Az inzulinrezisztencia és az aortabillentyű-szűkület

Egy több mint 10 ezer férfi 10 évnél is hosszabb követésével végzett vizsgálat szerint szoros asszociáció mutatható ki a rizikó növekedésében.

Az Annals of Medicine folyóiratban 2024. november 26-án jelent meg a University of Eastern Finland kutatóinak cikke, amelyben egy 45 év feletti férfiak körében végzett nagy elemszámú populációs vizsgálat eredményeit közölték, és amelyek szerint az inzulinrezisztencia fontos rizikófaktora lehet a világ leggyakoribb szívbillentyű-betegségének, az aortabillentyű-szűkületnek (AS; aorta stenosis). Ez a vizsgálat elsőként világít rá a betegségnek erre a korábban nem ismert kockázati tényezőjére. A kutatók reményei szerint az AS és az inzulinrezisztencia közötti kapcsolat kimutatásával új utak nyílhatnak a betegség megelőzése előtt, írja a MedicalOnline.

Az AS az aortabillentyű szűkülését okozza, ami korlátozza a vér szívből való kiáramlását. Idővel a billentyű megvastagszik és merevebbé válik, így a szívnek keményebb munkát kell végeznie ahhoz, hogy hatékonyan pumpálja a vért, és ha nem kezelik, ez fokozatosan olyan szívkárosodást okozhat, amely életveszélyes szövődményekhez, például szívelégtelenséghez vezethet. A betegséggel élőknél évekig is eltarthat, amíg a jellemző tünetek kialakulnak, ilyenek a mellkasi fájdalom, a fáradtság, a légszomj és a szívdobogás. Egyeseknél soha nem is jelentkeznek a tünetek, de ettől még fennállhat a szívelégtelenség és a halál kockázata. Az AS korábban azonosított kockázati tényezői közé tartozik az életkor, a férfi nem, a magas vérnyomás, a dohányzás és a cukorbetegség.

Az inzulinrezisztencia, amely gyakran már évekkel a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása előtt kialakul, akkor jelentkezik, amikor a sejtek nem reagálnak hatékonyan az inzulinra, a vércukorszint szabályozásáért felelős hormonra. Válaszul a szervezet több inzulint termel a normál glükózszint fenntartása érdekében, ami megemelkedett vérinzulinszinthez (hiperinzulinémia) vezet.

A most közölt tanulmányban a kutatók több mint 10 ezer, eredetileg AS-mentes 45 és 73 év közötti finn férfi adatait elemezték, akik a Metabolic Syndrome in Men (METSIM) vizsgálatban vettek részt. A vizsgálat kezdetén a kutatók számos biomarkert mértek, köztük a hiperinzulinémiával és/vagy inzulinrezisztenciával kapcsolatos mutatókat. Az átlagosan 10,8 éves követési időszak után 116 férfinál (1,1%) diagnosztizáltak AS-t. A kutatócsoport több olyan, az inzulinrezisztenciával kapcsolatos biomarkert azonosított, például az éhomi inzulint, a 30 és 120 perces inzulint, a proinzulint és a szérum C-peptidet, amelyek mindegyike összefüggésbe hozható volt a fokozott AS-kockázattal. Ezek a biomarkerek még akkor is jelentős előrejelzői maradtak az AS-nek, ha más ismert kockázati tényezőket, például a testtömegindexet (BMI) és a magas vérnyomást korrigálták, illetve, ha kizárták a cukorbetegségben vagy aortabillentyű-rendellenességben szenvedő résztvevőket.

További részletek a MedicalOnline-on.