A kardio- és nefroprotektív D-vitamin | Weborvos

A kezelésre szoruló vesebetegek mindössze negyede részesül orvosi ellátásban.

Több száz éve ismerjük a D-vitamint, de nem telik el úgy év, hogy ne kerülne felszínre újabb ismeret a ma már hormonként számon tartott vegyület központi regulációs szerepéről. A siófoki Hotel Azúrban tartott szeptember elején megrendezett Teva-nap szakmai programja is a D-vitamin extraszkeletális hatásaival foglalkozott, különös figyelmet szentelve a kardioprotektív és nefroprotektív hatásoknak.

A transzdiszciplinális fórumot az orvosi szakma legkiválóbb képviselői elnökölték. Üléselnöknek Túri Sándor professzort, a Magyar Nefrológiai Társaság jelenlegi elnökét, társelnököknek az SE I.sz Belgyógyászati Klinikájáról Horváth Csaba professzort és Lakatos Péter professzort sikerült megnyerni. A nyitóelőadást dr. Kiss István, a MOTESZ elnöke tartotta, vázolva a kardiológiai megbetegedések hazai epidemiológiai adatait, majd előadásának második részében bizonyította a D-vitamin protektív hatását.

Interdiszciplináris vita

Már a nyitóelőadást követően valódi interdiszciplinális diskurzus alakult ki a termet teljesen megtöltő házi- és szakorvosok aktív részvételével, és az előadások utáni élénk eszmecsere a nap további részében is jellemző maradt a konferenciára. Fiatal „Teva Díj"-nyertes kutatók ismertették eredményeiket a D-vitamin-hiány és a vaszkuláris betegségek kapcsolatáról, a dohányzók csökkent csont-ásványianyag tartalmáról (melyet a D-vitamin előnyösen befolyásol), valamint a D-hormon szerepéről az anyagcsere-zavarok patomechanizmusában. A fiatal előadók egyike cáfolhatatlan érvekkel támasztotta alá a D-vitamin szerepét a kolorektális tumorgenezis gátlásában.

A nyár folyamán a hallgatóság sokat olvashatott a D-vitamin és a bőr kapcsolatáról, és a gyermekek D-vitamin-ellátottságának jelentősége is régóta ismert, de dr. Szegedi Andrea és dr. Hosszú Éva az általános ismereteket messze túlhaladó összefüggésekre hívták fel a figyelmet. A kongresszus résztvevői már nem is csodálkoztak a hormon felső légúti betegségekre gyakorolt jótékony hatásán. A szünet után prof. dr. Nagy Judit, a Magyar Nefrológiai Társaság előző elnöke nagyívű előadásában minden részletre kiterjedően és szinte kizárólag idei közlemények legfrissebb adatait felhasználva ismét lendületbe hozta az estére már fáradó közönség vitakedvét. Végül az endokrin és parakrin D-vitamin rendszerek áttekintése következett a gyakorló klinikus szemével.

Nefrológiai vonatkozások

Nagy Judit professzor asszony lapunk kérdésére elmondta, hogy becsült adatok szerint a lakosság 12-13 százaléka szenvedhet krónikus vesebetegségben, és ezen betegek jelentős része nincs tisztában állapotával, ezért a korai gondozás, a kísérőbetegségek karbantartása rendszerint elmarad. A betegség súlyosságának előrehaladásával változik a D-vitamin terápia stratégiája is. Kezdetben a natív, a későbbiek folyamán egymás mellett a natív és az aktivált, majd egyre inkább az aktivált D-vitaminé a vezető szerep. A professzor asszony hangsúlyozta a laborkontroll jelentőségét, mely döntő szerepet játszik a helyes stratégia megválasztásában.

Túri professzor Nagy Judit professzor asszony nyilatkozatával egybecsengően megerősítette szaklapunknak, hogy Magyarországon a nem dialízisre szoruló vesebetegek számát 7-800 ezerre becsüljük, és a kezelésre szorulók mindössze negyede részesül orvosi ellátásban. A veseelégtelenség komplex betegség. Ahogyan a mérgező anyagok kiválasztása, így a foszfor kiválasztása is csökken, ennek következtében megszaporodik a vérben a foszforérték, és ez a mellékpajzsmirigy túlműködését váltja ki. A mellékpajzsmirigy túlműködése a csontból kioldja a kalciumot, mely lerakódik a lágyrészekben, főleg az erek falában, és ez súlyosan károsítja többek között a vesét, a koszorús ereket, az agyi ereket és más belső szerveket. Ezen bajok kivédésére az első lépés a D-vitamin adása.

A D-vitamin képzése a vesében fejeződik be. Aktív formájának kialakulásához a szervezetben két helyen is hidroxilálódik az elővitamin, először a májban, melynek rezerv-kapacitása olyan fokú, hogy még a súlyos májbetegeknél is végbemegy a folyamat. A huszonötös pozícióban történő hidroxiláció után következik az egyes pozícióban lévő hidroxiláció, melyre a vesebetegek szervezete sokszor már nem képes. Ezért van óriási jelentősége az aktivált készítménynek, így helyettesítve a károsodott vese funkcióját. Amennyiben idejében adunk aktivált D-vitamint, meg lehet előzni a meszesedés előrehaladását.

A vese elégtelenséget könnyen meg tudjuk állapítani – nem kell más hozzá csak egy vérvétel és a beteg bizonyos testméreteinek az ismerete, mely adatokból ki lehet számítani a GFR-t (glomerulus filtrációs ráta), mely érték 80 fölött normális. A dialízisre szoruló betegek értéke 15 alatti. A kettő érték közötti GFR (15-80) rengeteg betegre jellemző, ám őket sokszor nem fedezzük fel. A megfelelő terápia záloga a minél korábbi diagnózis, melynek nélkülözhetetlen részei a D-vitamin ellátás különböző formái.

Nem csak csontritkulásra

A holisztikus szemléletet képviselő Horváth Csaba professzor hangsúlyozta, hogy a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság évek óta hirdeti a D-hormon számos szervre és szervrendszerre kiterjedő, meghatározó szerepét. Ha nincs elegendő D-vitamin a szervezetben, akkor sorban felbukkannak a szervek különböző betegségei (daganatos betegségek, a kardiovaszkuláris rendszer betegségei, ennek részeként vesebetegségek, stb.)

A szervezet a D-vitamint táplálékból és napfényből nyeri, de a különböző betegségek – például a vesebetegségek – esetén a szervezetben történő átalakító funkció károsodik, és ilyenkor a hiányzó átalakító képességek pótlására olyan gyógyszereket kell alkalmazni, melyekkel a kiesett funkciót pótolni lehet. „Ez a tudományos felismerés nem újszerű. A MOOT régóta invitálja egy asztalhoz az érintett szakmák képviselőit, így ennek a konferenciának létrejötte különös öröm számunkra. Ezért is vállaltam a moderátori szerepet és segítettem a tudományos program kialakítását" – adta tudtunkra Horváth professzor.
Lakatos Péter professzor a D-vitamin jelentőségének fokozódását nem csak azzal magyarázza, hogy egyre több szakterületet (anyagcsere-, és csontbetegségek, kardiovaszkuláris betegségek, nefrológiai betegségek, daganatos betegségek, bőrgyógyászati megbetegedések) ismerünk fel, ahol a D-hormon szerepe meghatározó, hanem sajnos egyre pontosabb adataink vannak arról is, hogy milyen gyakori a D-vitamin hiányos állapot. Ezt a civilizációs ártalmakkal magyarázzuk: az egészségtelen táplálkozás és főleg a szabadban végzett mozgásban szegény életmód okolhatóak.

Az előbb említett, egyre nagyobb erőkkel kutatott területek közül is kiemelkedik a nefrológia és a kardiovaszkuláris megbetegedések területe. Ezek a szervi problémák pontosan azt az idős korosztályt érintik, melyben amúgy is 60 százalék feletti a D-vitamin hiányos állapot előfordulása. A nefrológiai betegeknél – még ha rendelkezésre is állna a D-vitamin – még egy ismert probléma fennáll: a betegség következtében a szervezet nem tudja aktiválni a hormont.

Új kutatási eredmények

A szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában az utóbbi hónapokban derült ki, hogy a D-vitamin rendkívül pozitív hatással bír az érrendszerre, valamint segíti a szív munkáját is. Két hónappal ezelőtt egy 18 ezer férfi részvételével és tíz éves utókövetéssel lebonyolított vizsgálat kapcsán az is kiderült, hogy a D-vitamin hiányosok körében a szívinfarktus kockázata két és félszerese a nem D-vitamin hiányosok kockázatához képest. A nem D-vitamin hiányos gyerekek és felnőttek körében 80 százalékkal csökken az 1-es típusú diabétesz kialakulásának kockázata. A 2-es típusú cukorbetegség tekintetében is kiderült, hogy jelentősen romlik a szénhidrát-anyagcsere, ha nem áll a szervezet rendelkezésére megfelelő mennyiségű D-vitamin. Ha a hiányt pótoljuk, érezhetően csökkenthető az inzulin vagy egyéb antidiabetikum terápiás dózisa. Az időskori demencia ugyancsak lassul, ha megfelelő a D-vitamin ellátottság.

A D-vitamin hozzávetőleg 500 millió éve van jelen a földön. Már a tengeri planktonokban, tehát amikor még nem létezett csontos hal, találtak e hormonból. Így derült fény arra, hogy a D-vitamin csontrendszer regulálásában betöltött döntő szerepe mellett elsődleges szerepet játszik a sejtek szaporodásának gátlásában, ugyanakkor elősegíti azok specializálódását. Ez a két hatás együttesen már a daganatellenes hatást magyarázza. Ezt mutatja az a kutatási adat is, mely szerint D-vitamin hiányban 30-35 százalékkal gyakoribb a vastagbél-, emlő-, és prosztatarák. Minél idősebb a beteg, annál jobban romlik a veséjében az aktiváló hatás, ezért egyre inkább előtérbe kerül, hogy ilyen esetekben aktivált D-vitamin az ajánlott.

A kutatás támogatása

Magyarországon az állam jelenleg csak korlátozottan képes támogatni a tudományos kutatásokat, ezért felértékelődnek az egyéb területekről beáramló források. A konferencia prominens szakmai képviselői egyöntetűen nagyra értékelik, ha egy gyógyszercég a megtermelt profitjának egy részét a szakma fejlesztésére fordítja.

Ezt a tevékenységét a Teva is kiemelkedően fontosnak tartja – több mint egy évtizede támogatja a magyar kutatásfejlesztést. Ahogyan a konferencián is bebizonyosodott, több tehetséges fiatal kutató kaphat értékes segítséget a pályakezdéshez, tekintet nélkül arra, hogy az elméleti kutatások közvetlenül nem hoznak anyagi hasznot.

A Teva Magyaroszág Zrt. által kiírt kutatási díj összegét maga a gyógyszercég határozza meg, de a témaköröket és a beérkezett pályázatok elbírálását a cég teljes egészében független szakmai grémiumra bízza – ez minden érintett számára tovább fokozza a díj értékét. Általánosan jellemző, hogy a hazai kutatókat – ha nincsenek híján a kutatási eszközöknek – nem kell külön bíztatni, ám sajnos gyakran előfordul, hogy értékes tevékenységüknek pont az eszközök hiánya vet gátat.

Horváth Csaba professzor lapunknak elmondta, hogy például Angliában csak a kutatások egy része kötődik az egyetemekhez, jelentős hányaduk közkórházakból vagy akár járóbeteg-szakrendelésekből kerül ki, mert a szakemberek ezeken az ellátási szinteken is megkapják a szükséges pszichés és anyagi támogatást. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a Teva kutatási támogatási rendszere valóban szektorsemleges: akár a periférián működő intézetek is sikerrel pályázhatnak.