Mikor gyanakodjunk reflux betegségre és mit tehetünk a panaszok enyhítéséért?

A reflux betegség a tápcsatorna felső szakaszának összetett működési zavara, betegsége, melynek lényege, hogy a gyomorsavval elkeveredett gyomor-, vagy béltartalom a normális haladási iránnyal ellenkezően, visszafelé áramlik a nyelőcsőbe - simerteti a tudnivalókat Dr. Hegede Gábor gasztroenterológus, az Árvai-Barta MED munkatársa.

Refluxos tünetek egészséges embereknél is megjelenhetnek, például egy kiadós, zsíros, fűszeres ételeket tartalmazó étkezést követően vagy szűk, szoros ruházat viselése esetén, ill. túlsúlyos pácienseknél is gyakrabban.

Náluk azonban megfelelően működnek azok a védelmi mechanizmusok, amelyek semlegesítik a savas kémhatás okozta kellemetlen panaszokat. Ezek között kell megemlíteni a nyelőcső alsó záróizmának megfelelő működését, a nyelőcső féregszerű, perisztaltikus mozgását, valamint annak belső falát bevonó nyák szerepét. Ezeken túl a nyál is savközömbösítő hatással rendelkezik.

Abban az esetben azonban, ha ezek a védelmi mechanizmusok nem működnek megfelelően és a reflux rendszeresen, akár hetente többször is fellép, a tápcsatorna felső szakaszába jutó gyomorsav maró hatása károsíthatja a nyelőcső belső felszínét. Ezt az állapotot nevezzük refluxbetegségnek.

Milyen tünetek utalhatnak refluxra?

A legtipikusabb tünet egyértelműen a gyomorégés, ami a gyomor felső részén, a szegycsont mögött jelentkezik égő érzés vagy fájdalom formájában, ami gyakran tovább sugárzik a mellkas és a nyak irányába. A panaszok általában röviddel étkezést követően lépnek fel. Viszonylag gyakori a mellkasi fájdalom is, amit a laikusok akár a szívinfarktussal is összetéveszthetnek.

A betegség emésztőrendszert érintő tünetei között kell még megemlíteni a savas ízű felböfögést, a hányingert, a csuklást, az émelygést vagy a savanyú íz érzését a szájban. Egyes betegeknél a visszaáramló gyomortartalomban epe is megjelenik, ami keserű szájízzel is járhat. A vezető tünetnek számító gyomorégés és mellkasi fájdalom, nyomásérzés nem mindenkinél jelentkezik. Ez megnehezíti a felismerést, és sokan emiatt nem is gyanakodnak a reflux jelenlétére.

Ebben az esetben merül fel az úgynevezett csendes vagy néma reflux esete, amikor az elsődleges tünetnek számító gyomorégés és mellkasi fájdalom nem jelentkezik. Ilyenkor más jellegű panaszok utalhatnak a betegség kialakulására. Ezek között kell megemlíteni a fogak fokozott és gyors romlását, a nyelési nehézséget, a torokban lévő gombócérzést, a krónikus száraz köhögést, a rekedtséget, a fulladást, a horkolást, az alvászavart vagy a nappali álmosságot.

Mit tehetünk a fenti tünetek észlelésekor?

Ha a fenti tüneteket érzékeljük, mindenképpen javasolt egy szakorvos mielőbbi felkeresése, aki a beteg kikérdezését és a szükséges vizsgálatok elvégzését követően fel tudja állítani a diagnózist és meghatározni a pontos kezelést. A szakemberhez fordulást azért sem érdemes halogatni, mert a reflux akár olyan súlyos szövődményekhez is vezethet, mint például a nyelőcső szűkülete vagy akár rosszindulatú daganat megjelenése.

Addig is, amíg eljutunk a szakrendelésre, mi magunk is többféle módon védekezhetünk a panaszok súlyosbodása vagy a szövődmények kialakulása ellen.

Ehhez az alábbi – életmód-változtatáson alapuló – tanácsokat érdemes betartani:

1.      Kezdjük el annak megfigyelését, hogy milyen ételek és italok fogyasztását követően lépnek fel a panaszaink, azokat felismerve pedig iktassuk ki őket az étrendünkből!

2.      Kerüljük az egyszerre nagy mennyiséget bevivő étkezést, helyette inkább étkezzünk naponta többször, kisebb adagokat fogyasztva!

3.      Kerüljük a zsíros, túl fűszeres, nehéz ételek fogyasztását, helyette részesítsük előnyben a könnyen emészthető ételeket, ilyenek többek között a joghurtok, főzelékek, a rostban és keményítőben gazdag készítmények!

4.      Ha túlsúlyosak vagyunk, a tünetek csökkentése érdekében próbáljunk meg fogyni, és olyan étrendet válasszunk, ami a mérséklet ütemű fogyást segíti elő.

5.      Iktassuk ki az étrendünkből azokat az ételeket, amelyek a nyelőcső és a gyomor közötti izomra lazító hatással vannak! Ilyenek például a csokoládé, a koffein, az alkohol vagy a zsíros ételek.

6.      Iktassuk ki az étrendünkből azokat az ételeket, amelyek a már sérült nyelőcsövet tovább irritálják! Ezek között kell megemlíteni a citrusféléket, a paradicsomot és minden, savban gazdag ételt és italt, de az olyan fűszereket is, mint például a chili vagy a bors.

7.      Szokjunk le a dohányzásról és az alkoholfogyasztásról, mivel ezek hatására a csökkenhet a záróizom működésének hatékonysága és a nyáltermelés, de a tápcsatorna nyálkahártyájára is irritálóan hatnak!

8.      Étkezést követően fogyasszunk mentolmentes rágógumit, mivel az így fokozódó nyáltermelés emésztést segítő és savsemlegesítő hatással is bír.

9.      Étkezést követően igyunk meg egy pohár vizet, ami segít visszajuttatni a gyomorba az esetlegesen a nyelőcsőbe jutott, savas gyomortartalmat!

10.  Kerüljük az étkezés utáni 2-3 órában a fekvést, az intenzív mozgást, valamint az olyan tevékenységeket, amik a hasűri nyomás növekedésével járhatnak (pl. súlyemelés).

11.  Fekvéskor törekedjünk a felsőtest az ágytól 15-20 centiméternyire megemelni, ezzel is mérsékelhetjük a gyomortartalom nyelőcsőbe való visszajutásának lehetőségét.

12.  Lehetőség szerint kerüljük el a szoros, kényelmetlen ruhák viselését, amelyek a szorító hatásuk révén a gyomortartalmat a nyelőcső felé préselik.

13.  Lehetőségeinkhez mérten próbáljuk elkerülni a stresszes élethelyzeteket, amelyek szintén növelhetik a refluxos panaszok gyakoriságát, súlyosságát.