, a fogyasztót. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy hatalmas tudásbázisunkból a dizájn, az ergonómia, az ügyfélközpontúság és a kényelem tekintetében az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók is profitáljanak, és ettől is jobbá váljon munkájuk. Talán ennek is köszönhető, hogy az elmúlt hét évben Magyarországon nemigen veszítettünk ügyfeleket, hanem sokkal inkább másoktól nyertünk.

Hogyan jelenik meg ez a filozófia társadalmi felelősségvállalásukban?
Termékeinken keresztül szoros kapcsolatban élünk a magyar társadalommal. Ezért döntöttünk úgy az elmúlt három évben, hogy a jótékonyságra fordítható teljes költségkeretet a magyar egészségügy támogatására fordítottuk. Megvizsgáltuk azt, hogy hol van a legnagyobb igény a támogatásra, és azt találtuk, hogy a koraszülés és következményeinek gyógyítása ilyen terület. Betegőrző monitorokat, ultrahangokat adományoztunk egy szülészeti klinikának, és az egyik legmodernebb ultrahang-berendezésünk egy olyan intézményhez került, amely születésük során sérült gyermekek rehabilitációjával foglalkozik. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a magyar társadalom lássa, hogy mitől alakulhat ki a koraszülés. Így talán jelét tudjuk adni annak, hogy alapvető célunk társadalmi környezetünk fejlesztése.

Néhány tény
• A WHO felmérése szerint a világ egészségügyi rendszeréből 4 millió egészségügyi szakember hiányzik.
• A krónikus betegségek, mint szív és érrendszeri problémák, rák, krónikus alvási problémák és cukorbetegség a halálozások 60 százalékáért felelősek világszerte.
• A fejlődő országok évente 500 millió dollárt költenek olyan egészségügyi szakemberek képzésére, akik a szaktudás megszerzése után az Egyesült Államokba, Európába vagy Délkelet Ázsia egyes országaiba mennek dolgozni.
• 2007-ben 750 000 amerikai állampolgár utazott egészségügyi ellátásra más országba. Ez a szám az előrejelzések szerint 2010-re 6 millióra emelkedhet.
• A családokban az egészséggel, egészségüggyel kapcsolatos döntések 90 százalékát a nők hozzák meg.