• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Sürgősségi ellátás: lassan, de bizonytalanul

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

Akad központi ügyelet, amelyhez több mint 190 ezer ember tartozik, míg máshol ez a szám a 7 ezret is alig haladja meg.

Bár az úgynevezett Sürgősségi Program már 2006-ban elkészült, végül is nem hirdette ki az Egészségügyi Minisztérium. De ez a történet már jóval korábban, 1998-ban elkezdődött, amikor először fogalmazódott meg konkrét célként a sürgősségi rendszer kiépítése. „Csupán" hat év kellett ahhoz, hogy 2004-ben megszülessék az a jogszabály, amelyben megfogalmazták a lehetséges működési formákat, a szükséges feltételeket – a sürgősségi rendszer mikéntjét. A történetnek – mint annyi másnak – új lökést a Molnár Lajos minisztersége idején véghez vitt struktúraátalakítás adott. A 2007-ben a megnevezett 36 súlyponti kórház mindegyike – legalábbis az eredeti elgondolás szerint - megfelelő diagnosztikai eszközökkel felszerelt sürgősségi központként működne, az év 365 napján, a nap 24 órájában. Mi sem bizonyítja jobban a nagyratörő terveket, mint a korabeli számok: akkoriban mindössze 198 ággyal, 19 súlyponti kórházban létezet sürgősségi ellátó osztály (SBO).

Azóta ment is meg nem is a sürgősségi betegellátás szekere előre. Az egyik legnagyobb gond például a területi aránytalanság volt, s ezt mind a mai napig nem sikerült felszámolni. Míg az országos átlag szerint 100 ezer lakosra közel 4 sürgősségi betegágy jut, Szabolcs-Szatmár megyében ez a szám több mint 9, Komárom-Esztergomban viszont alig egy. S ami az esélyegyenlőség szempontjából szintén fontos, változatlanul nem sikerül mindenhol 15 percen belül kiérkeznie a riasztott mentőnek, a Dél-dunántúli régióban például az esetek negyedében nem tudják tartani a negyedórás európai követelményt.

Pedig lenne pénz a fejlesztésre, hiszen a korábbi néhány milliárd után, az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik programja (TIOP) összesen 35 milliárdot tartalmaz mentésre, légimentésre, a mentésirányítás korszerűsítésére, valamint az SBO-k fejlesztésére. Ebből jól érzékelhető módon a légimentés programja jár elől, hiszen a sármelléki és a szentesi bázisok átadása után az ország területének 85 százaléka 15 percen belül elérhető mentőhelikopterrel.

A fenti, tetemes összegből 2007-2008-ra 20,5 milliárd jutott – volna. Az Állami Számvevőszék legújabb vizsgálata szerint azonban a mentés, légimentés fejlesztésére elkülönített 7 milliárdos pályázatot nem hirdették meg, a mentésirányításra kiírtat pedig (3,5 milliárd) visszavonták. A fenti keretből egyedül az SBO-k fejlesztésére kiírt 10 milliárdos pályázat első fordulójának eredményét sikerült idén márciusban kihirdetni. Az érdeklődésre jellemző, hogy 31 kórház összesen mintegy 14,7 milliárdos programmal jelentkezett. Némi pénzátcsoportosítással összesen 12 milliárdot fordítanak majd az SBO-k fejlesztésére, várhatóan 26 kórházban. E tetemes összeg segítségével talán sikerül elérni a korábbi célokat: a lakosság – lakóhelyétől függetlenül – azonos eséllyel, azonos időn belül jusson, azonos minőségű sürgősségi ellátáshoz, s megszűnjön a betegutak esetlegessége is.

A sürgősségi ellátás alfája és omegája azonban az alapellátásnál kezdődik, ahol központi vagy úgynevezett összevont ügyeletet szerveznek, s tartanak fenn a helyi önkormányzatok jelentős anyagi támogatásával, mivel e feladatot a törvények a helyhatóságokhoz delegálják. Az adatok tanúsága szerint az alapellátási ügyeleteken dolgozó doktorok 10 százaléka nem szakorvos, s nem csak ez befolyásolja az ellátást: van olyan központi ügyelet, amelyhez több mint 190 ezer ember tartozik, míg máshol ez a szám a 7 ezret is alig haladja meg. Hasonló különbségek vannak az elérhetőséget illetően, van ahová alig 2 kilométert kell utazni sürgős esetben, míg máshol ez a távolság 45 kilométer. Száz esetből átlagosan 10-et küldenek tovább az alapellátás ügyeletesei, s szakmai szempontból ez a szám még mindig magasnak tekinthető.

Más kérdés, hogy a lakosság egy csoportja nem csak él, időként visszaél az ügyelet nyújtotta lehetőséggel. Nem egyszer olyan betegek jelennek meg, akik nappal is simán elláthatók lennének, s e  „törzsközönség" évek óta változatlan. Az sem ritka, hogy csupán receptet íratni ugrik be valaki a kies késő esti, éjszakai órán.

Az ÁSZ jelentése itt olvasható

Legolvasottabb cikkeink