Nem gazdasági, hanem politikai korlátok állnak az egészségügy előtt

A makrogazdasági környezet alakulásának közvetlenül érzékelhető hatása van a magyarok egészségi állapotára, miközben az elmúlt 20 év szakpolitikai döntései keveset tettek hozzá az utóbbihoz - hangzott el a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) több, mint 200 fő részvételével tartott konferenciáján, melyen a betegek érdekeit képviselő, akadémiai, ipari és kormányzati szereplők értékelték közgazdaságtani szempontból mind az utóbbi évtizedek, mind a közelmúlt egészségügyi rendszert érintő eseményeit - foglalták össze a szervezők közleményben.

A magyarhoz hasonló kicsi és nyitott gazdaságok esetében a nagy ellátórendszerek makrogazdasági környezetének megértéséhez nélkülözhetetlen a külkereskedelmi egyenleg, azon belül is az export és az import trendjeinek vizsgálata. Magyarországon a külkereskedelmi egyenleg jelenleg kedvezően alakul, de ennek a behozatal visszaesése a hajtóereje, nem a kivitel bővülése, így ez visszahat a makrogazdasági növekedésre is. „A makrogazdasági növekedés hiánya azért probléma, mert a növekedés eredményeképp több forrás jutna az állami szolgáltató szférának, így az oktatásnak és az egészségügynek is. Az északi államok példája alapján ezek a szegmensek a kis országok kitörésének lehetőségei, de ezekkel az ügyekkel nem lehet választást nyerni.” – mondta Király Júlia, az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának tagja.

Hazánknak mind az európai, mind a regionális összevetésben vizsgált leszakadása az egészségügyi kiadási, valamint népegészségügyi trendektől nyilvánvaló. Az 1995-ben tagjelölt posztszocialista országok átlagának (10,4%) megfelelő, a kormányzati kiadások hányadában kifejezett magyar egészségügyi kiadási szint 2022-re egyedülálló módon csökkent (9,8%) a fenti országkosár megfelelő értékének alakulásához (14,2%) képest. A COVID-19 járvány által előidézett jelentős kiadásnövelés inkább tűzoltás-jellegű feszültségcsökkentés volt, mely a járványt követően ismét reálérték-csökkenésbe fordult át: „Ha az Egészségbiztosítási Alapban épp csak megmaradt volna a GDP-arányosan kifejezett, 2005-2019 közötti természetbeni kiadás szintje, akkor az azóta eltelt időszakban 3 000 milliárd Ft-tal költöttünk volna többet az egészségügyre. Ezt tekinthetjük forráskivonásnak. Eközben az egészségi állapotunk az időszakban az elkerülhető halálozást vizsgálva relatíve rosszabb lett, mint a 2004-ben csatlakozott új uniós tagállamokban átlagosan, és ezen a koronavírus-járvány sem változtatott sokat.” – mondta Orosz Éva, az ELTE professor emeritusa.

A hazai közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer tetemes forrásokat használ fel. Az Egészségbiztosítási Alapot kezelő Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) egy dolgozójára vetítve átlagosan több milliárd forintnyi kiadás felett rendelkezik, míg a szervezet működési költségei Európában az egyik legalacsonyabb. Ezzel együtt a NEAK – a Belügyminisztérium megfelelő felhatalmazásával – számos lépést tett a finanszírozás fenntarthatóságának javítása érdekében, a szakmai ellenőrzéseken keresztül szem előtt tartva a biztosítottak érdekeinek védelmét.

„Jelenleg 60 készítmény 75 indikációja áll támogatásba vételi döntés előtt, melyeket orvosszakmai szempontok, költségvetési hatásuk és egészségpolitikai szempontok mentén értékelünk. A 2025. január elejével befogadásra váró gyógyszerek körében körülbelül egyforma a kardiológiai és az emlődaganatos kórállapotok kezelésére szolgáló készítmények finanszírozásának többlet-kasszahatása. Ez a várt döntés időben egybeesik a gyógyszergyártók extraprofitadójával kapcsolatos szabályozás 2006. évi XCVIII. törvény szerinti visszaállításával és a BatthyányStrattmann Alapítvány működésének elindulásával, mely utóbbinak kuratóriuma fogja szavatolni a döntések feletti szakmai kontrollt.” – mondta Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára.

Az egészségügyi rendszerek finanszírozása világszerte kihívásokat jelent a kormányzatoknak, mely kihívásokra a betegekkel, klinikai és egészség-gazdaságtani szakemberekkel közösen keresik a válaszokat. Az új egészségügyi technológiák nyújtotta klinikai többletelőny vizsgálatának, a szolgáltatásnyújtás költséghatékonyságának és a társadalombiztosítási támogatásba vétel költségvetési hatásának módszerei ugyanakkor a tudományos bizonyítékokra alapozott döntéshozatalt támogatják - írták a közleményben.