Hamarosan jön az áttörés, 180 évig is jól élhet az ember

Kérdés, hogy azt a rengeteg szabadságot, amit a technológiától kapunk, az emberiség a környezet megmentésére használja fel vagy sem.

Ahhoz nem fér kétség, hogy mesterséges intelligencia manapság az egyik legfelkapottabb téma a világon. Bár sokan azt hiszik, az embereket legjobban az érdekli, elveszi-e a munkájukat az AI, valójában a fő érdeklődés nem a munkahelyekre, hanem a pénzre irányul — ecsetelte kérdésünkre Rab Árpád, jövőkutató, aki a világ fejlődésének lehetséges irányát technológiai, gazdasági és biológiai szempontok alapján is vizsgálja, az idő pedig már sok mondását igazolta. Nagy kérdés szerinte, hogy azt a rengeteg szabadságot, amit a technológiától kapunk, az emberiség a környezet megmentésére használja fel, vagy eltékozolja. Miközben az internet és az okostelefonok óta megjelent legnagyobb technológiai újítás csendben, fű alatt formálja át az oktatást, az egészségügyet, a munkaerőpiacot – ne adj' Isten magát a kapitalizmust, addig több generáció is felnő. De vajon mennyi marad meg bennünk abból, ami a korábban ismert embert emberré teszi? Ebben a cikkben többek között ezekre a kérdésekre is kerestük a választ. A Pénzcentrum nagyinterjúja a jövőkutatóval.  

Legutóbb két éve adott nekünk interjút. Az egyik legerőteljesebb mondása akkor az volt, hogy 50 év múlva megszülethetnek azok az emberek, akiknek már nem kell meghalniuk. Ez alapján most 48 évnél tartunk? Hiszen a világ közben gyorsul.

Nagyon jó kérdés, és abszolút jó irányba haladunk. Az is lehet, hogy akkor még óvatos voltam az 50 évvel, és valójában lehet, hogy már 40 év múlva ott leszünk, de maradjunk az 50-nél — szeretnék ragaszkodni a saját jóslataimhoz. Itt fontos látni, hogy az emberi élet ritmusa teljesen más, mint a technológiai fejlődésé. Mondok egy példát: most már léteznek olyan mesterséges intelligencia-alapú előrejelző rendszerek, amelyek hét évvel előre meg tudják jósolni a Parkinson-kór kialakulását. Csakhogy biztosan tudni, hogy tényleg működik-e, ahhoz most hét évet kellene várnunk. Nyilván nem fogunk hét évig ülni, hanem már most dolgozunk rajta.

De ugyanez igaz arra is, hogy egyre komolyabb kutatások zajlanak az időskor élhetőbbé tételére, és arra, hogy a most születő emberek akár 110-120 évig is élhessenek jó állapotban. Ez egy abszolút reális forgatókönyv, bár persze az elején nem az egész emberiségre fog ez vonatkozni. De én továbbra is tartom ezt a víziót, és ami talán még fontosabb, hogy ne csak a jövő nemzedékei, hanem a most élők számára is elérhetővé váljon egy minőségibb, aktív, méltóságteljes időskor.

És ez a lényeg: nem az a cél, hogy csak hosszabb legyen az élet, hanem hogy az élettartam hosszabbodása minél jobb, minél teljesebb, minél élvezetesebb legyen. Ne csak meghosszabbítsuk azt a vegetatív időszakot, amikor már nem igazán tud aktívan részt venni az ember az életben. Ezen a téren rengeteg izgalmas fejlesztés és eredmény várható a következő évtizedekben.

Őszintén szólva nem az a cél, hogy valaki végtelen ideig éljen, hanem hogy minél tovább éljen jó karban és boldogan.

Nem véletlen, hogy a vámpíros filmekben is 20 évesen változnak vámpírrá — mert akkor a legjobb formájukban vannak, és azt a pillanatot akarják meghosszabbítani.

A lényeg, hogy egy 180 évig élő embernek ne csak 50-60-70 éves korától romoljon az állapota, hanem végig minőségben éljen. Szóval mielőtt ez az 50 év lejár - vagy hát... most már 48 -, a következő igazán nagy lépés az lesz, amikor egyre több idős ember élhet majd valóban jó állapotban, tartalmasan és élhetően.

Öt-tíz év múlva nem azt fogjuk mondani, hogy az AI átvette a munka 80 százalékát, hanem azt, hogy átalakult minden. Az AI már szervesen beépült az operációs rendszerekbe, hétköznapi eszközökbe, és nevetségesnek tűnik majd, hogy valaha kézzel írtunk e-maileket. Mint ahogy ma is mosolygunk a floppylemezes mentésikonon.

...

Ez a folyamat nem olyan gyors, mint ahogy sokan gondolják, itt 5–10 éves távlatokról beszélünk. A kulcs az alkalmazkodás: aki kíváncsi, tanulni akar, gondolkodik, annak mindig lesz helye ebben az új rendszerben. Nem azért élünk tovább, hogy ugyanazt a munkát végezzük 60 éven át. A piac új egyensúlyokat teremt, és ha valami olcsóvá válik, máshol új érték keletkezik. A probléma az, ha emberek tömege nem tud rugalmasan váltani – mert nincs megfelelő képzés, vagy földrajzi, társadalmi akadályok miatt nem tudnak mozdulni.

A teljes interjú a Pénzcentrumon olvasható.