A Visegrádi Fórum 2004

Közzétéve: 2004. 12. 09. 07:51 -

• 6 perc olvasás

Közös tapasztalatokra épülő, a prevenciót kiemelten kezelő orvoslás adhat reményt a javulásra.


A délutáni szekció során a moderátor tisztét Dr. Jávor András látta el. Bevezetőjében utalt arra, hogy az egészségügy helyzete hazánkban sajnos kritikus, de ez érvényes közép-Európa valamennyi országára is. A közös tapasztalatokra épülő, a prevenciót kiemelten kezelő orvoslás adhat reményt a javulásra. Utalt az egy évvel korábbi Budapesti regionális egészségfejlesztési és prevenciós alapellátási fórum deklarációjában foglaltakra, amelyek jó alapot kínálnak a továbblépésre.


Elsőként az Írországból érkezett John Leahy szólalt fel. Országa egészségügyi helyzetét jellemezte, ők is a reformok, próbálkozások idejét élik, integrált központok veszik át az alapellátási központok szerepét, a páciensek differenciált ellátásban részesülnek a szakorvosok bevonásával.


A Cseh Köztársaságbeli Bohumil Seifert elmondta, hogy hazájában hozzávetőleg 5000 általános orvos tevékenykedik, egy orvosra kb. 1700 páciens jut. Érdekes egyedi kezdeményezésként említette a pácienseket megillető ún. megelőzési csekkeket, amelyeket egyebek mellett a kardiovaszkuláris megbetegedésekkel összefüggő prevencióra is fordíthatnak az emberek, ám az érdektelenségük az ottani orvosokat is visszaveti, ugyanis a lehetőségeknek alig 15 %-át használják föl.


Az ausztriai vendég, Ilse Hellemann röviden arról szólt, hogy náluk is mindinkább előtérbe kerül az életmódi tényezők: ennek a helyes irányban való módosításától várható az osztrák egészségügyi helyzet általános javulása, ezen kívül azt tervezik, hogy 40 éves korban valamennyi állampolgárukat az egészségi állapotát illetően vizsgálatnak vetik alá.


A németországi vendég, Erwin Hirschmann ismertette, hogy náluk az egészségügyben küszöbön van a paradigmaváltás: az egész struktúrán változtatnak. Törvény készül az orvosi (betegség)megelőző tevékenységről, mind nagyobb hangsúlyt kap a prevenció a gyógyítás, a rehabilitáció, az ápolás mellett.


Szlovákiát ezen a rendezvényen Peter Petrakovic képviselte. Az egészségügyi rendszerükben föllelhető nehézségeiket illetően az anyagi szűkösségen kívül megemlítette a roma lakosság sajátos problematikáját; a háziorvosok és a szakorvosok között föllépő bizonyos kompetenciabeli ellentéteket; valamint az orvos-társadalom és az egészségügy vezetői közötti meg nem értést némely kérdésben.


Pimiszker Gyöngyvér Szerbia-Montenegróról adott áttekintést. Ők is az egészségügyi ellátórendszerük reformját élik. A népesség körében a „rossz" életmódbeli szokások mérséklésére, kiküszöbölésére, megváltoztatására helyezik a hangsúlyt (pl. az alkoholizálás visszaszorítására, a mozgás jelentőségének kiemelésére). Korai intervencióra törekszenek a gyerekek, szülők, pedagógusok bevonásával.


A Romániából érkezett George Haber beszélt arról, hogy náluk is a pénzhiány miatt akadozik az egészségügy reformja, noha 1998 óta tervben van az ún. német egészségügyi szisztémára való átállás. Jellemző nehézségként azt is elmondta, hogy aggasztó különbségek vannak az ellátásban a települések: a kistelepülések, falvak, illetve a (nagy)városok közt.


A görög Christos Lionis országuk jellemzéseként kiemelte, hogy az elfogadhatónak nevezhető egészségügyi mutatóik hátterében minden bizonnyal a megfelelő nagyságú anyagi ráfordítás is áll (a GDP-jük 9,2 %-át költik erre). A hazájában dolgozó 60 ezer orvosnak mindössze 2 %-a családorvos; az alapellátást is érintő reformjaik homlokterében a prevenció áll.


Dr. Balogh Sándor a magyarországi viszonyok kapcsán megemlítette az elkülönülő házi gyermekorvosi, valamint az ún. vegyes praxisokat. Elismeréssel illette a MÁOTE szervezetét, amely csaknem 40 éves múltra tekint vissza, s amely szervezet a prevenciót kezdettől fogva a zászlajára tűzte. Szólt a háziorvoslás kezdeteiről, amely a kilencvenes évek elején a körzeti orvosi hálózatból alakult ki. Fenyegető veszélyként jelezte, hogy népességünk kedvezőtlen demográfiai mutatóival párhuzamosan az orvos-társadalmunk is öregedőben van, valamint utalt a vakcináció és a kardiovaszkuláris megelőzés jelentőségére.


Ezután rövid előadások következtek. Elsőként a görög vendég beszélt arról, hogy mekkora jelentőséggel bír az egészségügyet általánosan érintő mentalitásbeli változás, amelynek igen fontos eleme az együttműködési hálózatok kialakítása. Méltatta a regionális együttműködést. Az efféle kooperációt saját országa és a szomszédos Törökország példájával illusztrálta. A kollaboráció ideális esetben a régiókon túllépve az egész Földkerekségen elterjedhet.


Az ír küldött a „szív-figyelő": Heartwatch programjukat vázolta, amely már a gyakorlati fázisban tart. A szív- és érrendszeri betegségben szenvedőkre vonatkozóan számottevő adatbázist gyűjtöttek össze: országszerte 11 000 beteget vontak be, 42 000 konzultációt tartottak.


Dr. Papp Renáta a magyarországi szív- érrendszeri betegségek megelőzését célzó CardioNET-projektről beszélt, kitért a feltételeire, a menetére, az időzítésre, a kiterjedtség körére, a résztvevőkre, nem titkolva az esetleges nehézségeket sem.


Mindezek után Dr. Jávor András a hallottak összegzésén túl javaslatot tett szervezet (konzorcium) létrehozására, amely a nemzetközi együttműködés hátteréül szolgálhatna. Ez a fölvetés megtermékenyítően hatott a résztvevők gondolkozására: több hasznos észrevétel hangzott el gyors egymásutánban.


Másnap délelőtt az értekezlet résztvevőit Dr. Hajnal Ferenc köszöntötte moderátorként.
Dr. Balogh Sándor szólalt föl elsőként, aki az ún. Budapesti deklarációval összefüggésben megemlítette, hogy azt egy évvel korábban 8 országbeliek látták el kézjegyükkel, idén a finnek hiányoznak. Kiemelte, hogy egy-egy ország egészségügyi gondja bizony a határon átívelő nemzetközi gond; a mi bajaink jellemzőek közép-(kelet)Európa többi országára is, sőt, bizonyos elemek (pl. a kövérség, a mozgáshiány) szinte világszerte problémát jelentenek. Az elmúlt év eredményeiként fölsorolta, hogy a közös munka elkezdődött, egyre karakteresebbé válik, és az informatikában (amely egyébként nehéz terep) is sikerült előre lépni. Fölhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a megkezdett úton mindenképp tovább kell haladni, már csak azért is, mert nincs más lehetőség, ha az anyagi kondíciók szűkösek.


Dr. Christos Lionis előadásában a hálózatépítés lehetőségeit elemezte. A hálózat ebben az értelmezésben partneri viszonyt jelent, amelyben a tudás áramlásának kitüntetett szerepe van. A kutatásokban szerzett ismereteket mihamarabb a gyakorlatban is alkalmazni kell, s a jól bevált intervenciót érdemes standardizálni. Ez természetesen előnyösen hat a költséghatékonyságra is. A jövőbeli eredményesség egyik záloga, hogy mennyire sikerül megnyerni e szemlélet számára a népességet.


John Leahy a Heartwatch nevű nemzeti programjukat ismertette. A nemzeti egészségügyi stratégiájuk részeként e prevenciós szívfigyelő programmal a kardiovaszkuláris mortalitást és morbiditást szándékoznak leszorítani. A korszerű számítógépes programoknak nagy szerepük van a független, központi adatbázis létrehozásában. Nyilvánvalóan náluk is a kellő anonimitást muszáj biztosítani az adatvédelem okán. Ennek ellenére a betegek regisztrálásától, az ellátás lépésein át a szakorvosi beutalásig minden fázis kötődik a komputerhez. A független elemzést, az adatok validálását is megoldották, s ez a minőségbiztosítás szempontjából elsőrendűen fontos. A résztvevő páciensek évente (minimum) négyszer mennek orvosi vizitre. A rendszer további előnye, hogy a működtetést kifejezetten segítő anyagi ösztönzés is megjelenik benne. Konklúzióként elhangzott: a helyes célkitűzésnek megfelelő munka, a szükséges infrastruktúrával kiegészülve máris hozott látványos eredményeket (pl. a dohányzást, némelyik antropometriás paramétert a vizitek között is sikerült több esetben kedvezően befolyásolni).


A következőkben Dr. Papp Renáta adott elő a magyarországi kardiovaszkuláris prevencióról és a gondozásról. A szív- és érrendszeri megbetegedéseket a népegészségügyi programunk is kiemelten kezeli, ugyanis a legtöbb elhalálozást ezek okozzák. Az OALI koordinálásával már 2003-ban megkezdődött az erre vonatkozó projekt, amely a közeljövőben kiteljesedik. Standard módszertant kell kidolgozni és meghonosítani. Ennek feltétele a hazai populációra vonatkozó rizikóbecslés. A rendszer fontos eleme az ún. követés is.


Jelenleg 300 háziorvosi praxisban folynak komolyabb előkészületek a 40 és 65 év közötti korosztályba tartozó páciensek fölmérésére. A háziorvosok és az OALI szakemberei között a megyei szakfelügyelők nélkülözhetetlen közvetítő funkciót látnak el.


További előadóként Ilse Hellemannt hallották a konferencia résztvevői, aki a 70 000 lakosú stájerországi régiójukban a diabétesz visszaszorítását célzó projektjüket vázolta föl. E betegség már most is a népesség 6 %-át fenyegeti, de tíz év múlva a prognózisok szerint két és félszer több embert fenyeget majd. A munkájuk során három év alatt 260 orvost és 3500 pácienst képeztek ki a megfelelő prevencióra. Eredményüket bizonyítja, hogy ennyi idő múltán már detektálták bizonyos metabolikus paraméterek javulását, vérnyomásértékek normalizálását, szemészeti kórképek enyhülését.


Bohumil Seifert a 10,2 milliós Csehországban zajló folyamatokról adott tájékoztatást. Az ő társadalmuk is öregedő jellegű. A férfiak átlagos életkora 72, a nőké 78,5 év, a kardiovaszkuláris mortalitás rendre 49, ill. 55%. Az egészségügyi reformjuk kezdetén SWOT analízist végeztek, viszonylagos erősségük a preventív ellenőrzésük rendszerében rejlett, gyönge pontjuk a „közegellenállás", az érdektelenség volt. A problémáikhoz interdiszciplináris megközelítéssel fogtak. Életkoronként más-más területre koncentráltak. Példaként megnevezte az 50 éveseket a fókuszba állító „Boldog születésnapot!"- projektjüket.
Az ülés hátralevő részében még elhangzott néhány hozzászólás, a résztvevők kérdéseikre válaszokat is kaphattak az előadóktól, vagy akár egymástól.


A házigazda, Dr. Balogh Sándor búcsúszavai előtt még a fórum résztvevői jóváhagyták a dekaráció tartalmát. Ez az állásfoglalás a megkezdett kooperatív munka továbbvitelének, kiszélesítésének, egyszersmind konkrétabbá tételének a szándékát fejti ki, amely tevékenység megfelelő szervezeti keretek között végezve még hatékonyabbá tehető.

Kövess minket!

OALI - Országos Alapellátási Intézet
Weborvos
Weborvos

Kapcsolódó cikkek