Úgy éreztem magam, mint egy kétéves, aki tehetetlen

A sürgősségi ellátásba bekerülők is gyakran kaotikus helyzettel találkoznak. „Inkább kihordom lábon az összeomlást, csak soha többet ne kerüljek zárt osztályra” – foglalta össze a Telex riportalanya. Azoknak a helyzete is kilátástalan, akiknek a családjában mentális betegséggel küzdő ember van. A pszichiátriai otthonokban sincs hely, oda 10-15 év is lehet a várakozási idő. A magyar pszichiátria helyzetéről és a társadalom mentális állapotáról szóló sorozatunkban elsőként a rendszer működését vizsgáljuk, valamint azt, hogyan hatnak az ellátás hiányosságai a társadalomra.

„Ketten hangosan kiabáltak, hogy valaki hozzon egy defibrillátort, de sajnos esélytelennek tűnt a helyzet. A pláza dolgozói közben szóltak az embereknek, hogy senki ne fényképezzen a telefonjával” – emlékezett vissza egy szemtanú arra a közelmúltbeli napra, amikor egy jól szituált, idős nő öngyilkos lett a Mammut bevásárlóközpontban. Az elmúlt 13 évben nyolcan vetettek véget életüknek a plázában, egy 36 éves férfi éppen november végén. Szintén novemberben egy 15 éves diák ugrott ki a Veres Pálné Gimnázium harmadik emeletéről, és az iskola belső aulájába zuhant.

Az említettek kiragadott példák ugyan, de tükrözik a tendenciát: egyre többen vannak egyre rosszabbul – a rendszer pedig sokszor hagyja cserben őket. Magyarországon 2020-ban az előző évhez képest 10, Budapesten 30 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma. A szeptemberi Eurostat-adatok szerint egész Európában Dél-Alföldön haltak meg a legtöbben öngyilkosság miatt. Pedig az ilyen esetek megelőzésében kulcsszerepe van a pszichiátriai ellátásnak, ugyanis az öngyilkosságok hátterében 90 százalékában kimutatható olyan zavar, ami eléri a pszichés betegség szintjét.

Magyarországon 2018-ban 143 485 embert gondoztak valamilyen pszichiátriai betegség miatt. Több mint 27 ezer embert diagnosztizáltak skizofréniával, négyezernél is többeket kezeltek alkoholfüggőséggel.

A mentális betegségek által okozott halálozás Magyarországon 3,1 százalék volt 2018-ban. Igaz, ez jobb az EU 3,7-es átlagánál. 2016-ban az unióban még így is 165 ezren haltak meg mentális és viselkedési rendellenességek miatt. 

A pszichiátriai ellátás állapota közel sem csak a betegeket érinti, ugyanis a problémák kezelése gazdasági szempontból is kifizetődő lenne, és az egész társadalom érdekét szolgálná. Szakemberekkel beszélgettünk arról, milyen állapotban van a magyar pszichiátriai ellátás, és miért kezelik még mindig mostohagyerekként a mentális jóllétet.

„A Lipót bezárása durva retorzió volt a szakmának. Különösen azért, mert úgy volt, hogy a felszabadult forrásokat majd a járóbeteg-ellátásra fogják fordítani, de ez nem történt meg. A Lipót bezárása elindított egy cunamit, ami időnként megállni látszik, de aztán újabb lökést kap” – mondja dr. Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke.

Szekeres György szerint a pszichiátriai osztályok felszámolása nem specifikusan magyar jelenség, világszerte inkább az ambuláns ellátás kerül fókuszba. Az ideális az, ha a betegek a lakóhelyük közelében is el tudnak járni kezelésekre, és be tudják szerezni a szükséges gyógyszereket.

További részletek a Telexen.