Átvették díjaikat az egypercesnovella-pályázat helyezettjei

A gyógyszergyár és a színház együttműködésének hátterét az adta, hogy a színház névadója, Örkény István 1958 és 1963 között az Egis gyógyszerismertető osztályán dolgozott. 

A közös projektek közül a legszélesebb közönséget az Örkény István munkássága előtt tisztelgő egyperces novellapályázat vonzotta. A tavasszal a nagy nyilvánosságnak meghirdetett pályázatra a szervezők olyan műveket vártak, amelyek az Örkényre jellemző, fanyar stílusban készültek, illetve terjedelmük nem lépte túl a 110 szót. 

A felhívásra rekord számú, több mint 900 pályamunka érkezett. Az Örkény Színház művészei ezekből választották ki a három helyezett novellát, amelyek szerzői az Örkény Színházban vehették át elismeréseiket. Az ünnepségen az alkotókat Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója, valamint Tornóczky Gabriella, az Egis kommunikációs főosztályvezetője köszöntötte. A díjazott műveket az Örkény Színház művészei – Mácsai Pál, Takács Nóra Diána és Ficza István – olvasták föl. Az alkotók egy rövid beszélgetés keretében mutatkoztak be, valamint a zsűrizés szempontjait is megismerhették. 

A harmadik helyezett Szabó Benedek esztétika szakos egyetemi hallgató korábban is foglalkozott irodalommal, alkotásait publikálta is, bár versenyeken helyezést még nem ért el. Mint elmondta, korábban inkább hosszabb, érzelmesebb, patetikus jellegű műveket írt, rövid terjedelemben, humoros témában a most díjazott A professzor úr szerencséje című novella az első alkotása.

A második helyezett Friedler Magdolna orgonaművész már elismert alkotónak számít: irodalmi lapokban rendszeresen közlik műveit, illetve több irodalmi pályázat is díját is elnyerte. Ezek közül több is szigorúan megkötött terjedelmű alkotást kívánt, így számára nem volt idegen a mindössze 110 szavas pályaműre vonatkozó kitétel – a második díjat Utasokat nem szállít című novellája érdemelte ki. 

A pályázaton Elkél a segítség című írásával első helyezést elérő Kerekes Gábor ügyvédnek ez az első írása. A szerző úgy emlékezett, nagyjából negyedóra alatt körvonalazta magában a mű lényegét, és csak valamivel telt több időbe, hogy a novellát a végső formájában meg is fogalmazza. Mint mondta: a pályázat eredménye meggyőzte arról, hogy nem érdemes újabb harminc évet várnia, míg újra irodalommal foglalkozik. 

A pályaműveket elbíráló Ari-Nagy Barbara és Varga Zsófia dramaturgok rámutattak: a nagy számú pályázat is jelzi, hogy Örkény személye és életműve ma is széles körben ismert. A betegség miatt távol lévő, a bírálatban szintén részt vevő Bíró Kriszta színművész üzenetét is tolmácsolva elmondták: minden pályázót dicséret illet, hogy jelentkezett erre a stílusjátékra.

„Időt és energiát szántak valamire, ami látható hasznot nem hoz, mégsem érdemes nélküle élni” – hangsúlyozták, utalva az irodalom, illetve az alkotóművészi tevékenység lélekformáló hatására. 

A díjazott pályamunkák itt érthetők el.