A vizsgálatok arra fókuszálnak, hogy a hasnyálmirigy inzulintermelő bétasejtjeinek egyes funkcióit májsejtek vegyék át.
Az újabb kutatások szerint nem csak inzulininjekcióval lehetséges a cukorbetegség kezelése. A vizsgálatok arra fókuszálnak, hogy a hasnyálmirigy inzulintermelő bétasejtjeinek egyes funkcióit májsejtek vegyék át, azonban ehhez „meg kell tanítani" azokat az inzulintermelésre. A májsejtek „betanításának" lehetséges módszerét a Nemzetközi Őssejtkutató Tudományos Társaság (ISSCR) Barcelonában rendezett júliusi kongresszusán Sarah Ferber, az izraeli Sheba Medical Center kutatója vázolta fel.
A konferencián elmondta, hogy a munkatársaival 2000-ben fedezték fel, hogy a Pdx-i elnevezésű génnek létfontosságú szerepe van a magzati hasnyálmirigy fejlődésében. A vizsgálat során kimutatták, hogy ha az emberi májsejtet laboratóriumi körülmények között a gént átvivő – egyébként ártalmatlan – vírussal kezelik, úgy a májsejtekben Pdx-i termelés kezdődik, és ha a májsejteket cukorbeteg egerekbe ültetik, úgy beindul az állatban az inzulin termelése.
A távlati elképzelés szerint embereken úgy alkalmaznák a módszert, hogy a diabéteszes betegtől levett májsejteket a módszerrel „átprogramozzák", majd visszaültetik. Így beindulna az inzulintermelés és szükségtelenné válna az injekciózás. Jonathan Slack, a Minnesota Egyetem kutatója, aki korábban hasonló kísérleteket végzett elmondta, hogy nem arról van szó, hogy a májsejtek bétasejtekké válnak, hanem csak a bennük lévő bétasejtekre jellemző gének aktivizálódnak.