Antibiotikumhoz asszociált hasmenés

Ambuláns és kórházi betegeknél a széles spektrumú antibiotikumok alkalmazása mellett mintegy 5-39%-ban jelentkezik hasmenés.

Az antibiotikumok közül leggyakrabban a clindamycin, az ampicillin és a cephalosporinok (különösen a 3. generáció) a kiváltó ágensek. Hospitalizált betegek esetén antibiotikum adása nélkül is kialakulhat C. difficile fertőzés – a kórházi nosocomialis ellenőrzések leggyakrabban a telefonkagylón, az orvosi fonendoszkópon, a mellékhelyiségekben és a kórtermek kilincsén mutatják ki a kórokozót. A betegek egy része egyéb okból történő kórházi tartózkodása során fertőződik és tünetmentesen hordozza a C. difficile-t, majd egy legközelebbi antibiotikum kezelés kapcsán alakulnak ki a szimptómák.

A tünetek típusos esetben az antibiotikum adásának megkezdése után 4-9 nappal jelentkeznek. Jellemző az alhasi görcsös fájdalom, hasmenés (ritkán véres), rossz közérzet, lázas állapot, esetenként hányás, dehydratio. A laborban a leukocytosison kívül specifikus eltérés nincs. Endoscoposan a patomechanizmustól és a klinikai lefolyástól függően a normál, enyhén hyperaemiás mucosától a súlyos pseudomembranosus colitis képéig (sárgás-fehér, kiemelkedő 2-10 mm-es plaque-ok, melyek összefolyva akár nagy területen fedik a mucosát főleg a distalis colonban ritkábban proximal felé húzódva) találunk eltéréseket. Mindazonáltal a colonoscopia kontraindikált a súlyos esetekben a toxicus megacolon kialakulásának veszélye miatt.

A diagnózist a pontos anamnesis és a klinikai tünetek értékelése mellett a C. difficile „A" vagy „B" toxinjának székletből történő kimutatása, ritkábban az endoscopos kép és a bioptatum hisztológiai vizsgálata biztosítja. A C. difficile székletből történő kitenyésztése önmagában nem elegendő, mert a toxintermelés bizonyítása az elsődleges.

A terápia első lépése a tüneteket kiváltó antibiotikum elhagyása, melyre az esetek 15-23%-ában megszűnnek a tünetek. Ha a klinikai jelek továbbra is fennállnak és a C. difficile patogenetikai szerepe igazolható, a metronidazol az első választás 4x250mg vagy 3x500 mg dózisban 10 napig. Ez az esetek 95%-ában 2-3 napon belül javulást hoz és a 7.-10. napra tünetmentes lesz a beteg. A metronidazol hatástalansága vagy a vele szembeni intolerancia esetén orálisan 4x125mg vancomycin adása indokolt szintén 10 napig. Súlyos toxicus megacolon kialakulásával fenyegető esetekben 4x500 mg metronidazol iv. adása szükséges monoterápiában vagy nasogastricus szondán adott 4x125 mg oralis vancomycinnel kiegészítve (intravénásan nem effektív). Az utóbbi években a probiotikumok hatását az antibiotikum okozta hasmenésre számos klinikai vizsgálat elemezte. A tanulmányok eredményei alapján a komplex (több megfelelően kiválasztott törzset, magas csíraszámban tartalmazó) probiotikumok alkalmazása ígéretesnek tűnik az antibiotikumhoz asszociált hasmenés megelőzésében és kezelésében.

Irodalom

1. Palmore TN, Sohn S, Malak SE, Eagan J, Sepkowitz KA.

Risk factors for acquisition of Clostridium difficile-associated diarrhea among outpatients at a cancer hospital. Infect Control Hosp Epidemiol. 2005 Aug;26(8):680-4.

2. Khan R, Cheesbrough J.

Impact of changes in antibiotic policy on Clostridium difficile-associated diarrhoea (CDAD) over a five-year period in a district general hospital. J Hosp Infect. 2003 Jun;54(2):104-8.

3. Merz CS, Kramer C, Forman M, et al.

Comparison of four commercially available rapid enzyme immunoassays with cytotoxin assay for detection of Clostridium difficile toxin(s) from stool specimens. J Clin Microbiol 1994; 32: 1142 - 1147.

4. Cremonini F, Di Caro S, Covino M, Amuzzi A, Gabrielli M, Santarelli L.

Effect of different probiotic preparations on anti-Helicobacter pylori therapy-related side effects: a parallel group, triple blind, placebo-controlled study. Am J Gastroenterol 2002; 97: 2744–9.

5. Zoppi G, Cinquetti M, Benini A, Bonamini E, Minelli EB.

Modulation of the intestinal ecosystem by probiotics and lactulose in children during treatment with ceftriaxone. Curr Ther Res 2001;62:418– 35.