• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Elméjükkel mozgattak virtuális karokat a majmok

Címoldal

Bénulást okozó betegségek esetén az agy mozgásirányító területei gyakran sértetlenek maradnak.

Majmoknak tanították meg amerikai kutatók, hogy a monitoron megjelenő rajzolt hasonmásuk mellső végtagjait puszta agyhullámokkal irányítsák.

A kutatás célja, hogy rögzítsék a mozgást irányító agyi jeleket, és számítógépeket vagy művégtagokat működtessenek velük - tudósított a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál a Science Translational Medicine című szaklapban megjelent tanulmányról.

A billentyűzet kezelésétől az üdítős doboz kinyitásáig az élet tele van olyan feladatokkal, amelyekhez a mindkét kéz szükséges. Az elmúlt évtizedekben a tudomány jelentős eredményeket ért el azzal, hogy összekötötték az elmét a mozgást pótló eszközökkel. Mostanáig azonban ezek a rendszerek csak egyetlen végtag mozgatásával dolgoztak - írta közleményében Miguel Nicolelis neurobiológus, a kutatás vezetője, a Duke Egyetem orvosi karának tanára.

A gerincsérülések, a szélütés vagy az idegrendszeri betegségek világszerte emberek millióinál idéznek elő bénulást. Ezek a betegségek ugyan a központi idegrendszer és az izmok közötti összeköttetéseket károsítják, az agy mozgásirányító területei gyakran mégis sértetlenek maradnak.

Az új kísérletben Nicolelis és társai a rhesus majmok agyának mindkét féltekéjéből majdnem ötszáz idegsejt jelzéseit rögzítették apró elektródákkal, amelyeket az állatok agykérgének mozgással kapcsolatos területébe ültettek. Ezek a jelek közvetítették később a majmok "gondolatait", amelyek működésbe hozták a virtuális végtagokat.

A majmokat betanították arra, hogy vezérlőkarral (joystickkel) mozgassák a számítógép képernyőjén megjelenő majomfigura mindkét karját. Ezután csak az agyukat használhatták, hogy olyan feladatokat hajtsanak végre, amelyekhez rajzolt hasonmásuk jobb- és bal mellső végtagjára is szükség volt. Idővel az állatok agya egyre ügyesebben irányította a virtuális majmok végtagjait, egyre jobban végezték a kétkezes feladatokat.

Korábban a Pittsburgh-i Egyetem kutatói egy 2005-ös kísérletben arra tanítottak meg egy majmot, hogy elméjével mozgatott művégtaggal egyen. A Brown Egyetem tudósai olyan rendszert fejlesztettek ki 2012-ben, amelynek segítségével egy kezét-lábát mozdítani képtelen páciens műkezet hozott működésbe, felvett vele egy csészét és ivott belőle.