A romák egészségi esélyegyenlőtlensége | Weborvos

A magyarországi romák átlagos élettartama a teljes népességhez képest 10 évvel kevesebb.

Annak valószínűsége, hogy ma Magyarországon egy férfi túléli a 65. életévet, az esély 59 százalék! (Ez Ausztriában 80, Csehországban 72 százalék) A nőknél ez a valószínűség 81 százalék. (Ausztriában ez 90!) Többszörös a halmozódás a mozgásszervi, pszichiátriai, emésztőszervi betegségekben és ezen betegségek kései felismerése is oka az egyenlőtlenségnek.
A magyarországi teljes populációban, a 60 évesnél idősebbek között a romák csak 4 százalékkal reprezentálódnak, míg a többség 21,1 százalék.

2005 . februárjában, Szófiában hirdették meg a „Roma integráció évtizede" programot. Ebben Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Macedónia, Románia, Szerbia és Montenegro és Szlovákia vesz részt.

A résztvevők konszenzusa alapján négy fő területen kell prioritást biztosítani, így az oktatás, a foglalkoztatás, az egészség és a lakásépítés probléma halmazaira kell koncentrálni az erőket.
Az Országos Alapellátási Intézet jelentős feladata a kiemelt népbetegségek elleni küzdelem alapellátási szintű algoritmusai feltárása, analízise, értékelése, valamint olyan egészségügyi alapellátási preventív programok-modellek megtervezése, mely a lakosság egészsége megőrzését, javítását, életminősége javulását befolyásolja. Ebbe beletartozik az egészségi esélyegyenlőtlenség elleni küzdelem is a kisebbségek, hátrányos helyzetűek egészségfejlesztése javításával. Az Intézet ezen prioritás mentén a Roma egészségügyi mediátor képző programot indította el:

Mi a roma egészségügyi mediátor képzésünk direkt célja?

Célunk a képző programunk segítségével a hátrányos helyzetű populációban, így a romák között,
- az integratív - preventív komplex magatartásforma és életmód alakítása,
- a tudatos egészségfejlesztés,
- a tudásalapú társadalomba való hatékonyabb beilleszkedés (versenyképesség!),
- a helyes egészségismeretek és teendők elsajátítása rendszerjellegű ismeretszerzéssel,
- az egészségügyi és szociális rendszerben való eligazodás.
Mi a roma egészségügyi mediátor képzésünk indirekt célja?
Helyzetbe kell hozni a programban részvevő romákat! Tehát:
- a tudásalapú társadalomba való felzárkózás segítése,
- a munkaerő piaci érvényesülés javítása,
- a szocializációs folyamatok moderálása, felgyorsítása,
- a marginalizálódás megszüntetése,
- az egészségi esélyegyenlőség megalapozása.

2004. tavaszán már beszámolhattunk Brüsszelben, az induló és azóta folyamatosan működő programunk előzményeiről, annak struktúrájáról és tartalmáról – most, 2005. tavaszán a múlt évi, magyarországi, négy képző program alapján már a tapasztalatokról számolunk be.

2004-ben négy „rövidített" képző programot hajtottunk végre Magyarországon, melyen 60 roma vett részt (18 és 50 év közöttiek).

A képző programok társadalmi fogadtatása igen jelentős volt! Az alapellátó orvosi szakma és a helyi, valamint országos média példaértékűnek tartotta. A helyi önkormányzatok is konkrét segítséget nyújtottak.

A romák érdeklődése a vártnál is nagyobb volt! Jóval többen szerettek volna részt venni ebben, mint amennyit a programunk anyagi és személyi befogadóképesség kerete megengedett.
A képző programunk jól adaptálható oktatói és hallgatói részletes jegyzettel rendelkezik!

A helyszínek kiválasztásában mindenek előtt azok a települések kerültek előtérbe, ahol a roma kisebbség részaránya az átlagnál magasabb, a helyi integrációs igények erősebbek, valamint ott, ahol az egészségügyi és szociális ellátás össztársadalmi szempontból kevésbé alkalmazkodott a roma lakosság helyzetéhez, elvárásaihoz. A képzésben való részvétel minimális előfeltétele volt az általános iskolai végzettség, a nagykorúság, és a képző team által elkészített közismereti teszt helyes kitöltése, a cigány civil szervezetek közreműködésével.

Az Országos Alapellátási Intézet azt is vizsgálta, mit hasznosíthat a magyarországi alapellátás, mit hasznosíthat a magyar társadalom, mit hasznosíthatnak a témakörben érintett európai régiók és kisrégiók a roma egészségügyi mediátor képző programból?

- mindenek előtt azt, hogy a programunkban kiképzett romák a közvetlen és tágabb környezetükben az egészségügyi prevenció minőségét javítják,
- a kommunikációs és konfliktuskezelési ismereteikkel az orvos - beteg kapcsolat, az egészségügy és lakosság együttműködése szorosabb lehet,
- az egészségi és biológiai vészhelyzeteket időben felismerve, azokat az orvos megérkezéséig a mediátorok optimálisan befolyásolhatják,
- a csecsemő és gyermekvédelmi biztonság javulhat (védőoltások!),
- a lokális közegészségügyi anomáliák felismerése a járványmegelőzést is szolgálja, a fertőtlenítéstani ismereteikkel a mediátorok a járványok tovaterjedését akadályozhatják meg,
- a konkrét betegjogi ismeretek a romák egészségügyben való eligazodását segítik,
- azon alapellátási praxisokban, ahol romák is reprezenetálódnak, az egészségügyi alapellátás kommunikációs minőségi javulását eredményezhetik a roma mediátorok, (ezzel a helyi mikrotársadalom működési zavarait - előítéletek, kirekesztés – befolyásolják),
- a munkaerő piacon való eligazodásuk és esélyeik jobbak lehetnek,
- a konfliktuskezelésben való jártasságuk eredményesebben befolyásolja a marginalizáltsági helyzetet,
- az egészségtudatos szemléletű innovációs képzettségükkel az egészségi esélyegyenlőség helyi és országos feltételeit javítják,
- az európai tudásalapú társadalmak segítsék az integrációt és tegyenek a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásáért.

Az egészségi esélyegyenlőséget megcélzó, egészségtudatos és egészségfejlesztő magatartást létrehozó képző program projektje akkor jól kivitelezhető (amely rendelkezik hallgatói és oktatói jegyzettel), ha „találkozik" a romák céltudatos képzési (tanulási) igényével, a képző team felkészítettségével, az optimális helyszín kiválasztással, a többségi társadalom odafordulásával, és nem utolsó sorban az állami és civil szervezetek támogatásával. Ma ez Magyarországon, egyre több helyen, rendelkezésre áll. Azt is tapasztalhattuk, a képző programjaink befejezése után, a képzési helyszíneken, roma civil szervezetek alakultak közösségfejlesztési és egészségfejlesztési célokkal!

A „nagypolitika" csak akkor tudja céljait a településeken, a régiókban megvalósítani, ha a helyi érdekek és a különböző lakossági csoportok azt optimálisan tudják (és akarják) adaptálni a sajátos települési viszonyaikhoz.

A jól behatárolható roma mediátor képző programunk alkalmazható nemcsak a magyarországi kisrégiókban, hanem az európai , hasonló (roma)integrációs nehézségekkel küszködő országok azon régióiban is, ahol az esélyegyenlőtlenség még megtalálható.

További célunk a képző program további megismertetése és kiterjesztése.

Dr. Fülep László vezető tanácsadó
Országos Alapellátási Intézet