A betegséglefolyás módosításának lehetősége Parkinson-kórban

Lassítható-e a progresszió üteme: áttörést hozott a csaknem 1200 betegre kiterjedő ADAGIO vizsgálat.

„A betegséglefolyás módosítása - azaz a betegség progressziójának lassítása - ma a Parkinson-kór terápiájának egyik legnagyobb kihívása – nyilatkozta lapunknak Dr. Takáts Annamária, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának főorvosa a Parkinson Világnap alkalmából. – Ezen a téren nagy áttörést hozott a razagilinnel végzett, közel 1200 betegre kiterjedő ADAGIO vizsgálat, amelynek egyik magyarországi centruma klinikánk volt.

A vizsgálatot úgy építették fel, hogy az eredmények alapján elkülöníthető legyen a razagilin monoterápia tüneti hatása a betegség lefolyását módosító hatásától, ezért az ún. késleltetett terápiás elrendezést alkalmazták. A vizsgálatba bevont betegek egyik csoportja (korai terápiás csoport) kezdettől fogva razagilint kapott és 18 hónapon át szedte a gyógyszert, míg a másik csoport (késleltetett terápiás csoport) 9 hónapig placebót kapott, és csak ezután részesült további 9 hónapig razagilin-kezelésben.

Az ADAGIO vizsgálat tanúsága szerint azoknál a betegeknél, akik a vizsgálat kezdetétől kapták a razagilint napi 1 mg dózisban, szignifikánsan jobb eredményeket hozott a terápia, mint azoknál, akik csak a vizsgálat 9. hónapjától részesültek razagilin-kezelésben. Ez az eredmény alátámasztja azt a feltételezést, hogy a razagilin képes befolyásolni a betegség lefolyását.

A vizsgálatba a Parkinson-kór igen korai fázisában lévő betegeket választottak be, hiszen egy potenciálisan neuroprotektív hatású készítmény esetében fontos, hogy a betegek a lehető legkorábban megkapják azt a terápiát, amely nem csak a tüneteiket képes enyhíteni, hanem a betegségük progresszióját is lassítja. Ma már közismert, hogy Parkinson-kórban a mozgászavar megjelenését megelőzik bizonyos nem motoros tünetek, pl. a szaglászavar, az alvászavarok, a hangulati élet változásai, a színes látás zavara, a székrekedésre való hajlam erősödése.

Bár a Parkinson-kór diagnózisa ma is a kardinális motoros tüneteken alapul, fontos, hogy kellő figyelmet kapjanak a Parkinson-kórra utaló nem motoros tünetek és a mozgásban bekövetkező apróbb változások is. A Parkinson-kór diagnózisának felállítását ajánlatos mozgászavarokban jártas neurológusra bízni, hogy a beteg minél előbb megkaphassa az állapotának és életvitelének megfelelő, személyre szabott terápiát.

A betegségmódosító hatás lehetőségét más anti-Parkinson készítmény esetében is kutatják, az ADAGIO vizsgálatban alkalmazotthoz hasonló klinikai vizsgálati elrendezésben. A betegséglefolyás módosításának igénye természetesen nem csak a Parkinson-kór kezelésében merül fel, hanem más degeneratív neurológiai kórképekben, így pl. Alzheimer-kórban is – ezen a téren is folynak kutatások."