Három napig fókuszban a járóbeteg-ellátás

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség immáron 20. alkalommal szervezte meg háromnapos konferenciáját. A balatonfüredi, több mint 400 résztvevővel zajló konferencia első napján a szakmai kerekasztal-beszélgetésen több téma is felmerült, így például a betegfogadási idők rövidítése, a laborfinanszírozás, a köz- és magánellátás elválasztásának kérdése.  

A XX. országos járóbeteg-szakellátási és a XV. országos járóbeteg-szakdolgozói konferencia szerdai nyitónapján Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy mintegy ötmilliárd forintból megoldható lehet a várakozási idő csökkentése a járóbeteg-ellátásban. Ez az összeg az egészségügyi finanszírozás világában nem számít nagy összegnek, és egy EFOP-os pályázat keretében már megkezdődött az egyesített országos betegfogadási listák megalkotása is. Első lépéseként arra volna szükség, hogy szakmánként minden érintett havi jelentést küldjön a finanszírozónak, így átláthatóvá válna a rendszer - mondta. Arról is beszélt, hogy a fekvőbeteg-szakellátásból a járóbeteg-ellátásba áramlott az elmúlt esztendőben 4 milliárd teljesítményvolumen-korlát (tvk), amely mintegy 8 milliárd forintot jelent, ugyanakkor a megjelenési esetszámban ez a változás nem volt tetten érhető és nem csökkent a várakozási idő sem. A Weborvos információi szerint az egynapos sebészeti ellátások tvk-mentesítésével függ össze a változás, és ebből adódóan csak a kórházakhoz integrált járóbeteg-ellátást érinti, s a háttérben az ellátási események kódolása áll. 

A finanszírozás kérdésben a konkrét emelést illető javaslatra nem kívántak érdemben reagálni a megjelentek, azonban az évről évre problémát jelentő laborkassza kapcsán elhangzott, hogy a vizsgálatok 40-42 százalékát a háziorvosok indikálják, és az egyes praxisok gyakorlata nagyon változó. Egyaránt előfordul az alul- és túligénylés is, de mivel a jól rendelt laborvizsgálatok összefüggést mutatnak az adott körzet megbetegedési mutatóival, így fűnyíró elv alapú megközelítés itt nem használható.

Tóth Tibor, a Medicina 2000 Szövetség elnökhelyettese a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség szeptember 19-én kiadott állásfoglalását ismertetve elmondta, hogy magas az elkerülhető fekvőbeteg-felvételek száma a kórházban, amit orvosolni kellene. Meg kell szüntetni az ambuláns és egynapos sebészeti beavatkozások volumenkorlátját - mondta, és szólt egyebek mellett a szakemberek elöregedésének és a külföldi munkavállalásnak a problémájáról is.

Takács Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) főosztályvezetője a készülő nemzeti egészségügyi programokról szólva azt emelte ki, hogy ezek egymással összefüggnek, holisztikus szemlélet jellemzi őket, felölelik az alapellátó rendszer részelemeit is, a cél pedig az, hogy mindebből felépüljön az alapellátási koncepció. Kitért arra is, hogy a hátrányos helyzetű településen élők átlagosan 30 százalékkal gyakrabban látogatják a háziorvosukat, és 25 százalékkal kevesebb a járóbeteg-ellátást igénybe vevők száma ezeken a helyeken, mint más településeken. Ezt figyelembe kell venni az egészségügyi programok megalkotáskor - fűzte hozzá.

Takács Péter elmondta azt is, hogy a szakrendelői beruházások haladnak, a források rendelkezésre állnak, bár nem ritka az átütemezésük. Fontos a köz- és magánfinanszírozott ellátás szétválasztása, ennek érdekében arra volna szükség, hogy a magánszférából "információt nyerjenek ki" az illetékes szervezetek - jelezte.

Gondos Miklós, az ÁEEK főigazgatója szerint a közelmúltban történt Állami Számvevőszék (ÁSZ) által végzett vizsgálatok nyomán megindult a jelzett hiányosságok orvoslása. Az ÁSZ-jelentésről szólva a főigazgató közölte: az egyes kórházak sok szempontból különböznek egymástól, ezért nem lehet őket "egy kalap alá venni", mint ahogy azt tették az ÁSZ vizsgálat folyamán. Példaként említette, hogy olyan adminisztratív intézkedéseket várnak az intézményektől, amelyek egy kisebb kórház esetében a betegellátás rovására mehetnek. A főigazgató beszélt arról is, hogy a fekvő- és a járóbeteg- szakellátás sok esetben nincsen szétválasztva a kórházakban, ez azt eredményezheti, hogy nem tudják betartani a rendelési időt és többet kell várakozni. A laborvizsgálati igények kapcsán rámutatott: az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) minden vizsgálatkérés követhető, minden eredmény megtekinthető, s ez biztosan javítani fog a laborrendelések kontrollálhatóságán.

A köz- és magánellátás kapcsán a felvetett problémákat mindenki érzi, és azt is, hogy erre megoldást kell kidolgozni. Kiss Zsolt rámutatott, hogy fontos a pontos fogalomhasználat, miszerint itt magánfinanszírozású ellátásokról van szó (nem pedig magánszolgáltatók által végzett közfinanszírozású ellátásról - például a művesekezelés), és első lépés ezen magán-szolgáltatók adatközlésbe történő bevonása kell legyen, amire egyébként egyértelmű szabályozói törekvés van. Többen felhívták arra is a figyelmet, hogy jelenlegi szabályozatlan helyzet a munkaerőhiánnyal együtt olyan bérversenybe kergeti egészségügyi intézményeket (immár a kórházakat is), ami hosszabb távon az érintett intézmények anyagi ellehetetlenüléséhez vezet. 

A péntek délig tartó balatonfüredi konferencián egyebek mellett szó lesz az egynapos sebészet előtt álló feladatokról, a cukorbetegségről és a szűrőprogramok fontosságáról is.

Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása.