A magyar gasztroenterológia Európában | Weborvos

Kiemelt téma volt a genetika a Magyar Gasztroenterológiai Társaság ma záruló éves nagygyűlésén.

A tudományos előadások mellett olyan összefoglaló jellegű előadások is helyet kaptak, mint az elmúlt 15 év magyar tudományos eredményei az európai gasztroenterológiában.

A magyar kutatók kiemelkedő teljesítményt nyújtottak ezen a területen is. A savtúltermeléssel járó kórképek gyógyításának, illetve a kiújulás megelőzésének tekintetében csak az AstraZeneca gyógyszergyár szervezésében 20 klinikai vizsgálatban vettek részt, nem egyszer a nemzetközi vizsgálat fő vizsgálójaként. Ezen vizsgálatok 165 vizsgálóhelyen, 382 magyar szakorvos részvételével, több mint 1566 beteg bevonásával történtek. A tudományos munkákban olyan fontos kérdésre keresték kutatóink a választ – más neves kollégáik segítségével – mint a gyomor- és nyombélfekély hatékony gyógyítása, illetve a kiújulás megakadályozása. Részt vettek annak a hipotézisnek a bizonyításában, miszerint egy protonpumpa gátló és két antibiotikum adásával a nyombélfekély kiújulásáért felelős baktérium – a Helicobacter pylori – kiirtható és a nyombélfekély meggyógyítható. Szintén sok klinikai eredmény született Magyarországon a reflux betegség korszerű kezelésével kapcsolatban, legyen az súlyos, szövődményes vagy pusztán kellemetlen tünetekkel járó, de szövettani elváltozást nem mutató reflux betegség.

A klinikai kutatások nagy részét a reflux betegséggel kapcsolatos vizsgálatok tették ki. Ennek oka, hogy míg a fekélybetegség a lakosság 2-3 százalékát érinti, addig a reflux betegség a nyugat-európai országok adatai alapján a felnőtt populáció 20-30 százalékában fordul elő, így sokkal nagyobb orvosi és gazdasági jelentőséggel bír. Egy, az elmúlt hetekben, Chicagóban megtartott nemzetközi emésztőszervi konferencián közzétett tanulmány alapján a reflux betegség nemcsak a betegek nappalait keseríti meg, hanem az éjszakáit is. A vizsgált betegek 55 százalékának voltak alvási problémái a kezeletlen vagy rosszul kezelt reflux betegség miatt.  A kialvatlanság ezután a munkahelyi teljesítmény romlásához vezetett.

De a reflux betegség nem csak alvászavarral járhat együtt. Újabb kutatások kimutatták, hogy a betegek egy részénél a savas gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszaáramlása az infarktushoz hasonló tüneteket okozhat. A problémát az adja, hogy az ilyenkor adott koszorúér tágító gyógyszerek tovább rontják a refluxos tüneteket, melyek a mellkasi fájdalom fokozódásához vezet. Hasonló jelenséget írtak le az asztmás betegek egy részénél is. Azon betegeknél, akiknél ismertek voltak a reflux tünetek, és asztmájuk éjszakai nehézlégzéssel járt, a hatékony savcsökkentő terápia (protonpumpa gátló) hatására szignifikánsan javultak a légzési paraméterek.

A téma iránti szakmai érdeklődést példázza az is, hogy az idén a kongresszuson mutatták be annak a könyvsorozatnak a második kötetét, melyet a Magyar Gasztroenterológiai Társaság az AstraZeneca gyógyszergyárral karöltve ad ki, és témája a reflux betegség. Az első kötet a szövődményes reflux betegséget tárgyalta, míg ez, a most megjelenő könyv az ún. nem eroziv reflux (nyálkahártya károsodással nem járó) betegség témáját járja körül . A szerkesztők ezúttal is Dr. Simon László, Dr. Lonovics János, Dr. Tulassay Zsolt, Dr. Wittman Tibor.