Elhunyt Szatmári András professzor

63 éves korában elhunyt Szatmári András professzor, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet szakmai főigazgató-helyettese. Az Országos Gyermekszív Központ vezetője jelentős szerepet vállalt a csecsemő- és gyermekszív-transzplantáció meghonosításában és számos új katéterterápiás beavatkozás bevezetésében. Elnöke volt az Európai Gyermekkardiológusok Társaságának, munkásságáért tavaly Batthyány-Strattmann László-díjat kapott – írja a hirtv.hu portálja.

Dr. Szepesi András, a Weborvos szerkesztőbizottságának elnöke így búcsúzik a kiváló professzortól:

"Nagyszerű orvostól búcsúzunk. A gyógyítás, a szakmai munka mellett arra is volt ereje, hogy részt vegyen az Orvosok Lapja szerkesztésében. Sokat tanultunk tőle, a viharosan fejlődő szakmájának részletei mellett olyan orvosi ethoszt, bölcsességet ami csak a legnagyobb orvosok sajátja. Mindezt humorral, empátiával, mély humanizmussal együtt. Isten Veled drága Barátom. Sokunknak, sokáig hiányozni fogsz, már csak az emlékedet őrizhetjük!
Sit tibi terra levis!"

Elutazás és hazatérés címmel 2012-ben jelent meg interjú az Orvosok Lapjában. Szatmári professzor ebben többek között arról beszél, miért ment külföldre és miért jött haza. 

"1989-ben mentem el Hollandiába, amikor a múlt rendszer már az utolsókat rúgta és 1993-ban tértem haza. Amikor elmentem, a vasfüggöny mögül érkező ember kisebbrendűségi érzésével érkeztem, úgy éreztem, óriási megtiszteltetés, hogy eljuthatok Nyugat-Európába. Ma már egy fiatal orvos életpályájának szerves része, hogy megjárja a külföldet, kipróbál egy más rendszert, egy más megközelítést, és szerencsés esetben hazatér, mint egykor a céhlegények. Én a legnagyobb presztízsű holland intézménybe, az Erasmus Egyetem gyerekkórházába kerültem, ahol a szakma professzionális szinten történő elsajátítása mellett meg lehetett tanulni a villámgyors döntés és alkalmazkodás tudományát is. Egy kísérletes projektmunkára mentem ki, aztán hamarosan olyan pozícióba jutottam a kórházi hierarchiában, ahol rálátásom nyílt arra, hogyan működik egy csúcskategóriájú holland kórház belülről, financiális, logisztikai és humán erőforrás értelemben.

Hollandiában rájöttem, hogy a gyermekkardiológia rendkívül high-tech, költséges, de kicsi terület, és pont kis mérete adja azt a stratégiai előnyét, hogy akár modellként is használható. Pozitív modellként mutatható fel egy egészségügyi rendszer újraszervezésekor, ugyanakkor a szívtranszplantáció, a szívkatéteres intervenciók, a szívműtétek látványos volta miatt nem süllyed el a szürkeségben, magára vonzza a figyelmet. Hazajövetelemnek elsősorban morális okai vannak, pontosan azért jöttem haza, amit ma az Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet képvisel. Aki látta a gyerekkardiológiát a 1980-as években, a maga szétszabdaltságában, dekoncentráltságában, elmaradottságában, az minden nehézség ellenére érzi, hogy az ellátás ezen a területen európai színvonalú."