Nem minden kórházi várólista rövidült

A kormány 2013-ban indította el a várólista-csökkentési programot – idézte fel a héten Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára összegezte: 2017-ig több mint 17 milliárd forint többletforrást biztosítottak a várólisták mérséklésére. Rétvári szerint nem csak a lista hossza csökkent, hanem a várakozási idő is. „Úgy gondoljuk, hogy ez a várólista-csökkentési program azért is sikeres, hiszen a kiszámíthatósággal, az átláthatósággal és a gyorsabb műtétre kerüléssel az állami egészségügybe vetett bizalmat is erősítette az emberekben" – idézte az államtitkárt a Hír TV.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő várólista-nyilvántartása szerint az elmúlt egy évben több ellátás esetében megfordult a kedvező trend. Kilenc olyan betegségtípus is van, amelyeknél a műtétre a most jelentkezőknek többet kell várniuk, mint azoknak, akik egy évvel ezelőtt kerültek a várólistára. Például az egyes gerincstabilizáló műtétre szorulók tényleges várakozási ideje 29-ről 37 napra emelkedett egy év alatt.

De hosszabb várakozásra számíthatnak a mandulaműtétre, illetve egyes prosztata- és nőgyógyászati operációra szorulók is - ismertette az adatokat a riport.

Az átlagos várakozási idő nem csupán a listán szereplők számától függ. Befolyásoló tényező lehet az elérhető orvosok száma és leterheltsége, a tárgyi feltételek, a műtőhasználati korlátok és a finanszírozási problémák is - hangzott el a Hír TV-ben. A teljes riport itt