Ausztria: befagyasztott kórházalapok

Az osztrák szociális partnerek - a munkáltatók és a szakszervezetek - évi 600 millió eurós megtakarítási lehetőséget látnak az egészségügyi rendszerben, főképp az orvosi honoráriumból és a gyógyszerkiadásokból.

Az osztrák Gazdasági Kamara (WK) és az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) egyeztetett, hétfőn nyilvánosságra hozott reformtervezete abból indul ki, hogy a rendszerben rejlő megtakarítási potenciált 2012-től lehet majd teljes mértékben kihasználni, ha addig megvalósítják a javasolt intézkedéseket.

Az elképzelés különösen az orvosok számára irányoz elő jelentős változtatásokat. A honoráriumok újraszabályozásán kívül a kezelési szükségletekhez igazítaná az orvosok foglalkoztatását, illetve a szabadon hagyott állások utólagos betöltését. Ha minderről nem sikerülne kollektív megállapodásra jutni az orvosi kamarával, az WK-ÖGB-munkaokmány lehetőséget lát egyéni szerződések megkötésére az orvosokkal.

A gyógyszerkiadások visszafogására a szociális partnerek olyan ösztönző és célirányosító rendszer bevezetését javasolják, amely elősegítené a gazdaságos receptfelírást. Példának okáért nem tartják kizártnak, hogy az orvos csak a szükségesnek vélt hatóanyagot jelezné, a konkrét orvosság kiadásáról maga a gyógyszerész döntene.

Ugyancsak a hatékonyság javítását hívatott előmozdítani a tartományok igazgatása alatt a kórházak és a területi betegkasszák által foglalkoztatott orvosok finanszírozásának áramvonalasítása, nevezetesen egy kézbe való összevonása. Addig, amíg ez nem jön létre, a munkaokmány kezdeményezi a tartományi kórházalapokba a betegbiztosítás részéről évente átutalt, rögzített átalányösszegek befagyasztását.

Végül az igazgatásban is látnak csökkentési kapacitást a szociális partnerek, ennek érdekében javasolják a betegbiztosítási intézetek főszövetségének átalakítását egy "karcsúsított, hatékonyan működű stratégiai holdinggá".

Úgy tudni, hogy Andrea Kdolsky osztrák néppárti egészségügyi, családügyi és ifjúsági miniszter a közeljövőben készül a kormány elé terjeszteni tárcája reformtervét. Vasárnap az ORF televíziónak nyilatkozva - részletek feltárása nélkül - leszögezte, hogy elkerülhetetlennek tartja a megtakarításokat. Kizárta azonban, hogy azokat a szolgáltatások zsugorításával érjék el. A reform középpontjában az ellátásnak kell állnia - mondta. A kiadások lefaragását a rendszer átfogó átalakításával szeretné elérni.

Nyilatkozata alapján ő is elképzelhetőnek tartja egyedi szerződések megkötését az orvosokkal, ha a szakmai képviselettel nem sikerül egyezségre jutni. Ugyancsak támogatja a kórházak és az orvosok "egy kézből" való finanszírozását, azt azonban nem árulta el, hogy az egységesítést szövetségi szinten gondolja-e.
Az orvosi kamara mindenesetre már előre "hadüzenetnek" minősítette a miniszter reformvonalát.

Az egészségügyi rendszer átalakítása az egyik legnagyobb kormányzati kihívás Ausztriában, több tárcavezető bicskája is beletört már az összetett feladatba. A szerteágazó finanszírozási érdekeltségek és bonyolult fennhatósági szabályozások miatt nem csupán a szakmai szervezetekkel, hanem a szociális partnerekkel, illetve a tartományokkal és helyi közösségekkel is egyeztetni kell.

Ausztria 8,2 milliós lakosságának 98,5 százaléka biztosított. Egészségbiztosítási járulékot 6,2 millióan - munkáltatók, munkavállalók és önálló foglalkozásúak - fizetnek a 18 százalékos társadalombiztosítási illeték keretében. A jövedelemtől függő járulékok nagyságát törvény határozza meg, azok átlagos együttes mértéke a bruttó kereset 7,5 százalékát teszi ki.

A befizetésekből évi 10,3 milliárd euró folyik be. A receptilletékekkel, szolgáltatási pótlékokkal és egyebekkel együtt összesen 12,3 milliárd euró gyűlik össze a betegellátási költségek fedezésére. Szövetségi, tartományi és területi szinten további 5,9 milliárdot fordítanak az adókosárból egészségügyi kiadásokra, 5,4 milliárd eurót pedig magánbiztosítók fizetnek ki. Mindent beleszámolva évente körülbelül 25 milliárd eurót költenek
egészségügyi kiadásokra Ausztriában, ez a hazai össztermék 10,2 százaléka.

Az országot huszonnyolc, önállóan gazdálkodó szervezet (betegkassza) hálózza be, amelyek részben tartományi alapon, részben foglalkozási ágak szerint működnek. Az egészségbiztosítási pénztárak kötnek szerződést az orvosi kamarával. Közösen szabják meg, hogy egy-egy körzetben hány orvos és milyen szakterületen nyithat rendelőt, milyen szolgáltatásokért mennyi pénz kérhető, és az ár hogyan oszlik meg a beteg és a biztosító között. A betegkasszák évek óta tartósan veszteségesek, tavaly összesített hiányuk meghaladta a 313 millió eurót.