Weborvos.hu
  • Pollen
    • Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

      Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

    • OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

      OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

    • OKI: már tüneteket okoz a parlagfű

      OKI: már tüneteket okoz a parlagfű

  • utazás
    • Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

      Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

    • Kockázatos az utazás az oltások nélkül

      Kockázatos az utazás az oltások nélkül

    • Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

      Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

  • napártalom
    • A napégés meggyógyul, a hatása megmarad

      A napégés meggyógyul, a hatása megmarad

    • Milyen szempontok szerint válasszunk naptejet?

      Milyen szempontok szerint válasszunk naptejet?

    • Rendszeresen kell használni a fényvédőt

      Rendszeresen kell használni a fényvédőt

Szigorúan titkos kórházi fertőzések

Lapszemle 2018.07.18 Forrás: valasz.hu Szerző:
Szigorúan titkos kórházi fertőzések

Magyarország különösen veszélyeztetett a húsok kiugró gyógyszer-szennyezettsége, a kórházi vizesblokkok elhanyagoltsága miatt.

A kórházi fertőzések hamarosan több halálos áldozatot követelhetnek Európában, mint a rák. Magyarország különösen veszélyeztetett a húsok kiugró gyógyszerszennyezettsége, a kórházi vizesblokkok elhanyagoltsága és a tények titkolása miatt. Korszakhatár lehet a kormány új rendelete? - teszi fel a kérdést a valasz.hu.

Kórház mint veszélyes üzem? Abszolút, ám itt nem fűrészek vagy fogaskerekek veszélyeztetnek, hanem láthatatlan kórokozók. Mint annak a háromgyermekes asszonynak az esetében, aki körömvágó ollóval megvágta a lábujját, majd – miután egy alföldi kiskórházban hosszú ideig nem kezelték antibiotikummal a fertőzését – mérhetetlen szenvedések közepette vérmérgezésben elhunyt. A kórháznak a jogerős ítélet szerint 9,5 millió forintot kellett fizetnie a család számára. 2016-ban több mint ezren betegedtek meg ugyanattól a kórokozótól, mint ez a beteg, és átlagosan 50 napot voltak kórházban. Ha a kormány új rendelete hatályba lép – és azt be is tartják –, akkor a fertőzések száma jelentősen csökkenhet. De ezután is lesznek végzetes esetek, és ez nemcsak a kórházak működésével függ össze, hanem az antibiotikumfogyasztási szokásokkal is.

Gyógyszerrel hizlalt baromfi

Sokan gondolhatják, hogy biztonságban vannak, mert soha nem vesznek be antibiotikumot, ismerik ugyanis egy ilyen kúra veszélyeit. Valójában fogalmunk sincs arról, milyen gyakran fogyasztunk a baktériumfertőzések kivédésére szolgáló készítményeket – jó eséllyel hetente többször, ahányszor csak húst eszünk. Magyarország Európa negyedik legnagyobb hússzennyezője: mezőgazdaságunk nemcsak a megbetegedett állatokat gyógyítja antibiotikumokkal, hanem megelőző jelleggel is adagolja a gyógyszert. Az OECD még azt is meglebegteti, hogy a gazdaságok a tiltás ellenére vélhetően az állatok növekedését is gyógyszeres úton segítik elő. Mindez azért érinti érzékenyen az emberi egészséget, mert 40 éve nem fejlesztettek ki külön antibiotikumot a mezőgazdaság számára, az állatokat ugyanazzal etetik, amit baj esetén nekünk is rendelnek az orvosok.

A „húsgyárak” gyakorlata váratlan helyen üt vissza, a kórházakban, mert az egészségügy fegyvertelen marad a fertőzések ellen. A parányi egysejtűek gyorsan alkalmazkodnak a kiirtásukra szánt gyógyszerek hatásához, és minél többet használunk belőlük – például egy kisebb betegségnél –, és minél oktalanabbul – például idő előtt abbahagyva a kúrát –, annál védtelenebbé válunk ellenük. A második világháború idején a gyógyítást forradalmasító antibiotikumokból ugyanis évről évre kevesebbet fejlesztenek. Az 1983-tól 1987-ig terjedő öt esztendőben még 18 új készítményt szabadalmaztattak az Egyesült Államokban, 1993 és 1997 között már csak tíz új baktériumölőt dobtak piacra. A 2008 utáni öt évben ez csökkent kettőre.

Miközben megjelent az új rém, a multirezisztens kórokozó – vagyis az olyan baktérium, amely ellenáll a gyógyszereknek. Az országok kiszolgáltatottságát két mutatóval mérik, egyrészt a kórházi fertőzések számával, másrészt a gyógyszernek ezen belül ellenálló kórokozók arányával. Az adatokkal óvatosan kell bánnunk, mert a kórházak szeretik elhallgatni a fertőzések tényét. Mindenesetre intő jel, hogy amíg Európa legjobb egészségügyében, a hollandban a köznyelv által húsevőnek nevezett MRSA-fertőzések kevesebb mint tíz százaléka áll ellen a gyógyszeres kezeléseknek, nálunk ez az érték 25 százalék feletti. Romániában pedig annyira rossz a betegek gyógyulási esélye, hogy a kórokozók több mint felénél nem hatnak a gyógyszerek.

Gyerekes közvélemény

A hallgatásnak oka van: a pártállami időkben a kórházi fertőzéseket imperialista átoknak tartották, amely nem érhet fel a szocialista egészségügyhöz. A közvéleményről pedig úgy gondolták, nem elég felnőtt ahhoz, hogy megértse, a kórházi baktériumok Semmelweis Ignác kora után is az egészségügy velejárói, melyek ellen küzdelmet kell folytatni. A titkolózás máig megmaradt, részint azért, mert a kórházak ebben érdekeltek, mivel a fertőzések miatt indított kártérítési perek a legkönnyebben megnyerhetők közé tartoznak. (A cikkünkben idézett nő ügyében például azzal védekezett a kórház, hogy a beteg elhízott volt, cukorbeteg, és magas vérnyomásban szenvedett, ám ezzel lényegében önmaga ellen vallott, mert így még hamarabb meg kellett volna kezdeni az antibiotikumos kezelését.)

Így jön létre az a furcsa kettősség, hogy noha az új egészségügyi kormányzat egyik legfontosabb feladatának gondolja a kórházi infekció elleni fellépést, a minisztérium maga is titkolózik, és hiába veszített az ügyben jogerősen pert, képes a Kúriáig is elmenni, hogy harcoljon a fertőzések intézményi szinten való nyilvánossága ellen. (Az adatokat csak regionálisan adják meg.)

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink